Skip to main content

Külföld

SZ. J. [Szabolcsi János]: Le Pen megállíthatatlan?

Francia helyhatósági választások


A franciák idén igazán kiválasztották magukat. A kétfordulós elnökválasztás után néhány héttel tartották meg a helyhatósági választásokat szintén két fordulóban, június 11-én és 18-án. A részvételi arány 65 százalék körül járt, amitől a franciák fintorogtak, mi pedig irigyeltük őket…

A helyhatósági választásokon már nyoma sem volt a Chirac-effektusnak. A jobboldali pártszövetség nem tudta kiszorítani a baloldalt a városok és megyék vezetéséből, mint ahogy a megelőző évek választásain kiszorította őket a parlamentből és az elnöki palotából.


Vitalij Moszkalenko: Aludj jól, kedves elvtárs!


Miből gondolja a kedves olvasó, hogy Csecsenföldön tényleg háború van? Mitől olyan biztos benne, hogy tényleg lőnek, tényleg embert ölnek? Hogy az újságok is…? Ugyan már, marhaság. Mindenki tudja, hogy az újságoknál csak úgy hemzsegnek a zsidók, hazafiatlan kutyák, kémek, politikai prostituáltak. Fényképek? Még nagyobb baromság! Csupa kollázs, montázs, technikai trükk! Videofelvételek? Ugyan, mindent meg lehet „rendezni”. Egy komputer kell hozzá, és már ripsz-ropsz, kész is – tűzpárbaj, helikoptervadászat, minden ami kell…

Egyszóval, Csecsenföldön nincs háború.


Békés Erzsébet: Kifakasztani a kelevényt!

Anglia


Hajszálpontosan öt óra volt. A miniszterelnöki rezidencia zárt hátsó udvarában – a Rózsakertben – összegyűlt tudósítók ezt anélkül is tudták, hogy órájukra pillantottak volna, mert a Whitehall felől odahallatszott, ahogy a lovas testőrök laktanyájának tornyában megkondult a harang. John Major brit kormányfő – felesége, Norma kíséretében – kilépett a rezidencia erkélyére, lesietett a lépcsőn, és indult a mikrofonhoz.

Annyi találgatás folyt az elmúlt hetekben a miniszterelnök meggyengült pozíciójáról, hogy a tudósítók kormányátalakítás bejelentését várták.


Kiss Ilona: Mindent szabad?!

Orosz–csecsen háború


A háború sokak szerint eddig is egyszerűen az orosz „föderális csapatok” terrorakcióinak sorozata volt, amely logikusan vezetett a bugyonnovszki tragédiához.

Nirman Moranjak-Bamburac: Európa ott hal meg, Szarajevóban


Az egykori Jugoszlávia területén egyre terjed a mítosz, hogy a széthullott ország – különösen pedig a legvéresebb dráma színhelye, Bosznia – nem egyéb, mint egy nagyszabású laboratórium, ahol a világpolitika hatalmi tényezői és erőszakszervezetei azt kísérletezik ki, miként fog lezajlani ugyanez a történet a volt Szovjetunió térségeiben.

Neményi László: A józan ész vagy a hisztéria diadala?

Neményi László
Shell, Greenpeace, Brent Spar


Nem kizárt, hogy jogos a lelkendezés. Elvégre az olajmulti azt tervezte, hogy az Atlanti-óceán mélyén temeti el a Brent Spar nevű kiszolgált, eddig az Északi-tengeren úszó olajtárolóját. A 14 ezer tonnás, 137 méter magas acélkolosszus hasában 100 tonna olajból és homokból összetevődő üledék, 50 kiló nehézfém és némi gyengén radioaktív só van még. A Brent Spar elsüllyesztése önmagában ugyan nem okozott volna rettenetesen nagy kárt a tenger élővilágában – ezt a Greenpeace is elismerte –, de precedenst teremtett volna.

Neményi László: Egy párt, amelynek lejárt az ideje?

Neményi László
Német szabaddemokraták


Való igaz: az FDP-nek nem áll jól a szénája. Tavaly novemberben ugyan meglepően biztosan (6,9 százalékkal) kerültek be a Bundestagba, de ez a CDU-tól kölcsönzött szavazatoknak volt köszönhető, és egy monoton kudarcsorozatban a két kivétel egyike volt. Az a párt, amely 1992-ben még mind a tizenhat német tartomány törvényhozásában képviseltette magát, mára már csak öt tartományi parlamentben van jelen. 1993-ban a hamburgi liberálisok számára bizonyult magasnak az ötszázalékos parlamenti küszöb.

Az új módszer


Április 23-án Olaszország 20 tartományából 15-ben volt helyhatósági választás, valamint az ország 95 megyéjéből 76-ban, a több mint 8000 községből 5132 községben. A korábbi olasz választásokhoz képest alacsony volt a részvételi arány: ötből egy olasz nem ment el szavazni, a 81,1 százalékos jelenlét még így is sokkal magasabb a nyugat-európai átlagnál (a tavalyi parlamenti választáson 87,7 százalék ez az arány.)

Az olaszok most szavaztak először a rendkívül bonyolult, az ún. választási szisztémában.


A pártok eredményei



  • Tovább

    • [Bódis Gábor]: Blitzkrieg


    Április 30. hajnal

    A Belgrád–Zágráb-autópályán egy szerb nemzetiségű polgár halálosan megsebesül, amikor egy horvát falubelije rálő. Ismeretlen szerb fegyveresek tüzet nyitnak az autópályán közlekedő horvát rendszámú gépkocsikra, ketten életüket vesztik, többen megsebesülnek.

    A három érdekelt fél, a „Krajinaí Szerb Köztársaság”, Horvátország és a békefenntartók viszonylag könnyen megállapodnak abban, hogy másnap, május 1-jén reggel hatkor ismét megnyitják az autóutat.




    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon