– Ha nem lennék itt, most is szólna a rádió?

– Valószínűleg. Általában két-három dologra erőfeszítés nélkül tudok figyelni. Hallgatnom szabad a rádiót munka közben is, csak telefonálnom nem, azt megtiltották. Egyetértek egyébként a főnökömmel, az embereket joggal irritálhatja, hogy miközben valaki, mondjuk a munkahelyén vért izzad, én lazán telefonálgatok és beszélgetek munkaidőben.

– Munkahelyi kellemetlenségektől tartottál már akkor is, mikor ezt a fedőnevet kitaláltad?

1990. január 8., hétfő

Szombat-vasárnap életem egyik legsikeresebb és legkedvesebb premierje (Eörsi Pista: Az interjú, Lukács György szerepe, Játékszín, rendező Babarczy, partnerek: Koltai Robi, Básti Juli, Egri Kati, Törőcsik, no meg maga a színház, a Játékszín és Berényi Gábor). Hosszú idő után mintha ismét barátok közt, intelligens emberek közt lennék, akik ráadásul szeretnek és elfogadnak. A premieren Hirtling Pistáék, no meg Trokán Péter (igazi kovboj, mintha Gary Cooper játszaná, olyan ő).

Ez az írás nagyobbrészt egy zártkörű dramaturgiai klub virgonc munkáján alapul, kisebbrészt bizalmas magányban gyülemlő észrevételeken. A klubot, ez nem titok, a televíziós túlkínálat (dömping) ténye hívta életre, hétről hétre videokazettákkal fölfegyverkezve gyűlünk össze, gyors többségi döntések alapján nézzük, vizslatjuk, elemezzük közösen valamelyik klubtag házi készítésű felvételét, amelyet otthoni készülékén (VHS minőség) a neki kedves vagy fontos televíziós műsorból másolt. Nem foglalkozunk nyakatekert tömegkommunikációs elméletekkel.

Az ORTT elnökének szívélyes és őszinte köszöntőjében oly nagy hangsúlyt kapott új jelszónak, a „flexibilitásnak” a hangoztatását, ami egyúttal a testületnek a pályázókhoz fűződő kommunikációs viszonyában beállt fordulatot is hivatott volt jelezni, úgy tűnik, az érintettek a vártnál nagyobb kételkedéssel fogadták. A helyi rádiók és televíziók a pályázati tervezet követelményrendszerét megismerve attól tartanak, hogy a testület, kinyilvánított szándékával ellentétben, nem egyenrangú szerződő partnerekként kezeli őket.

„Többé nem tartható fenn az a régi descartes-i nézet, mely szerint a természetet tökéletes rejtekhelyről figyelhetjük meg, ... egy ornitológus módjára. Megszakíthatatlan kapcsolat van a megfigyelő és a megfigyelt dolog között. John A. Wheeler, a kiemelkedő amerikai fizikus, aki hosszú ideig Bohr munkatársa volt, felvetette, hogy ...

A regény alföldi szlovák környezetben és javarészt a tízes–húszas években játszódik – noha visszatekint a századvégre, és előrefut a negyvenes-ötvenes évekre, sőt, a nyolcvanas évek végére –, akár történelmi regénynek is nevezhetjük. Teljes egészében fikció vajon, vagy fölhasználtál hozzá valamiféle dokumentumokat, esetleg élőszóban továbbhagyományozódott történeteket?

Igen, fölhasználtam, sőt, főleg nem is „továbbhagyományozódott” régi, hanem bennem élő, újabb történeteket. Mégis teljes egészében fikció, hiszen a könyv – hamisnapló, irodalom, regény.

Radnóti Sándor: A Sík kiadó folytatja a Szépirodalmi Könyvkiadó egykori vállalkozását, a Magyarország felfedezése sorozatot. Most Iványi Gábor a hajléktalanokról írt egy könyvet, ennek a témának ő az egyik legkitűnőbb szakértője. Valaha a SZETA-ban, a Szegényeket Támogató Alapban, a hetvenes-nyolcvanas éveknek ebben az illegális ellenzéki vállalkozásában vett részt, saját egyházában metodista lelkészként és ellenállóként működött, majd a 90-es évek elejétől a Fővárosi Szociális Központ és Intézmények igazgatója.

„...emlékeztetnem kell önöket arra, hogy amikor tisztemnek megfelelően sorra veszem a per alkalmával felhozott bizonyítékokat és ellenbizonyítékokat, ezzel a legkevésbé sem enyhíthetem az önök felelősségét: az önök, egyedül csak az önök feladata, hogy mindebből levonják a következtetést.
Ezek után térjünk rá közvetlenül a dolog velejére.
Miről is van szó végső soron?
A vádlott, aki egy emberszabású fajhoz tartozó nőstényen végzett megtermékenyítő kísérlet folytán...

Némely szavak használatát szerfölött megnehezíti, hogy értelmezésük nem támaszkodhat közmegegyezésre. Bizonyos mértékig ez minden fogalommal így van. Az emberek a legkülönfélébb természeti tárgyakat vagy műalkotásokat találhatják szépnek, és a szabadságról is igen eltérő elképzeléseik lehetnek. De a szépségnek minden esetben köze van valamiféle érzéki örömhöz, mely a tetszésből fakad.

Angyalosi Gergely: Műfajilag eléggé nehezen behatárolható szövegek gyűjteményéről van szó. Az biztos, hogy nem egyszerűen novelláskötet. A fülszövegben olvashatunk egy útbaigazítást, amely talán magától a szerzőtől származik, s amely szerint a könyv műfaji megjelölése „lábjegyzet”. Én is hajlamos voltam így kezelni ezeket az írásokat, mint az elsősorban költőként ismert Térey Jánosnak a költeményeihez, verseihez, köteteihez írt személyes indíttatású, önéletrajzi jellegű lábjegyzeteit.