Skip to main content

gazdaság

Szenvedélymentesen a magyar gazdaságról

Az dolgot magát nézzük


Manapság, amikor vad és túlfűtött szenvedélyek szikráznak fel a magyar gazdaság állapotáról folytatott vitákban, amikor sokan hajlamosak lázas víziókkal, erkölcsi dörgedelmekkel vagy retorikus fordulatokkal helyettesíteni a tennivalók gyakorlatias számbavételét, talán érdemes egy pillanatra megállni és higgadt tárgyilagossággal számba venni: mire jutottunk az elmúlt egy évben, és hol tartunk most. Ezúttal két, a téma különböző vonatkozásait elemző cikket adunk közre, de a sort következő számainkban is folytatni szeretnénk.


Tardos Márton: A rendszerváltás hét buktatója


Az elmúlt év – a csodák csodája. A kommunizmus leépülése teljesen váratlanul következett be. Az állampolgárok és köztük azok, akik ezt a csodát a legaktívabban várták, előkészítették, mégis elégedetlenek. Miért a csalódottság, és mi az, ami az átlag állampolgárt meglepte? Megtörtént a hatalmi váltás, parlamentáris demokrácia van.

Surányi Dezső: Vonatsirató

Faluromboló MÁV?


Akinek van még megfelelő fővárosi munkahelye, de Cegléden él, a havijegy 6420 Ft-jából a munkaadó 5521 Ft-ot áll, az utasrész 899 Ft. Ha viszont valaki csak alkalmilag utazik, s teheti, annak 292 Ft-jába kerül a fővárosi út. Gyakori megoldás, hogy valaki a Budai úttól a Nyugatiba vagy Ceglédről Kőbánya-Kispestig vásárol jegyet. És hát egyre gyakoribb a másik trükk is, a tiszta bliccelés…

Hétfői napokon marad ideje a ceglédi polgárnak e kényes dolgokról mélázni, amikor komótosan gördül a gyorsvonat Budapest felé, s nincs hely, s kedve sem maradt az olvasásra.


–upor–: Úttévesztés


Juhász Pál szerint a kormány jelenlegi fejlesztési programja nagyjából a múlt század közepi koncepciók és a 1970-es évek fejlesztési terveinek folytatása. A 70-es évek terveihez képest vannak ugyan korrekciók, de ezek csupán a szélsőségeket enyhítik. Ez a mostani terv őrzi azt az elgondolást, hogy mind a tranzitforgalom, mind a hazai térközi összeköttetés döntően Budapesten keresztül haladjon, és az új vonalakat is az eddigi legfrekventáltabb útvonalak mellé rendeli.

–eö– [Eörsi János]: Hívők és gyaurok

Expo-szimpózium


Palotás március közepén Bécsben is kemény kortestevékenységet fejtett ki az Expo megrendezése érdekében. Egy ottani nyilatkozata szerint a világkiállítás lemondása befolyásolná az osztrák–magyar kapcsolatokat. Állítólag ő mondotta volt Bewhard Fehltlnek, a kinti Expo-rendező részvénytársaság igazgatójának, amit emez a Der Standardnak nyilatkozott március 16-án: hogy általános sztrájk lesz, amennyiben a nagy rendezvény elmarad.

[A legnagyobbak]


A legnagyobb osztrák biztosítótársaságok immár másfél éve toboroznak ügyfeleket Magyarországon. A Grazer Wechselseitige, Wiener Stadtische, Merkur, Anker, Wiener Allianz és mások, közvetítő cégek segítségével, ma már több ezer magyar állampolgárnak nyújtanak élet- és balesetbiztosítást – 15 évre, osztrák schillingben. A rendszer igen egyszerű. Két esetben fizet a biztosító: 1. Ha az illető életben van 15 évvel a kötés után, minimum másféleszeresét kapja vissza az addig befizetett összegnek. 2.

SZi. Zs.: Kalózkodás a biztosítási piacon


– Azzal fogadott, ha elárulom a nevét, „addig élek”. Ennyire fél?

– Nézze, aki ezzel a dologgal foglalkozik, az ma még törvénysértést követ el. Amit én csináltam, az már bűncselekmény. A hátralévő napjaimat szeretném szabadlábon leélni.

– Nyugodtan alszik?

– A rendőrségtől igen. Ahhoz, hogy megbüntessenek, bizonyíték kell. Egy cetli sincs ellenem. Arra van csak tanú, hogy én elmeséltem, ez a biztosítás miért jó.






Bóc Imre: Elszabott díjszabás

Dráguló gyógyszerek


Az idézőjel nem elírás. A gyógyszerért nem árat fizetünk, hanem térítési díjat, a költségvetés sem „támogat”, amikor kiadásként könyveli el a térítési díj és a forgalmazás költségeivel növelt termelői ár különbözetét. Mindez ugyanis része a társadalombiztosításnak, akárcsak a kórházi ellátás vagy a táppénz. Levonják bérünkből a 43 százalék társadalombiztosítási (tb-) járulékot, de nem tudjuk, mennyire ésszerű, illetve miért gazdaságtalan a biztosítás, amit ezáltal „megkötünk”.

Kérdés, hogy elég-e ez a 43 százalék, fedezik-e a tb-díjakból származó bevételek a kiadásokat.


Langmár Ferenc: Aktív veszteség


Bizonyára sokan jól emlékeznek arra az MTI-n keresztül világgá röppentett, ipari minisztériumi kezdeményezésre, amely a gazdasági kabinet összehívását követelte, hogy megoldják a szovjet exportra szállítani akaró vállalatok gondjait. A felhívás időpontjában – a hivatalos állítások szerint – a magánjogi szállítási szerződéssel egyébként rendelkező vállalatoknak szállítás helyett mintegy 10 milliárd forint értékben készleteznie kellett az exportra szánt termékeket. Sürgős megoldásra van szükség, hallatszott, hallatszik sokfelől, s szorgalmazzák a közvetlen állami szerepvállalást.

Bóc Imre: Ügynökök és nagymamák

Fogyasztói érdekvédelem


Már az iskolában…

A gazdálkodás a háztartásban kezdődik. Két azonos jövedelmű és összetételű család közül az egyik jobban, a másik rosszabbul él, csupán mert másként gazdálkodnak jövedelmeikkel. Más árukat vásárolnak ugyanarra a használati célra, az egyik pazarol, a másik okosan osztja be a pénzét, és azt veszi meg, ami legjobban megfelel szükségleteinek. Ezt ismerték fel számos országban, amikor beiktatták a „háztartástant” az iskolai tanrendbe.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon