A szovjethatalom szétesése, a közelgő polgárháború veszélye pedig eloszlatta az üzletemberek csaknem húszéves álmát. Magyarország legalábbis a belátható jövőben nem lesz ugródeszka az egykor korlátlannak hitt szovjet vagy legalábbis orosz piac felé. Inkább félő, hogy ismét végvárrá válik Ázsia és Európa között.
A csekély érdeklődést jól mutatja, hogy a látszólag gombamód szaporodó vegyesvállalatok jószerivel tőke nélkül jönnek létre.
Állításom magától értetődő annak, aki ismeri a földjáradék elméletét. Ezt az elméletet a múlt század elején Ricardo dolgozta ki, Marx is átvette, és a mai nyugati közgazdaságtanban is érvényesnek tekintik. A keletkezése óta eltelt idő során az elméletet finomították és gazdagították, de a lényeget megőrizték.
Az eredeti gondolatmenet szerint, amikor az emberek letelepednek egy országban, kezdetben a legjobb földeket művelik meg. Idő teltével azonban szaporodik a népesség, újabb és most már rosszabb földeket kell művelés alá vonni.
A helyhatósági választások előtt vagy után mindenképpen kormányzati döntésnek kell születnie az óbudai Hajógyári-sziget sorsáról. Lassan két és fél éve annak, hogy Angyal Ádám vezérigazgató felvetette a veszteségesen működő hajógyár bezárásának és az alatta lévő sziget hasznosításának lehetőségét. A „kinek van igaza?” kérdése tartja azóta is lázban a sajtót. Érvek és ellenérvek zúdulnak az olvasókra, melyeket nehéz elfogultságtól mentesen értékelni.
A 155 évvel ezelőtt gróf Széchenyi István alapította gyár a második világháború utáni esztendőkben került bajba.
Sok állami vállalat olyan részvénytársaságokká alakulhatna át, amelyekben a részvények egy részét – kivételes esetekben akár egészét is – az ott dolgozók egyénileg birtokolják. A munkavállalók a részvényeket az Állami Vagyonügynökségtől vagy részletre, vagy privatizációs bankkölcsönnel vásárolhatnák meg, majd ezt az összeget és kamatait elsősorban a részvényekre jutó osztalékból fizetnék vissza.
A legutóbbi közlések szerint a magyar államadósság újabb, mintegy 70 milliárd forinttal növekedett, összege 1,303 milliárd forint volt ez év márciusának végén. Szerkezetileg feltűnő, hogy még a költségvetési hiány finanszírozására felvett hitelek 457 milliárd forintot emésztettek föl, a forintleértékelés miatti könyv szerinti adósság 517 milliárd forint lett. Rendkívül nagy tétel az ÁFI-nak juttatott pénz, a sokáig teljes némaságban az állami pénzt költő intézmény 174 milliárd forintot ruházott be, s ebből 130 milliárd ment el az állami alapjuttatást megfinanszírozó hitelre.
Az acélválság idején, 1983 szeptemberében 8000 dolgozó szavazott a Pittsburgh-i székhelyű anyavállalat ajánlatáról: megvásárolja-e az üzemet, és önállósuljon-e ilymódon a gyár mint munkavállalói részvénytulajdonú társaság. Az üzemre ugyanis nem akadt más vevő, a tömeges elbocsátás is sokba került volna (végkielégítések, nyugdíjas betegbiztosítás stb.), ráadásul ha bezárták volna a gyárat, az a településre és az egész régióra nézve is katasztrófát jelentett volna.
A dolgozók 84%-a igent mondott, megalakulhatott az új társaság, a Weirton Steel Co.
Kevesen vannak ma ebben az országban, akik számára kétséges lenne, hogy a gazdasági csőd felszámolásának a fő kérdése az állam gazdasági szerepének és a tulajdonviszonyoknak a gyökeres megváltoztatása, egy piaci gazdaság kiépítése. Az állami tulajdon a mai formájában és részarányában semmiképp sem tartható fenn: valódi tulajdonosokra van szükség.
A száz százalékban állami tulajdonban lévő IBUSZ Rt. tőkepiaci művelete egyszerre volt tőkeemelés, nyilvános (hazai és nemzetközi) részvénykibocsátás, tőzsdei bevezetés Budapesten és Bécsben, részleges privatizáció, ugyanakkor – a Vagyonügynökség színre lépésével – az aktív állami privatizáció első lépése, amely jelentős működőtőke-importtal is jár.
Ellentmondó miniszterek
Két hete megalakult a magyar tőzsde, s rögvest igen ideges lett. Matolcsy György államtitkár a költségvetési bizottság ülésén botrányosnak minősítette az IBUSZ privatizációját, s Bethlen gróffal vállvetve kezdeményezte, hogy a bizottság vizsgálja meg az ügyet.
A vihart közösen kavarta egy vezető kormányzati tisztviselő és a legnagyobb kormánypárt parlamenti képviselője. De a kormány álláspontja ebben a kérdésben nem világos. Kádár Béla miniszter elismerően nyilatkozott az IBUSZ privatizációjáról.
Az esélyek latolgatásánál a szakértők és amatőrök látszólag megfeledkeznek arról, hogy a hazai kereskedelmi diplomácia néhány éve két vasat tart a tűzben. Miközben mostanában kizárólag az EGK-tagságról esik szó, az új magyar kormány első jelentős külgazdasági lépéseként könyvelheti el, hogy Göteborgban aláírták június 13-án Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) együttműködési nyilatkozatát.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 47 hét
10 év 20 hét
10 év 24 hét
10 év 24 hét
10 év 25 hét
10 év 26 hét
10 év 26 hét
10 év 28 hét
10 év 29 hét
10 év 29 hét