Skip to main content

gazdaság

T. G. Á. [Tóth Gábor Ákos]: Puha acél


Amikor én általános iskolába jártam, a tankönyvek még nagyhasú, csúnya embereknek ábrázolták a kapitalistákat, akiknek – úgy tűnt akkor – legnagyobb bűnük az volt, hogy időnként az utcára tették alkalmazottaikat.

Nem tudom, hogy a mostanában készülő tankönyvekben miként ábrázolják majd Rockefellert, Morgant vagy Maxwellt, mindenesetre az újdonsült magyarországi kiskapitalizmus „cápáit” melegszívű, mosolygós, kezüket simogatásra emelő embereknek láttatnám.

Mert mi mással lenne magyarázható, hogy egy milliárdos veszteségei: termelő kohászati vegyes vállalat levál




–iJ– [Eörsi János]: Lejjebb csavart gázcsap


Az ózdi Finomhengermű dolgozói péntekig, 17-éig várják a választ követelésükre. Amint arról május 4-i számunkban tudósítottunk, egy, részint a dolgozók, részint az ÓKÜ állami vállalat által alapított kft. („munkás kft.”) kezelésébe kívánják venni az üzemet, hogy így valamennyien (mind a 600-an) megtarthassák állásukat. Petrenkó János országgyűlési képviselő, a Pekó Műveket irányító vállalkozó szerint a Finomhengermű több mint 1 milliárd forint évi nyereségre képes, ha elkezd rendesen dolgozni. Hogy sztrájk lesz-e, ha nem adnak választ péntekig?

Fölsz Attila: Exportoffenzíva kormányzati ütésváltás közben


A kormány gazdaságpolitikai programja az 1988 óta tartó külkereskedelmi expanzió folytatását ígéri. Idén az összevont, immár a keleti és nyugati kereskedelmet is tartalmazó külkereskedelmi mérleg a kormány várakozásai szerint – a keleti kereskedelem drasztikus visszaesése, valamint a dollárelszámolásra való áttérés következtében – 2-300 millió dolláros passzívumot fog mutatni, ami azonban 1992-re már 3-400 milliós aktívumba fordulna át.

efhá [F. Havas Gábor]: Nem léphetsz kétszer…

Beszélgetés Voszka Évával


Beszélő: Az adatok hiánya a megszokott forrásokból származik?

Voszka Éva: Az új helyzet még nagyobb zavart keltett a statisztikában. Az állami statisztika, a KSH, a cégbíróság, a vagyonügynökség nem tudja nyomon követni az eseményeket. Előfordulhat, hogyha három év múlva valaki megkérdezi a kormányt, hogyan teljesült az átalakítási és privatizációs program, nem tudja megmondani, ténylegesen mekkora része került magánkézbe az állami vagyonnak.

Beszélő: Itt csak szakmai elégtelenségről van szó, vagy másról is?

V.






Eörsi János: Ózd, a csodák csodája

Finomhengermű, ÓKÜ, OSTAG


Hogy tisztán lássunk: az ÓKÜ állami vállalat és az OSTAG, vegyes részvénytársaság között tavaly június 1-jén, a tőkeemeléskor kristályosodtak ki és váltak egyszersmind teljesen kuszává a viszonyok. Az OSTAG tízmillió forintos alaptőkéjét 50 millió márkával emelték meg, ami az ÓKÜ-nek a gyárból e célra kihasított, 20 millió márkára taksált termelőeszköz-apportjából és a két német részvényes – a Metallgesellschaft és a Korf-csoport – 15-15 millió márkás készpénz-befektetéséből adódott össze.

P. E. [Papp Emília]: Végtelen (csőd)történet

Az dolgot magát nézzük


Bár elvárható lett volna, de azzal, hogy fölkerültek a listára, még az általuk kezdeményezett öncsődi eljárás sem gyorsult meg. A Duna Cipőgyár igazgatója például a lista megjelenése után érdeklődött a Szanáló Szervezetnél: „Mikor jönnek a buldózerek?” Mire azt a választ kapta, nem is olyan komoly az ügy, a Szanáló Szervezet még nem is kapott utasítást a felszámolási eljárás lefolytatására. Hasonlóan vontatottan halad a többi csődeljárás is, bár számuk most már egyre nagyobb.

–eö– [Eörsi János]: Expo-számtan


A fordítóknak tudvalevőleg azt kell bizonygatni, hogy a világkiállítás „vállalkozási alapon” megrendezhető, vagyis hogy hazai és főleg külföldi tőkével előteremthetőek azok a beruházási költségek, amelyeket közpénzekből nem lehet megfizetni. Ekképpen érdekük a fordítóknak minél alacsonyabbnak feltüntetni a program költségeit, az odaítélendő költségvetési támogatást pedig feltétlenül szükségesnek ábrázolni, azaz – legalábbis egyelőre, amíg megszületik a döntés – megint csak jó alacsonyra beállítani. Mármint viszonylag.

Antal László: A borotva élén

Az dolgot magát nézzük


1990-et minden ellentmondása ellenére sok szempontból sikeres évnek kell tekinteni. A szovjet–magyar kereskedelem nem várt mértékű drámai összeomlása közepette – szintén rendkívüli mértékben – javult a gazdaság konvertibilis exportképessége. A teljes rubelelszámolású export – rubelben mérve – 26 százalékkal, míg az import 18 százalékkal csökkent.

Ara-Kovács Attila: Közép-Európának nincsen párja

Gazdasági szakemberek tanácskozása a Hiltonban


Hogy jön-e a nyugati tőke Magyarországra vagy sem, egyre kevésbé kérdéses, ugyanakkor az a veszély fenyeget, hogy idővel senki sem tud majd reális képet alkotni a beruházások igazi intenzitásáról, mértékéről. Magyar részről már hetek óta befektetési apályról beszélnek.

V. Á. [Valentinyi Ákos]: Egyre keletebbre…

A Kopint-Datorg jelentése


Kelet-Európa gazdasági helyzete súlyos – állapítja meg az idei első konjunktúrajelentésében a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet. A tavalyi évben a Cseh és Szlovák Köztársaság és Jugoszlávia kivételével az ipari termelés visszaesése mindenütt elérte, illetve meghaladta a 10 százalékot, Lengyelország és Románia esetében a 20 százalékot (a Szovjetunió 1,2 százalékos adatát bízvást komolytalannak tekinthetjük). Ez a visszaesés várhatóan tovább folytatódik az idei évben is, kivéve talán Lengyelországot, ahol a hanyatlás talán már elérte a mélypontot.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon