Varsói Szerződés
Győzött a kormány: Újabb SZDSZ-javaslatot fogadott el
Május elején a pártok – a Fidesz kivételével – még kígyót-békát kiáltottak az SZDSZ-re, mert hebehurgya módon javasolta, szólítsa fel a parlament a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépésről.
Bethlen István állítása, miszerint az MDF-nek „rengeteg kitűnő gazdasági és pénzügyi szakembere van”, ugyan aligha állja meg a helyét, hiszen akkor frissen hazatelepülve, a hazai viszonyokban kevéssé jártasan aligha lenne ő bizottsági alelnök, s aligha jelölt volna modellező ökonométert a Fórum pénzügyminiszternek. Mindamellett a Fórum, illetve az általa vezetett koalíció kormánylistáján nem írók, költők, hanem jórészt szakemberek szerepelnek: közgazdászok, ügyvédek, egyetemi oktatók, egy-egy mérnök és orvos.
Persze lehet azon meditálni, hogy egyáltalában kell-e szakmai érveket felsorakoztatni egy érzékelhetően nagy nemzeti elhivatottság-tudattal felruházott jókívánság-gyűjtemény és össznépi megnyugtatási program mellé? Hiszen a T. Ház-beli vita nem befelé, hanem kifelé szólt. S lehet, hogy a címzettek éppen erre a hangvételre rezonálnak. Merthogy a sokéves „nadrágszíj-megszorítást” kérő, ugyanakkor a renitens költekező állampolgárokat az IMF-fel rémisztgető kurzust követően nem sokkal jobb azt hallgatni: ezentúl minden más lesz, mint eddig!
A kérdezett előadta, hogy a rendőrség személyi vezetésének a problémája sok álmatlan éjszakát okozott néki, és a döntés meghozatala nem volt könnyű. Információi szerint dr. Túrós András nagyon jó szakember, és a civil rendőrfőnök helyetteseként szigorúan szakmai feladatokat fog ellátni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a rendőrök, a szakma nem fogad el akárkit vezetőként. Dr. Túrós András szakmai tekintélye vitathatatlan. „Kényszerpályán vagyunk, és az egész országot lecserélni nem lehet.” Dr.
Az ínség zavara
A vállalati sorban állások felszámolására a kormány olyan programot dolgoz ki – írja a dokumentum –, amely a 40-50 legnagyobb és csődhelyzetben lévő sorban álló vállalatnál „állami, banki és privatizációs eszközökkel összehangoltan eléri a felduzzadt tartozásállomány apadását. Ugyanakkor, a következő programpont szerint, a kormány csődeljárásokat indít 30-40 tartósan veszteséges vállalat ellen.
A honvédelem minisztere
A vegyes benyomás abból keletkezett, hogy a miniszterjelölt láthatóan óvakodott attól, hogy vitába keveredjen a kérdezőkkel, vagy vitatható dolgokat állítson a nyilvánosság előtt. Bevezetőjében elsődleges feladatának a nemzeti szellem helyreállítását jelölte meg a hadseregen belül, a tiszti-tiszthelyettesi állomány felmérését, majd átszellemítését, a nemzeti múlt, a nemzeti eszmék szellemében való katonai nevelést. E nevelés azonban nem lehet kizárólag a honvédség feladata, mondta.
A liberális eszmék híveinek ellenszenve a diktatórikus rendben működő szervezetek – a hadsereg, a rendőrség iránt – megérthető. Kormányra kerülve, vagy a kormányzati felelősség közelében, azonban ők sem kerülhetik el, hogy tudomásul ne vegyék: az állampolgárok autonómiájáért nemcsak az azt korlátozni akaró belső erőkkel kell megküzdeni, de a külső erők fenyegetésével is.
1956. november 1-jén Magyarország forradalmi kormánya a Varsói Szerződést azonnali hatállyal felmondta. A november 4-i katonai beavatkozás, amely e kormányt megdöntötte, elébe vágott a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelésének. Csak most, több mint 33 év után kerülhetett sor a szabad választásokra, melyeket már a Nagy Imre-kormány kilátásba helyezett. Az 1989. október 23-án, a magyar forradalom évfordulóján kikiáltott Magyar Köztársaság első népképviseleti Országgyűlésének történelmi kötelessége, hogy határozzon az 1956.
Beszélő: Mi késztette a Magyar Demokrata Fórumot arra, hogy beleegyezzen: az SZDSZ-es Göncz Árpád legyen a köztársaság ideiglenes elnöke, holott a parlamenti mandátumok száma alapján a maga jelöltjének is megszerezhette volna ezt a posztot?
Kónya Imre: A felelősségtudat, amely a Fórum eddigi politikájában is megnyilvánult. Az MDF úgy értékelte, hogy az ország érdekében meg kell kötni bizonyos megállapodásokat. A megállapodásoknak többnyire az a lényege, hogy engedni kell olyankor is, amikor ez látszólag nem közvetlen érdeke a megállapodáskötőnek.
Beszélő: Mikor értesültél a megállapodásról?
Orbán Viktor: Tegnap este. Tegnap fél tíz körül.
Beszélő: És mi a véleményed róla?
O. V.: Abból a szempontból mindenképpen jó, hogy mutatja az esélyt: a két nagy párt, bár az egyik ellenzékben van, a másik ellenzékben lesz, mégis képes rá, hogy egyezkedjen, és ésszerű megoldásokat találjon nyitott kérdésekre. Ez a tervezet nagyon-nagyon jó megoldásokat ajánl.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
4 év 4 nap
6 év 25 hét
6 év 29 hét
6 év 29 hét
6 év 31 hét
6 év 31 hét
6 év 31 hét
6 év 33 hét
6 év 34 hét
6 év 34 hét