Skip to main content

Külföld

(Vajda György): Az első ütés

Szlovákia


Május 21-én, vasárnap, a Dunaszerdahely–Nagyszombat-meccs után hazafelé tartva, egy harminctagú nagyszombati szlovák szurkolócsoport a vonatban rátámadt egy magyarul beszélgető társaságra, és arra kényszerítette őket, hogy kiugorjanak a kb. 50 km/ó sebességgel haladó szerelvényből. Az öt magyar fiú és két magyar lány egyike bokatörést szenvedett, másikuk pedig olyan szerencsétlenül esett, hogy koponyáját betörve a dunaszerdahelyi kórház intenzív osztályára került, s állapotáról csak a családtagoknak adnak felvilágosítást.

[Horváth Jenő]: Kis olasz tartománytörténet


Az olasz állam a megszületésétől kezdve túlságosan centralizált volt, a központosítás még tovább erősödött a fasizmus időszakában. A fasizmus bukása után aztán valamennyi demokratikus erő egyetértett abban, hogy decentralizálni kell az államhatalmat. Szinte minden vita nélkül visszaállították a diktatúra alatt felszámolt községi (comune) és a megyei (provincia) önkormányzati rendszert, továbbá azt is elhatározták, hogy kiépítik az önkormányzat harmadik fokát is, a tartományokat (regio).

Balla D. Károly: Ahová szaloncukrot hoz a húsvéti nyuszi

Kárpátalja


Hogy a kolbász valamiféle adekvát szimbóluma a jólétnek, azt mindig is tudtam; ha máshonnan nem, hát a szólásból, amely bizonyos ebből fonott kerítést emleget. Azonban – jellemzően – ezt a kifejezést jó ideje negatív értelemben használjuk, s leginkább akkor, amikor arról értesülünk: egy-egy kárpátaljai atyánkfia áttelepült Magyarországra, de ott sem boldogul könnyen, ami nem is csoda, hiszen „odaát sem fonják kolbászból a kerítést”.

Az intellektuálisabb kolbászértelmezést egy film, Sándor Pál Ripacsokja tette lehetővé számomra.


Krausz Jenő: Fából vaspálcika

Dél-Korea


Aki kicsit is retteg a repüléstől, valószínűleg el tudja képzelni az utazó végtelen megkönnyebbülését, amikor több mint 12 órás repülés után végre valahára földet ér a gép. Különösen, ha a Korean Airlines gépéről van szó. Nem tévedt el az orosz légtérben, nem találták el a MIG-ek, nem robbantotta fel egy gyönyörű észak-koreai terrorista nő, mint 1986-ban. Miután békésen leszállunk a szögesdróttal és őrtornyokkal szegélyezett szöuli reptér betonján, a rendkívül alapos koreaiak, biztos, ami biztos, kifelé menet is ellenőrzik a kézicsomagokat.

Bódis Gábor: A várva várt vereség

Horvátország


Az, ami 1991 decemberében kezdődött Nyugat-Szlavóniában, idén május első napjaiban ért véget, a horvát katonaság és rendőrség villámgyors akciójával.

Horváth Jenő: Megállították Silvio Berlusconit

Olaszország


Olaszország újra fellélegzett, miután az április 23-i helyhatósági választásokon kimondta az első nemet a demokráciaellenes törekvésekre: hiába jósolták a politikai meteorológusok a jobboldal győzelmét, mégiscsak a baloldali koalíció nyert. Mégiscsak nagyot tévedett Silvio Berlusconi és csapata, akik a Forza Italia tavaly márciusi sikere alapján azt hitték, hogy feltartóztathatatlanok, hogy az olaszok a politikában is olyanok, mint a futballmeccsen. Azt hitték, hogy be tudják csapni a sok évtizedes korrupciótól és pártokráciától megcsömörlött embereket.

Sz. Bíró Zoltán: Válassz!

Oroszország


Az oroszországi belpolitika időről időre visszatérő kérdése: lesznek-e választások a közeljövőben? Az eredeti tervek szerint ’95 végén lenne esedékes a kétkamarás parlament mandátumainak újraelosztása, az elnökválasztásra pedig elvileg ’96 júniusában kellene sort keríteni.

A „jobb kéz” és a „bal kéz” pártja

A választások politikai tétje a jelenlegi hatalmi elit folytonosságának biztosítása.




Kiss Ilona: A túlélés a tét, nem az önállóság

Beszélgetés Tóth Mihállyal, a beregszászi választókörzet parlamenti képviselőjével
Kárpátalja


Kárpátalját az „elszakadási törekvések” egyik tűzfészkeként tartották számon Ukrajnában a kilencvenes évek elején. Azóta teljes a csönd, mintha elapadt volna a szuverenitási hullám. Meddig terjed most a kárpátaljai önállóság?

Némi túlzással azt mondhatom: körülbelül 300 hektárra.


SZ. J. [Szabolcsi János]: Chiracot kapták

Franciaország


Nem történt meglepetés a francia elnökválasztás második fordulójában: az esélyes Jacques Chirac győzött az érvényes szavazatok 52,64%-ával a 47,36%-ot szerző Lionel Jospin előtt. Ahogy az várható volt, a szocialista jelölt folyamatosan csökkentette hátrányát (az első forduló után az előrejelzések még csak 43%-ot adtak neki), de ledolgozni nem tudta.

Jacques Chirac, a 63 éves gaulle-ista jelölt harmadik nekifutásra, két vereség után érte el az áhított elnöki széket. A franciák jól ismerik: ez előny és hátrány is volt számára.


[Tálas Péter]: Az „ördög” és a tények


Támpont egyelőre igen kevés van az elnökválasztási esélylatolgatáshoz, a show-műsor „retorikai luftballonjait” annál inkább érdemes óvatosan kezelni. Meglepve olvastam például a Magyar Hírlap hétvégi hírmagyarázatát, amelyben kollégám Bíróság elé a kormányfővel címen véres komolysággal ostorozta minden lengyelek jelenlegi elnökét. „Nem mindennapos, hogy egy államfő bíróság elé állíttassa miniszterelnökét. De Lech Walesa sem átlagos államfő.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon