Skip to main content

Beszélő

Szilágyi Sándor: Tekintsék az erdélyieket az összmagyarság integráns részének


– Mit vár az erdélyi magyarság az új magyar parlamenttől?

Szőcs Géza: Azt hiszem, az elmúlt évek világossá tették, hogy felelős magyar politikai erő nem kormányozhat többé Budapesten annak figyelmen kívül hagyásával, hogy létezik egy kétmilliót meghaladó magyar kisebbség a Kárpát-medencében, Magyarországtól keletre, vagyis Erdélyben. Eddig a felismerésig már a leköszönő kormány is eljutott. Hogy mit várnak odaát, Erdélyben az új magyar kormánytól?


Vági Gábor: A helyhatósági választásokról


Az országgyűlési választások szabályait, a bonyolultnak és sokak által egyenesen alkotmányellenesnek tartott választójogi törvényt most már nyugodtan átadhatjuk az ég segítségével megválasztott Országgyűlésnek. Remélhetőleg idővel megváltoztatja majd. Jóval sürgetőbb azonban, hogy ez az Országgyűlés a helyi választások szabályairól határozzon.

Az eddig elkészült tervezetek ebben a bonyolult szabályrendszerben több kérdést is nyitva hagynak.


Kőszeg Ferenc: Fortinbras tanulóévei

avagy hogyan tett az új dán uralkodó akaratlan szívességet a ravasz angol királynak?


Kezdő ellenzéki koromban balsorsom a hivatali főnökömmel sodort össze aláírásgyűjtés közben. Már nem rejthettem véka alá a kezemben tartott ívet, különben is főnököm nemegyszer hangoztatta – szűkebb társaságban – ellenzéki nézeteit, és meggyőződéses pártonkívüli volt.

Javaslat


Országgyűlés Külügyi Bizottsága

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének állásfoglalása
(javaslat)

A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggodalommal kíséri figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos helyzetet. Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának érvényesítését.

Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel és önrendelkezési törekvéseivel.







Indítvány


A FIDESZ parlamenti frakciója az alábbi állásfoglalás elfogadását javasolja a Magyar Köztársaság Országgyűlésének:

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének
állásfoglalása

Mi, mint annak a 43 év óta újra szabadon választott magyar parlamentnek a tagjai, mely első törvényében az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, mélyen együttérzünk a függetlenségéért és szabadságáért küzdő litván néppel.





Kis János: A megállapodás


Április 29-én, pár napos intenzív tárgyalássorozat után, megállapodás született a kormányalakító MDF és az ellenzék fő erejét adó szabad demokraták között. Az egyezség két legfeltűnőbb pontja, hogy a Fórum elfogadta Göncz Árpád köztársasági elnökké jelölését, míg az SZDSZ hozzájárult az alkotmányerejű – s ezért csak kétharmados többséggel elfogadható – törvények körének szűkítéséhez.

Kis János: A rendszer ellenzékéből a kormány ellenzéke

Beszéd az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlésén


Tisztelt Küldöttgyűlés! Kedves Barátaim!

A választás, amely mögöttünk van, nem egy volt a parlamenti képviselő-választások sorában. Ez a választás békés úton véget vetett a pártállami rendszernek.


Konrád György: Margináliák a második forduló után


Lezajlott a választás második fordulója: van kilencvenkét szabad demokrata képviselő a parlamentben, az országgyűlés egynegyede. Győzött a keresztény-nemzeti jobbközép, a szociálliberális szabad demokraták pedig elhelyezkedhetnek a balközépen. A konzervativizmussal való pózolás nem illett ehhez a párthoz. Aki a jobbközéphez akar tartozni, azt egy mágnes át fogja húzni a keresztény-nemzeti centrumhoz. Ha tetszik, ha nem, az erők logikája folytán a szociálliberálisoknak a balközép pozíció marad, az a természetes helyük. Nem volna ésszerű a parlamentáris jobboldalon versengenünk az MDF-fel.

Tamás Gáspár Miklós: Üdvözöljük az RMDSZ kongresszusát!


Mielőtt ezt a kényes tárgyú cikket egyáltalán elkezdeném, le kell szögeznem, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ egyetlen magyarországi párttal, így a Szabad Demokraták Szövetségével sem áll hivatalos kapcsolatban, minden ilyen irányú román politikai vád indokolatlan. Az RMDSZ különben sem pártszerű szerveződés, hanem koalíciója mindazoknak a politikai áramlatoknak, amelyek az erdélyi – továbbá felső-Tisza-vidéki, partiumi, bánsági stb. – magyarság körében kialakultak: van köztük kereszténydemokrata, liberális, szociáldemokrata, radikális demokrata irány.

Eörsi János: Honnan jött az utánpótlás?

Második forduló


Ha fonák módon is, de megvalósul a szabad demokraták régi törekvése és álma: Magyarországnak erős, cselekvőképes kormánya lesz. Az április 9-i forduló után az MDF a vártnál jóval kényelmesebben alakíthat kormányt a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal együtt, hiszen a jobbközép összesen 229 képviselői helyet (59%-ot) szerzett.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon