Skip to main content

Kultúra


„Azt hiszem, itt mindjárt hangot adhatunk egy alapvető kifogásunknak; annak, hogy ugyancsak kétes az a tudás, amelynek nem valamilyen gondolat az alapja, hanem egy puszta osztályozási sablon… Nem hiszem, hogy két, ember alkotta osztályozási mód merő szimmetriája elegendő volna a kiszámíthatatlan, rejtélyes valóság megmagyarázására, nem egyéb [ez] az üres számtani szemfényvesztésnél.”
(Jorge Luis Borges: Vita)

A QWERTY-billentyűzet

Az írógépek billentyűzetkiosztását eredetileg egy Christopher Latham Sholes nevű amerikai feltaláló ter






„Most mit jegyzeteltek olyan szorgalmasan
az előadásából ottan: hogy a legrövidebb
út egy pont közt…?”



Kolumbusz madara? vagy tojása?

Ez így se rossz, három ponttal a végén, de itt mindjárt komolyabbra venném. Festő barátom azt mondogatta valamikor: a művészetben már semmi újat nem lehet csinálni, mindent feltaláltak. Kézenfekvő, hogy számos kézikönyvben ezt olvassuk. Nekem erről ma ez jutott eszembe: igen, de már ezt a mondást is feltalálták, barátom. Halljunk legalább valami újat a lehetőség vagy a képtelenség témájáról.




Az irodalmi és politikai nyilvánosság humanista modellje


Írók és politikusok, irodalom és politika: a „felek” egymással időtlen idők óta diskurzust folytatnak, s egyszersmind tárgyául kínálkoznak egy másik diskurzusnak, amely az értelmiség és hatalom viszonyának alakulását vizsgálja… miért is? Hogy receptet kínáljon utóbbi számára az előbbi kezelésére? Hogy az előbbit szerelje fel az utóbbi ellen követendő védekezési, netán a vele való együttélési-együttműködési technikákkal? Esetleg valami téren-időn kívüli nézőpont lehetőségét kínálja, ahonnan rálátás nyílik az egész problematikára?

Egy darab november, 1999


Jószagú, heverésző vasárnapok 

Rezső

Együtt ébredek a levesbe való finomságokkal. Anyám szorgoskodik, a vendégoldalon megannyi csemege: gyömbér, hagyma, zeller, fehérbors; ínycsiklandó.

A kakasnak négy töke van, éppen duplája a megszokott mennyiségnek. Kérdezem, miért? Mert mamáék nem állhatják, mondja anyám, tisztátlan. Pedig szerintem igen ízletes. Éppen olyan íze van, mint a tyúkagynak. Ami, akárhogy is, de elgondolkodtató. Efölött nem lehet szemet hunyni. Hiába feminista diskurzusanalízis, hiába megfigyelő problematikája!






Petri Györggyel Kisbali László és Mink András beszélget Balassi Bálint Egy katonaének című verséről


Az első kérdésem nem közvetlenül a vershez kapcsolódik, hanem könyvészeti nyitósorához, amelyhez hasonló szinte mindegyik Balassi-vershez kapcsolódik: „Az Csak a búbánat nótájára.” El tudod képzelni, hogy egyik versed címe alatt az álljon: írta Petri György a „Légy jó kicsit hozzám” nótájára?

Vagyis azt, hogy egy már létező népszerű dal formájára írjak verset? Miért ne! Igaz, még nem írtam ilyet, de semmi elvi kifogásom nincs ellene. Ha jól tudom, József Attila több verset is írt korabeli népszerű kuplék ritmusára.



Monte Christo, Victor Hugo utca


A falakról láncon színházikellék-bilincsek lógnak, sűrű homály van, és a fridzsiderről elvett kulccsal kell fölmenni a vécéhez; Matolcsi Gábor azt meséli hevülettel, hogy születésnapján a kosaras haverjaival és a barátnőikkel meg feleségeikkel hatalmas bulit rendezett a Balatonon, és pálinkától berúgtak, és fürödtek éjjel, a lányok közül néhány topless, egy meg direkt meztelen, és a végén cirkuszi embergúlát csináltak a vízben, háromemeletest, és Matolcsi alul volt, és fölnézett.


I. AKADÁLY: BEMUTATKOZÁS, A PÁRTOK 12 PONTOS PROGRAMJA

HVG – Baljobb Párt (BJP)

Horváth Zoltán szóvivő: „Pártunkat, mely természetesen élcsapat tömegpárt,  prominens képviselői képviselik: Weyer Béla első első elnök, Németh András második első elnök, Murányi Gábor harmadik első elnök, s jómagam, Horváth Zoltán, természetesen, negyedik első elnök.”

A Baljobb Párt (BJP) 12 pontja:

1. A BJP 5 millió magyar férfi és 5 millió magyar nő pártja.

a/ kivéve a 10 milliós kereten kívül esőket.










Betlen János beszélget Tarnói Gizellával – dokumentum


MTV 1, Aktuális 1999. október 11.


Betlen János: Jó estét kívánok! Nem akármivel gyanúsította meg az Élet és Irodalom a miniszterelnököt augusztusban. A Fiúk a bányában című cikk állítása szerint Orbán Viktor a Fidesz pénzéből segítette volna hozzá apját, hogy fellendítse családi vállalkozását. A cikk két megfogalmazása miatt a Fidesz első fokon helyreigazítási pert nyert az ÉS ellen, de a vádak lényegét az újság fenntartja. Az Aktuális vendége Tarnói Gizella, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese. Jó estét kívánok!

Kóthy Judittal beszélget Mihancsik Zsófia


Bár 1970 óta dolgozol a Magyar Televízióban, most csak az 1989 utáni időszakról szeretnélek kérdezni. Egyik készítője voltál ugyanis a televízió meghatározó közéleti vitaműsorainak, a Napzártának, a Krétakörnek, majd hosszabb kihagyás után a Mélyvíznek. Minthogy immár Mélyvíz sincsen, sőt a közszolgálati televízió jelenlegi vezetése kilátásba helyezte az elbocsátásodat, szeretném, ha elmondanád, van-e valami közös ezeknek az egymás után kimúló műsoroknak a sorsában.

Engedj meg egy rövid kitérőt az 1989 előtti időszakra.


Tehát ha nincsenek itt, akkor nem is léteznek?


„…kérem, jól jegyezze meg, hogy természetünktől fogva mindannyian arra a bizonyos athéni bolondra hasonlítunk… aki azt vette a fejébe, hogy az összes Pireuszban horgonyzó hajó az övé. A mi rögeszménk pedig nem egyéb, mint hogy az egész természet kivétel nélkül a mi céljainkat szolgálja.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon