Skip to main content

Kultúra


A fiatalember összegörnyedve ült az első, hajnali villamos egyik felhasított kárpitú ülésén, s egyszerre küzdött a pisálhatnékkal és a hányhatnékkal.

Kinézett a villamos ablakán. Neonreklámok sercegtek a magasban, szürke házak lengedeztek, néhány autó kóválygott a sötétben, borostás szobor bambult a folyó felé, az egyik ablakban hálósapkás öregúr tornázott, két foszforeszkáló ember havat sepert a járdán, népviseletbe öltözött lány fonott kosárban virágcsokrokat vitt, messziről játékautomata ciripelt, egy nő szemetesvödörrel sétált, fején hajcsavarók.


beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor és Radnóti Sándor


Radnóti Sándor: A 24 éves író első kötete két részből áll. Az első rész címe Apokalipszis, most, és kilenc novellát, irodalmi szöveget tartalmaz. A második részben, amelynek a címe Kevab, Liza és a mágikus meggymag, nyolc történet olvasható, amelyeket összefűz a címben is szereplő két figura és ez a bizonyos meggymag, amelynek nagy jelentősége van a történetekben.

Petri Györggyel Kisbali László beszélget József Attila Hazám című verséről


Egyszer régen azt mondtad, hogy saját költészeted fontos elemének tekinted annak belátását, hogy a József Attila-i út nem folytatható.

Méghozzá rögtön az első kötetem utáni első interjúban mondtam ezt. Egyszerűen úgy gondoltam, hogy József Attila, függetlenül attól, hogy jó néhány verse tartalmi értelemben forradalminak tekinthető, élete vége felé már inkább egy konzervatív humanista, ha úgy tetszik, polgári álláspontot képvisel. Ez a költészet valaminek a betetőzése, egyfajta marxista lezárása. Nem véletlen, hogy 1937-ben Arany Jánoshoz szól egyik rövidebb verse.



Van igazság – kár, hogy senki nem profitál majd belőle.

Balóék megérdemelték a győzelmet, mi pedig megérdemeltük, hogy az RTL Klub ne húzzon el a vérbe (megszenvedtünk érte). Ha ugyanis Kreczék helyébe az ún. nemzeti tőke szervez majd tévéadót, akkor Rér Éva (a mindenkori) szerkeszt majd Hetet, Havat, Híradót az MTV 2-vel, Napi Maóval és Duna Tévével összevont földi/műholdas Húdefontos Nemzeti Főadón. Miniszterelnök úr, mindig is érdekelt, miért olyan jó fej ön? Kedves nézőink, Orbán Viktor hamarosan a stúdióban, maradjanak velünk.


Petőfi dagerrotip arcképe


Pál apostolnak a korinthusbéliekhez írott első levelében, a 13. rész 12. versében olvasható az a nevezetes mondat, amely a Károlyi-féle fordításból közismert: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre.” A magyarítás nem egészen pontos, hiszen a görög textusban lévő „en ainigmati” nem azt jelenti, hogy homályosan, hanem azt, hogy aenigmatikusan, azaz rejtélyesen, talányosan, sejtelmesen.

A Magyar Rádió műsorsorozatáról beszélget Szebényi Cecília és Katona Imre József szerkesztőkkel, valamint Csizmadia Tibor rendezővel Turai Tamás


Turai Tamás: Rövidesen befejeződik a Magyar Rádió Petőfi Sándor minden verse című nagyszabású vállalkozása. A felvételek időrendben követik a versek keletkezését. Hol tartotok most?

Katona Imre: Jelenleg a ’48. márciusi verseknél tartunk, a Nemzeti dalt például már felvettük, és előreláthatólag április végére fejezzük be a felvételeket. Elképzelésünk szerint az 1998. január 1-jétol tízperces részekben elhangzó teljes életműsorozat lezárásaként július 31-én, a segesvári csatának, vagyis a költő halálának a 150.


beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor és Németh Gábor


Bán Zoltán András: Azt várta az ember, hogy Szajla címmel fog majd megjelenni a könyv, minthogy folyóiratokban Oravecz ezzel a címmel publikálta a verseket. Mégis Halászóember lett a kötet címe, a Szajla helységnév alcímként szerepel, miközben van még egy alcím: Töredékek egy faluregényhez, és alatta egy évszám, 1987–1997, vagyis ebben az időben keletkeztek a versek. Talán azért döntött Oravecz a Halászóember cím mellett, mert ez bizonyos fokig ars poeticát is jelent. A 111.


Szaván fogom a gondolatot.

A cél: médiagnózis, ezentúl havi baj formájában. A cím: tisztelgés Nagy Atilla Kristóf előtt, aki a 80-as években a Bölcsészettudományi Karon (BTK) végzett sokoldalú tanulmányai mellett radikális szamizdatot is kiadott ezen a néven. Atilla, jól kimerítetted a BTK-t (idegileg) – nyugtalankodj békében.

Underpress: a nyomtatott sajtó nyomás alatt. És akkor még nem beszéltünk a tévéről meg a rádióról.





„A fajok fő jellemzői majdnem minden esetben idegenek más fajok számára. Csupán az, hogy a természetben nem találunk példát a kapitalizmusra, még nem jelenti azt, hogy a kapitalizmus természetellenes és rossz lenne az ember számára. Ennyi erővel akár azt is kijelenthetnénk, hogy a zsiráf számára rossz, hogy a fák koronáját legeli le. Attól, hogy egyetlen más növényevőnek sincs olyan hosszú nyaka, mint neki, ez még nem természetellenes.


Tyúkketrec bűze belibben az
ajtón
Mint kislányom jön haza
Pedig meg sem született soha
szegény
Talán épp ettől van szaga.

(1955)







Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon