Skip to main content

gazdaság

Bóc Imre: Az állam és a sarki ABC illetékessége

Fogyasztói érdekvédelem


A deregulálás elsősorban az állami szervezeteket vette célba, nemritkán deregulálásnak álcázva nagyon is centralizáló, a hatalmat egy kézben összpontosítani kívánó törekvéseket, teret engedve egyes szakmák, lobbyk partikuláris érdekeinek. Az állam ne hamisítsa meg a verseny semlegességét, építsen le minden nem normatív beavatkozást, egyedi elbírálást, például ne kösse engedélyhez a fogyasztásicikk-importot, ne bánjon másként a vállalkozókkal, mint a vállalatokkal, ne akadályozza a piaci viszonyok kialakulását.

–eö–lg– [Kőszeg Ferenc–Eörsi János–Langmár Ferenc], –szeg: Járjunk vagyonjegyben?

Soós Károly Attila és Bauer Tamás vitája


Bauer Tamás: Javaslatotok logikája a következő: indokolt, hogy mindenki kapjon kárpótlást, részben mert végigélte az elmúlt negyven évet, részben mert viselnie kell ennek a negyven évnek a kedvezőtlen örökségét. Az egykori tulajdonosoknak távolról sem teljesen térítik meg az őket valamikor ért kárt (a kárpótlás degresszív); viszont a többiek részesednek, hiszen valamennyien állampolgárok vagyunk. De hát az állam is mi vagyunk.

Bóc Imre: Hárman egy csónakban

Fogyasztói érdekvédelem


Hozzászoktunk ahhoz, hogy helyettünk mások intézkednek, cselekszenek, gondolkodnak és gondoskodnak. Többnyire rosszul. Hozzászoktunk ahhoz, hogy vásárlói jogainkat törvények, rendeletek védik, csak éppen nem mindig tartják be őket.

–czki [Gyekiczki András]: Kótyavetye helyett stratégiát

Fővárosi lakáspolitika


Nem várt reménysugarat vélt megcsillanni a 410 ezer budapesti bérlakás lakóinak majd egyharmada. Hallomások, kiszivárgott elképzelések, radikális – négy-ötszörös – lakbéremelésről szóltak, miközben hihetetlen mértékben megugrottak az ingatlanárak, nőttek a fenntartási költségek, ráadásul az új fővárosi önkormányzat sem ígért semmi jót, ami a felújítások ütemét, színvonalát illeti. (Becslések szerint ez mintegy 200–250 milliárd forintba kerülne.) Ebben a helyzetben megoldásnak, így a bérlők elemi érdekének a bérlakások minél előbbi megvásárlása tűnt.

–eö– [Eörsi János]: A szolidaritás jellege


Olyan kérdésben csaptak össze a kormány képviselőivel, amely a népfelség legfőbb szintjein már eldőlt: hogy legyen-e továbbra is bérszabályozás, vagy pedig egyáltalán ne korlátozza többé az állam a munkáltatókat béremelési döntéseikben. A kormány sokáig az utóbbit tartotta üdvözítőnek, ilyen értelemben tárgyalt ősszel az ÉT bér- és munkaügyi szakbizottságában, sőt a parlamentnek benyújtott hároméves programjában is a bérszabályozás ’91.

Riecke Werner: Szabadság téri gondolatok

Monetáris politika az elkövetkező években


A monetáris politika hatékonysága nemcsak azon múlik, hogy világosak-e a céljai, hanem azon is, hogy a társadalom és az intézményi környezet alkalmas-e a kívánt hatások befogadására. E fogadókészség, mint még kitérünk rá, a ma túlméretezett állami újraelosztás csökkentésén, az állami szolgáltatások jelentős részének piacivá tételén is múlik. De fel kell készülni egy ilyen átalakulás társadalmi elfogadtatására is.

Langmár Ferenc: Az ÁSZok önmagukat jutalmazták

Folytatódó hagyomány…


A számvevőszék létrehozását éles polémia előzte meg. Abban egyetértés volt, hogy az ÁSZ alapvető fontosságú intézmény. A viták elsősorban akörül folytak, megvannak-e a működéshez szükséges feltételek. A kritikusok arra figyelmeztettek, hogy még nincs államháztartási törvény, és arra is, hogy a számvevőszékből könnyen lehet – céljával ellentétesen – az állam ellenőrzésének eszköze. Sokan attól is tartottak, hogy az ÁSZ vezetőit, akiknek mandátuma a parlamenti ciklusnál hosszabb időre szól, túlságosan is a még működő „állampárti parlament” ízlése szerint választják ki.

Gaál Gyula, Palotás János: Kevesebb államot!

Parlamenti vita a költségvetésről


Ne fektessen be a kormány!
Palotás János (MDF) felszólalásából

Az államtitkár asszony úgy kezdte expozéját, hogy egy rendkívüli helyzet rendkívüli költségvetéséről van szó. Engedjék meg, hogy én ezt ne fogadjam el: ez a helyzet, amiben most vagyunk, nem annyira determinált és rendkívüli, amiből kizárólag csak ilyen költségvetés következik.

Többe kerül a demokrácia?

Lehet-e a beterjesztett költségvetést politikai irányvonalában megkérdőjelezni?







Szalay Gábor: Energiakoncepciótlanság


Október végén a kormány a parlament elé terjesztette energiapolitikai koncepcióját, vele együtt a szénbányászati szerkezetátalakítási programját. E dolgozatokról a törvényalkotási munka drámai torlódása miatt még mindig nem tárgyalt a parlament, de ez éppenséggel a dokumentumok előnyére is válhat.

Eörsi János: Újévi egység

A szénbányászok bére


Február végén, amikor már biztosat lehet tudni a szabályozókról és a szénárakról, ismét előveszik a bérkérdést. A mostani egyezséget az egyes vállalatokon belüli érdekegyeztető tárgyalásokon váltják aprópénzre; hogy valójában mekkora lesz a bérfejlesztés, az az adott vállalat „helyzetétől” is függ (többek között attól, mennyi az adósságszolgálat az eocén-, illetőleg liászprogram állami beruházásai után), de attól is, hogy az 1990-es évközi bérfejlesztésekből mennyi „húzódik át” ’91-re.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon