Skip to main content

Beszélő

Bauer Tamás: Cirkusz lett volna az egész?


Nehéz eldönteni, ki volt a felelőtlenebb. Először is persze a kormány, amikor gazdaságpolitikájának és ennek részeként éves költségvetésének a kialakításakor nem törekedett arra, hogy az adott körülmények közt a legkisebb terhet hárítsa a lakosságra. Mert egyáltalán nem törekedett erre, hiszen nagyvonalúan fordított milliárdokat növekvő hivatalokra, biztonsági szolgálatokra, s így kevesebbet áldozhatott ugyanannyi költségvetési bevételből az áremelések kompenzálására, mint egyébként tehette volna.

Litván Katalin: Két dokumentum


33 éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst (Losonczy Géza már korábban, máig tisztázatlan körülmények között meghalt, Szilágyi Józsefet pedig már áprilisban, külön perben ítélték halálra és végezték ki). Magyarországra sokáig nem juthattak el az egész világ felháborodásának és elszörnyedésének hírei, a különféle szervezetek, intézmények, politikusok, tudósok és más közéleti személyiségek tiltakozásai, felhívásai.

Ara-Kovács Attila: Brüsszel, Budapest: ’56


Beszélő: Az emigránsszervezetek intézményei rendre hazatértek. Értelmezhetem-e úgy, hogy az ’56-os forradalmat kutató intézet létrejöttével a brüsszeli Nagy Imre Intézet is hazatelepült?

Bak János: Király Béla, az 1989. június 16-i temetésen mondott beszédébe – egyebek mellett – azt is belefűzte, hogy a Nagy Imre Intézetet haza kell hozni. Mi, néhányan az egykori munkatársak közül, másnap azonnal elhatároztuk, hogy eleget teszünk ennek a programnak, annál is inkább, mert tulajdonképpen ma is vállaljuk az egykori intézet célkitűzéseit.


M. A. [Mink András]: Jászi Oszkár – a tudós politikus


A jövő héten (1991. június 17-én) is temetünk. Jászi Oszkárt, a Károlyi-kormány volt nemzetiségügyi miniszterét, a Polgári Radikális Párt hajdani alapító elnökét, aki 1957 februárjában halt meg emigrációban, a távoli Oberlinben (Ohio, USA). Viszontagságos élete során, kérészéletű miniszterségét leszámítva, egyetlen politikai rezsim szimpátiáját sem tudta elnyerni. Talán azért, mert politikai elveit soha nem igazította a napi politika, a történelem „tyúkpereinek” igényeihez.

Dr. Antall József miniszterelnök úrnak a Beszélő szerkesztői


Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Alulírottak, a Beszélő című hetilap szerkesztőségének tagjai azért fordulunk Önhöz, szíveskedjék intézkedni, hogy az illetékes hatóság vizsgálja meg, szerepel-e bármelyikünk neve

1. a volt III/III. SZT-állományban;
2. a volt társadalmi segítők között;
3. a Katonai Biztonsági Hivatal nyilvántartásában;
4. a volt karhatalmisták (’56-os) között;
4. az 1956 előtti ÁVH „T” állományúak között;
5. a volt III/III.









(kőszeg): Kényelmes-kínos alkotmányunk avagy: ha akarom, vemhes


Június 4-én, kedden reggel a miniszterelnök az alkotmány 59. szakaszára – a jó hírnévhez és a személyes adatok védelméhez való jogra – hivatkozva kijelentette: jogszerűen járt el, amikor a kisgazdavezetők kérésére közölte velük, szerepel-e nevük a volt állambiztonsági szervezet titkos munkatársainak nyilvántartásában. Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozása nem sért állami és közbiztonsági érdeket, mondta a kormányfő. Nem zárható ki az sem, hogy az érdeklődő megismerje a róla felhalmozott teljes anyagot.

Nagy horderejű kijelentések ezek.


Bauer Tamás: Nyomtalanul

A kormány egy éve és a gazdaság


Az elmúlt hetekben a kormány és az MDF vezetői számos alkalommal méltatták a kormány egyéves teljesítményét a gazdaságban. A kormány szakadék szélére jutott országot vett át, és sikerült megakadályoznia az összeomlást, illetve elindítani az országot az átalakulás, a fellendülés irányába – mondják. A kérdés mármost az: milyen szerepe volt a jelzett folyamatokban az Antall-kormánynak?

Az elmúlt másfél évben sajátos kettősség jellemezte a magyar gazdaság teljesítményét. Az egyik oldalon kétségkívül a külkereskedelem kedvező alakulása, az adósságnövekedés megállítása áll.


Mink András: Kárpótlási küzdősport

Mink András


A parlament által elfogadott kárpótlási törvénnyel kapcsolatban Göncz Árpád köztársasági elnök nemrégiben négy kérdést intézett az Alkotmánybírósághoz. E kérdések vizsgálata alapján a testület a törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszautalta az Országgyűléshez. A meccs folytatódhat.

Végtelen történet

Egyre népszerűbbé váló új, nemzeti (keresztény?) sportágunk valamikor tavaly ősz táján született.




Iványi Gábor: A citoyen


Voltaképpen itt akár be is fejezhetném az egész írást a fenti kérdésre adott frappáns „sehogy”-gyal. Lényegében ezderült ki á válaszra felkért különféle hajdani ellenzéki csoportok nevében megszólaló előadásából.

Önök közül azonban a tájékozatlanabbak feltételezhetően máris megállítanak, és arra kérnek, ha már ott jártam, áruljam el, mi is valójában az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem.

Balla Bálint 1967 óta Berlinben élő szociológussal, a szabadegyetem alapító és most elnökségi tagjával a kezdetekről beszélgettem.




Bauer Tamás: „Csak a szükséges mértékben”


Két évvel ezelőtt, 1989 nyarán egy ízben azon rekedtek meg a háromoldalú tárgyalások, hogy az MSZMP maga kívánt dönteni arról: mit tart meg vagyonából, s miről hajlandó lemondani. Az állampárt oly módon érvelt, hogy 6 tulajdonképpen csak azt kívánja megtartani, amire a párt normális működéséhez szüksége van.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon