Skip to main content

Játéktér

Az amerikai elnökválasztás önmagában is a legjelen­tősebb politikai események egyike, de a 2008-as kiérdemelte a poszt-911-es neokonzervatív politikával és politizálási stílussal való szakítás miatt a korszakváltó, a megválasztott elnök származása miatt pedig a történelmi jelzőt. A politikai kommunikációs, marketing és kampányszakértők Magyarországon is felhívják a fi­gyel­met Obama innovatív kampányára,  amellyel olyan választói csoportokat is mozgósítani tudott, amelyek addig nem járultak az urnák elé, és hogy a magánadományokból, az internet segítségével közel kétszer akkora összeg állt a rendelkezésére, mint re­publikánus ellenfelének, John McCainnek.

Tanzánia a világ tíz legszegényebb államának egyike, lakosainak több mint egyharmada él napi egy dollárnál kevesebb bevételből. Pedig nem véletlenül nevezik az országot sokszor Afrika alvó óriásának: a csodás természeti gazdagság, a viszonylagos politikai nyugalom, a páratlan kulturális sokszínűség látszólag nem indokolják a lépten-nyomon tapasztalható nyomort, a szellemi, civilizációs és technikai-infrastrukturális elmaradottságot.

A nemzetközi pénzügyi válság és a magyar sajátosságok
Hack Péterrel és Székely Ivánnal Mink András és Révész Sándor beszélgetett a megfigyelési ügyről

Gulyás Józseffel, az SZDSZ országgyűlési képviselőjével Révész Sándor beszélgetett

Augusztusban egy csádi bíróság távollétében halálra ítélte az ország történetének talán legtehetségesebb politikusát, egyben talán legkegyetlenebb diktátorát, Hissène Habrét.

A dolgozat első részében (amely előadásként A szociális munka lehetőségei a serdülőkori problémák kezelésében témában Pécsen, 2001. október 31-én rendezett konferencián hangzott el) szociális munkásként szerzett tapasztalataimmal arra a kérdésre keresem a választ, hogy a társadalom különböző rétegeiben alapvetően mik határozzák meg a serdülők, fiatalok magatartását, az elszakadásnak, leválásnak és lázadásnak mik lehetnek a mozgatórugói.

Az augusztus elején kirobbant konfliktusról már a fegyverszünet pillanatában lehetett tudni, hogy a felek semmit sem oldottak meg, pusztán a fegyverszüneti folyamatra „terhelték” a háború nyitott kérdéseit. Az azóta eltelt idő ugyanakkor világossá tette a félig befagyasztott konfliktus néhány jellemzőjét, és így mégiscsak többet tudunk elmondani a tágabb összefüggésekről, mint a háború bizonytalan napjaiban.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon