Skip to main content

Kultúra


Találd ki ki vagyok
Rossz életem merre jár
Tudakozódj tőlem: hallgatok
Száguldó lábam csupa sár.

(1963)






Most ugrik a kuratórium a vízbe, csak kérdés, hányan lesznek. Mármint a Magyar Üresvízióban. Lehetnének ugye akár nyolcan is: olcsón meglenne a paritás, megfelelne a törvénynek, lehetne elnököt választani, lenne magyar feltámadás, egész pályás.

Na mi nem lenne meg, ha nyolcan volnának? Bingó. A kétharmad. Ön nyert egy mikrosütőt.

Tizenketten lesznek, két-fő-többet-lát alapon. Innentől hiába, ha ki akarják védeni a médiaháború vádját, a kultúrharc vádját, a sajtó megszállásának vádját.





– Mit csinálsz?
– Megyek.
– Merre mész te?
– Körbe.
– Körbe-körbe?
– Arra körbe.
– Mi van a batyudban?
– Minden.
– Rádió van-e?








Részlet egy 1981 körül készült magnófelvételből


Leonardo és a füttyös kalauz

(…) Kondor Bélánál avantgárdabb jelenséget én azóta sem tapasztaltam. A belépése olyan váratlan volt, és olyan ellenállást fejtett ki első pillanatban, hogy azt most már visszamenőleg nem lehet elképzelni, ugyanakkor a programjában annyira tradicionalista volt, amit szintén nem lehet.


beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor és Németh Gábor


Bán Zoltán András: A könyv alcíme Magyar novellák, és valóban magyar novellákat olvasunk, amennyiben a témák többnyire magyarok, és a novellák is többnyire novellák. Egyedül Az Erwin van Maal-forgatókönyv című írás játszódik Magyarországon kívül, de a főszereplő ebben is egy magyar lány. Általában véve klasszikus novellákat tartalmaz a kötet, többnyire csattanóval végződő, nem túl rövid, nem túl hosszú, jól olvasható és egészében jó szövegekről van szó.


A alább közölt szövegek Erdély Miklós hagyatékából származnak, és most jelennek meg először nyomtatásban. A magnószalagon fennmaradt, elsősorban Kondor Bélára emlékező szöveg alighanem egy előadás vagy interjú része, datálása a szöveg egyik mozzanata alapján Kondor 1981-es posztumusz hatvani kiállításához kapcsolható. Erdély a Vonatút című filmje forgatását úgy tervezte, hogy a stáb és az Indigo csoport, a film szereplői épp a kiállítás megnyitójára érkezzenek vonattal Budapestről Hatvanba.


Három nappal azután, hogy nagyapánk meghalt, valami hirtelen megváltozott a házban. Nem mintha a halála nem lett volna elég változás, a lehető legnagyobb változás, amelyet életünkben el tudtunk képzelni, hosszú haldoklása, a betegágya körül sündörgő vagy éppen a legalkalmatlanabb időpontokban telefonáló orvosok, a tragikus képpel tiszteletüket tévő, addig soha nem látott rokonok, akiket dühöngve hessegetett ki a házból, mégis fokról fokra előkészítették a pillanatot.

Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Radnóti Sándor és Németh Gábor beszélget


Bán Zoltán András: A cím alighanem a régi lemezek B oldalára utal. A könyvben sok szó esik lemezhallgatásról, különböző klasszikusokat, Mozartot, Wagnert hallgatnak a szereplők. A cím egyúttal azt is jelentheti, hogy az A oldal még megírásra vár. Mert hiszen ez egy életrajzi jellegű regény, visszaemlékezések a gyerekkorra, gimnáziumi, illetve az egyetemi évekre, és ezzel a címmel talán azt akarja mondani a szerző, hogy ez most a B oldal, és egyszer majd megírásra kerül az A oldal is.

A regény felépítése egyébként világos, nagyon jól áttekinthető.


Háy János verseiről


Háy Jánosnak Istenek címmel jelent meg verseskönyve nemrég. Vidám és nehéz, komoly és könnyű versekkel. Szeretem Háy János verseit, kedvet akarok csinálni hozzájuk. Meg akarom mutatni, hogyan kell használni őket. És ebben a pillanatban, amikor leírom a használni kifejezést, megállás. Verseket használni. Mi íratta ezt le? Nyilván a jogos félelem, hogy az írott költészetnek kb. 2000-rel vége lesz, hacsak be nem tudja bizonyítani, hogy szükség van rá. Hogy használható. (Különben lesz helyette más. Zenés műfajok, képi műfajok, rap-ek és klipek.


„Kornis Mihály úrnak nagyrabecsüléssel
és a legnagyobb köszönettel”

i

Úgynevezett Tandori Dezső úgynevezett magyar író és képzőművész és satöbbi (úgynevezett ember stb.) 1998. október 30-ának hajnalára madárrá változott.

ii

„Terveztem”, írom, s a továbbiakban a iii-ig ez az idézőjel jön, „írok egy dolgozatot a Beszélőnek (mellőzöm ezentúl az ún.-t, érted: úgynevezett; tehát csak Töredék Hamletnek; magyar irodalom; irodalom; világ; s nem ún.-nal; mi több, az ún.









Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon