Az elmúlt hét szombatján Poprádon létrejött Szlovákia első nem kollektivista eszméket valló polgári pártja. A korábban laza politikai mozgalomként működő Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevét a Polgári Demokratikus Unió megjelöléssel kiegészítve liberális-konzervatív politikai pártként folytatja tevékenységét.

Mint ismeretes, az 1989-es csehszlovákiai bársonyos forradalmai két polgári kezdeményezés robbantotta ki: Prágában a Havel vehette Polgári Fórum, Pozsonyban pedig a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN).

A diktatúra bukása utáni második parlamenti és első önkormányzati választásokat tartották meg a múlt héten Bulgáriában. Az eddig ellenzékben lévő demokraták alig egyszázaléknyi többségre tettek szert, s ezt nyomban történelmi jelentőségű győzelemnek kiáltották ki.

Rendkívül heves reakciót váltott ki Bukarestben a székelyföldi autonómiaügy. A maroknyi második vonalbeli RMDSZ-tisztségviselőre hivatkozva az egész kisebbség érdekképviseletében fellépő RMDSZ-t hűtlenséggel, románellenességgel vádolták. A kampány a múlt hét végére csillapodott valamelyest. A jelenség könnyen minősíthető, magyarázata, értelmezése azonban sokkal fontosabb.

Lélektanilag teljesen érthető az, hogy sok erdélyi magyart és románt szorongással, félelemmel töltött el a néhány napos kampány.

Valószínűleg négy fő tényezőtől függ a nemzetközi biztonság a hidegháború után – írja Brzezinski a Foreign Affairs-ban.

A lengyel pártok visszafogottsága két szempontból legalábbis indokolt: egyrészt szinte valamennyi pénzügyi gondokkal küzd, másrészt tekintélyük is alaposan megtépázódott az elmúlt időszakban.

A szövetségi kormány által beterjesztett törvényjavaslat ennél sokkal enyhébb volt, és egészen más koncepciót képviselt. A kabinet szerint csupán egy szűk réteget kellett volna a feddhetetlenségi vizsgálatoknak alávetni, s a pontosan kijelölt posztokból csak akkor kellett volna távozniuk az StB volt ügynökeinek, amennyiben bebizonyosodik, hogy korábban emberi jogokat sértettek meg; miközben három évet kellett volna kiróni arra, aki bárkiről azt állítja, hogy az illető besúgó volt.

Szeptember 26. óta folynak a referendum előkészületei: a koszovói albánok népszavazással kívánják kinyilvánítani a terület önrendelkezését, ám az itt élő albánok érthető módon általános szkepszissel latolgatják, vajon érvényt tudnak-e ennek szerezni. Jó okuk volt arra, hogy különválási céljaikat eleddig ne hangoztassák.

A Zsil-völgyi feszültség okai kétségtelenül elsősorban az életszínvonal és a munkakörülmények romlásában keresendők, ám nem mellékes az a mozzanat sem, hogy még vonatra szállásuk előtt magánüzleteket vertek szét, azaz „állást foglaltak” a piacgazdasággal, általában a reformokkal szemben.

Beszélő: Tehát: újra Gorbacsov mellett. Folytatja, ahol abbahagyta? Most hány napot kérnek az 500 napos terv megvalósítására?

– Jóval kevesebb időnk van, de az SZKP feloszlatása egészen új helyzetet teremtett. Az „500 nap” annak idején azért bukott el, mert össze tudott fogni a pártokrácia három fő ereje: hadiipari komplexum vezéralakjai, az úgynevezett „vörös bárók”, tehát a leg befolyású mezőgazdasági kombinátok vezetői, akiknek – harmadikként – a KGB teljes információs hálózata egészében rendelkezésére állt.

Az Európai Közösségnek sürgősen lépéseket kell tennie, hogy legyőzhesse a fajok és etnikumok közti gyűlöletet, amely a kontinens szociális és politikai egyensúlyát fenyegeti. Az Európa Parlament októberi ülésszakán készül kinevezni egy biztost, aki a kisebbségek ellen irányuló fajgyűlölet körülményeit vizsgálja. A decemberi Európa-csúcson a 12 tagállam egyik fő feladata lesz, hogy kiegészítsék a Római Egyezményt egy, a kisebbségek, bevándorlók és menekültek jogait biztosító passzussal.

Hogy milyen súlyos a helyzet?