Skip to main content

Beszélő

Kis János: Jókedvünk tele


Egész térségünkben megindult a föld. Októberben az NDK következett, novemberben Bulgária és Csehszlovákia, decemberben Románia. Nincs többé berlini fal, nincs többé román kommunista párt. Akik nemrég még attól féltek, hogy a népszavazással Magyarország túlságosan előre szalad, most kezdik úgy látni: túlfutott rajtunk a történelem.

Jaltának vége, az utolsó kontinentális birodalom szemünk láttára esik szét. A gazdasági válsággal küszködő, belső gondjai által lefoglalt szovjet állam nem képes újból kézbe venni külső – kelet-európai – birodalmát.


Bagi Ibolya: Sors és lelkiismeret


„S féltett kincs maradok népem hálás szívében, mert a jó ösztönét szítottam benne csak, mert bús napokban a szent szabadságnak éltem, s védtem az elbukottakat.”


(Puskin)

A reggel óta vigasztalanul hulló ónos esőt erős havazás váltotta fel kora délutánra, amikor a temetési menet befordult a város széli Vosztrjakovói temető kapuján. A friss hó illatától megtisztult levegő a lucfenyő kesernyés aromájával és Chopin gyászindulójának komor zengésével telt meg.

Kőszeg Ferenc: Csacsi öreg Belügyünk


A római katolikus klérus most első ízben tette közzé azoknak a találkozóknak az évi programját, amelyeken a püspök elnököl. Összesen kilencet (9) tartanak. Hármat (3) már megtartottak. A negyediket június 10-én tartják (…)
Ez a tevékenység azt mutatja, hogy a püspök vezetése alatt az egyház egyre szervezettebbé válik.

 (Szigorúan titkos elemzés, Belügyminisztérium, Grenada, 1983)

Az átlagember úgy véli, a kommunista propaganda az emberek hülyítésére szolgált.

Haraszti Miklós: A történelem hálátlan zakatolása


Két, látszólag ellentétes állítást kell tennem az átmenetről. Az egyik: szinte teljes a hatalma annak, aki felügyeli a politikai rendőrséget, a közigazgatást, a választási gépezetet és a televíziót. A másik: ez a hatalom nem sokat ér, s bizonyosan elvész, ha az átmenet akadályozására akarják használni.

A Dunagate-botrányban kiborult a belügy szennyese. A Híradó botránya óta kiborulóban van a tévé-felügyeleté is.


K. F. [Kőszeg Ferenc]: Közeljövőképek

Pártok választás előtt


A rádió hajnali reklámja horoszkópot hirdet. Év vége, évtized vége, négy évtized vége: szezonja van a csillagjóslásnak.

Három hónapja mennyivel könnyebb lett volna a politikai asztrológus dolga! A Nap a Mérleg jegyében járt, a nyugalmas csillagkép kiszámítható politikai jövőt ígért – a hatalom megosztását a még uralkodó régi és a lendületesen előretörő új párt között.


L. M. [Laki Mihály]: Három hónap

Amit muszáj és amit tilos


A gazdaságban a hat hónap jelenti a rövid távot. Legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy láthatóvá váljék a konjunktúra változása. A magyar kormány – ha márciusban választások lesznek – feleennyi idővel rendelkezik. Mit szabad és mit kell ennyi idő alatt elvégeznie?

Arra aligha van mód, hogy a gazdaságirányítás központjaiban dolgozók – követve a nyugati mintát – csupán íróasztalaik kiürítésével, új állások felkutatásával töltsék napjaikat. A gazdaság válságban van, a termelés, a forgalom és az életszínvonal drámaian csökkenhet, bármikor bekövetkezhet az összeomlás.


T. P. [Tölgyessy Péter]: Fejetlen találkozó a kormányfőnél

SZDSZ-álláspont


A tények

Kezdjen a kormány tárgyalásokat a politikai pártokkal a gazdasági válság orvoslásáról – javasolta az SZDSZ küldöttgyűlésén. Ennek a kezdeményezésnek is része lehetett abban, hogy a minap a kormány meghívta az Országházba a politikai pártok képviselőit A megbeszélések nehézségei annak tisztázásával kezdődtek, kiket hívjanak meg. A meghívások első látásra véletlenszerűek voltak. Akadt olyan párt, amelynek nevével itt találkoztunk először.


K. J. [Kis János]: Bús tengeren…


Lengyelországban kormányra került a Szolidaritás. Magyarország a szabad választások küszöbére érkezett. Milliók tüntetnek az NDK-ban, Honecker uralmának vége. A prágai sztálinisták napjai meg vannak számlálva. Még Bulgáriában is elindult a demokratikus mozgalom. Egyedül Ceausescu Romániája őrzi a változatlanság külszínét – ki tudja, meddig.

Válság válságot követ a Szovjetunió határai között. A balti köztársaságok függetlenséget követelnek. Megmozdult Belorusszia, végre Ukrajnában is létrejött a népfront. A Moldvai Köztársaságban államnyelvvé emelték a románt.


PHRALIPE: Cigánypolitikai tézisek


Az elmúlt évtizedek cigánypolitikája antidemokratikus, antiszociális és diszkriminatív volt. A cigányságot nem tekintették egyenrangú kisebbségnek, a kollektív jogoknak még azokat a morzsáit is megtagadták tőle, amelyek a többi etnikai kisebbséget megillették. A nem magyar anyanyelvű cigányok számára a társadalom egyetlen alapintézményében sem biztosították az anyanyelv használatának lehetőségét.

A cigányság semmilyen tekintetben nem kapta meg azt a segítséget, amely e nép emancipációjához, társadalmi integrációjához szükséges lett volna.


K. F. [Kőszeg Ferenc]: Népszavazás? Igen!


A forgatókönyv

Szeptember elején, amikor a politikai egyeztető tárgyalások sorozata a vége felé járt, az Országgyűlés őszi ülésszakára, az MSZMP pedig sorsdöntő kongresszusára készült – minden roppant egyszerűnek látszott. Az időközi választások és a közvélemény-kutatások eredményei egyképpen azt mutatták, hogy a Magyar Demokrata Fórum az egyetlen igazán erőteljes ellenzéki erő, a kormányzó pártban pedig diadalmasan tört előre a reformszárny.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon