Skip to main content

Beszélő

F. Havas, kőszeg, solt: Vannak kiutak


Az egykori Kelet-Németország demokratikus ellenzéke, amely tíz éven át dacolt letartóztatással, házkutatással, kitoloncolással és 1989 őszén százezreket szólított az utcára, a nyugati zöldekkel együtt összesen tizenkét helyet foglal el az egyesült Németország parlamentjében. Csehszlovákiában a Charta-mozgalomból létrejött Állampolgári Fórum fölényesen megnyerte a választást, de mihelyt elkezdődött a pártosodás, a volt chartások köre kisebbségbe szorult a szövetségi parlamentben.

Eörsi János: Privatizációs patthelyzet


A két elvet – a decentralizálást és a vagyonkezelői feladatok leválasztását – beiktatásától fogva hangoztatta, és négyéves programjában meg is fogalmazta a pénzügyminiszter. Mindkét momentum persze a vagyonügynökség hatáskörének megnyirbálását jelenti.

Bragyova András, Lövétei István: A demokrácia diszkrét búja


A hadsereggel, illetve az állam fegyveres erejével, ennek felépítésével, vezetésével, ellenőrzésével kapcsolatos alkotmányos jogszabályokat, a védelmi alkotmányt, magától értetődően kimagasló hely illeti meg minden állam alkotmányos struktúrájában.

Gyurovszky S. László: Haza vagy haladás szlovák módra

avagy jövő héttől önálló Szlovákia?


A Szlovákia Függetlenségéért kezdeményezés első aláírói között ott találjuk Vladimír Meciar exkormányfőt, Jozef Prokest, a Szlovák Nemzeti Párt vezetőjét, Jozef Markaust, a Matica Slovenská elnökét, Milan Knazkót és Ján Budajt, a „gyengéd” forradalom pozsonyi vezéralakjait, Peter Brnák, Stefan Kivetik, Gabriela Kaliská és Michal Kovác parlamenti képviselőket.

–k: A szövetség vége


Beszélő: Minek köszönhető, hogy éppen az SZDSZ kapott elsőként meghívást Horvátországba a függetlenség kikiáltása után?

Horváth Vilmos: Régebbi keletű, személyes kapcsolataink is közrejátszottak ebben. Olyan gesztusértékű látogatásnak szántuk, amelyen kifejezhetjük szolidaritásunkat egy, az önrendelkezését most már gyakorlatban is megvalósítani kívánó állammal szemben.

Beszélő: Hogyan fogadtak benneteket? Elvégre az ellenzék és az SZDSZ tiltakozott a múlt évi fegyverszállítás ellen…

H.






Kiss Ilona: A Szovjetunió színeváltozása


A puccs leverésének krónikásai nem mulasztják el megemlíteni, hogy „valakiknek” nagyon is érdekében állt, hogy a puccsellenes tömegmozgalom ne alakuljon át népforradalommá. A tömeg a Vörös térre igyekezett – emlékszik vissza egyikük –, először Lenin hamvait akarták kihozni a mauzóleumból. Ám egyszer csak teljesen ismeretlen szervezők a menet élére álltak, s a Ljubjankára, a KGB-székházhoz irányították a tömeget.

Kőszeg Ferenc: Öszvérháború

Király Béla a jugoszláviai helyzetről


Beszélő: Miféle háború folyik Jugoszláviában?

Király Béla: Öszvérháború. Először is polgárháború, mert szerb nemzetiségűek és horvát nemzetiségűek harcolnak a bomladozó, de még létező jugoszláv államon belül. Részben tehát polgárháború, de részben országok közötti háború is, mert Horvátország egyoldalúan deklarálta a függetlenségét, ha nem is kapta meg a nemzetközi elismerést.


Kőszeg Ferenc: A demokrácia megpróbáltatásai


1.


A legendás emlékezetű monori találkozón 1985 nyarán Csoóri Sándor drámai előadásban szólt a határon túli magyarság sorsáról. Legyünk demokraták, tanácsolta beszéde végén. „Magyarország 1956 óta és a meghirdetett gazdasági reform következtében annyira a világfigyelem elé került, hogy a százesztendők óta ránk dobált gyalázatot most rázhatnánk le magunkról leginkább. Végre hisznek nekünk!” Hisznek nekünk, mert nyíltak, mert demokraták vagyunk. Hisznek, mert liberálisnak és viszonylag jómódúnak látszunk.

Baróti Zoltán: Esettanulmány az autokráciáról


Vitatkozunk, vitatkozgatunk, egy kis dombra… megint felültet bennünket a kormány. Már csak az elvakult filozopterek kérnek számon a kormányon valamilyen programot is.

Pedig emlékezünk még, hogy mennyire örültünk, mikor Orbán Viktor fogalmazványnak nevezte a „Nemzeti Megújhodást”. De most már látni, hogy a program tárgyszerű kritikája, jobban mondva tárgyszerű semmibevétele, mennyire félrevezető is volt egyben.


Solt Ottilia: A rendszerváltás kis pillanata

Társadalombiztosítási reform a küszöbön


Amit mindenki tud 

Persze a hitelezőknek is vannak elvárásaik. A Világbank és a Valutaalap nemcsak az állami költségvetést, hanem az egész államháztartást, így a társadalombiztosítást is áttanulmányozta, és megtette észrevételeit a pénzügyi egyensúly nem teljesen elhanyagolható szempontját követve. Bizony, alapos nyirbálást ajánlanak.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon