Külföld

Juhász József: Bosznia szerb–horvát kiegyezés előtt?


Kész ténynek lehet tekinteni azonban, hogy a horvátországi és a bosznia-hercegovinai szerb „államokat” katonailag összekötötték egymással és Szerbiával, s azt is, hogy Horvátország ellenőrzése alatt tartja a számára legfontosabb területeket. Ebben az értelemben valóban létrejöhetnek a bosznia-hercegovinai szerb–horvát háború lezárásának feltételei.

Különbéke…

Noha az érintettek – különösen Zágráb – többnyire tagadják, valóban számos jele van egy szerb–horvát különalku formálódásának.




Kovács Miklós: Útilapu kínai módra


„Kiseprűzték hát a veteránokat”; „Új arcok a kínai pártvezetésben”; „Technokrata irányvonal” – ilyen és hasonló címekkel érkeztek jelentések a kelet-európai földcsuszamlás utáni első kínai kongresszus fő eseményeiről s a konzervatív balosok kiebrudalásáról. A nyolcvannyolc éves – s a hírek szerint makkegészséges – Teng Hsziao-ping és hívei soha nem látott diadalt ülhettek: a tanácskozás az agg pártvezér reformjainak hozsannázásával ért véget.

Ljudmila Petrusevszkaja: Nagy októberi ellenforradalom


A hadirokkantak nálunk mindig is nemzeti szentek voltak: lábatlan repülőstiszt, félkarú író, béna vagy vak költő, előttük hajolunk földig. Hogy miért?

Mert az októberi forradalom minden fő eszméjét Krisztustól és a keresztény vallásból vettük át: oszd szét minden vagyonod, add oda mindenedet a másik embernek – hangzott az egyik parancs. A másik pedig: legyen minden nemzet egyenlő, ne legyen se hellén, se júdeai. Csak egyetlen parancsról feledkeztek meg a forradalmárok: a „ne ölj” parancsáról.


Vajna János: Brandt végső távozása


A nagy emberek búcsúztatásának kialakult rituáléja van: a szónokok ismertetik életútját, méltatják tetteit, kijelölik helyét a történelemben. Nagyjából e szabálynak megfelelően történt Willy Brandt búcsúztatása is. De volt egy árnyalatnyi különbség: a szónokok jelentős része könnyeivel küzdött. Brandtot nemcsak becsülték, hanem szerették is. Nemcsak a munkáspártot néppárttá alakító Godesbergi Program egyik fő kikovácsolóját látták benne.

Bányai Péter: Győztesek és vesztesek

Románia


De hogyan? Ki segítette őket győzelemre? A propaganda manipulálásáról könyvtárnyi anyagot írtak már össze, szó esett a választási csalásokról is, amelyek valóban megestek, de nem számottevő mennyiségben.

Kik győztek?

Ez a győzelem valójában három társadalmi rétegnek köszönhető. Az első a volt aktivisták, titkosügynökök, hivatalnokok (valamint családtagjaik) rétege. Számuk minimum 1-2 millióra tehető. A második réteg a Ceausescu által a városokba, ipari központokba telepített félparasztok, félproletárok tömege.




Gyurovszky S. László: Új állam születik…


Vladimír Meciar szlovák kormányfő tavaly arról panaszkodott, hogy hazáját állandóan összekeverik Szlovéniával, s hogy Nyugaton azt sem tudják, Európa mely részén található Pozsony. Nos, úgy tűnik, ez a probléma sikeresen megoldódott, és a világ megtanulta Szlovákia nevét. Az esetben csupán az a sajnálatos, hogy nem kiváló eredményei, hanem botrányai révén.

Sodrással szemben

Szlovákiai lapvélemények a Duna eltereléséről


A kormánnyal szemben meglehetősen kritikus szlovák sajtó szinte teljesen egyöntetűen ítéli meg a Duna nemrég elkezdett elterelését. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a C változat, illetve a bősi vízi erőmű megvalósítása össznemzeti üggyé vált, és fontos elemét jelenti az önállósuló Szlovákia külpolitikai arculatának. Az alábbiakban két – egymástól meglehetősen távol álló – újság kommentárját ismertetjük.

Vytautas Radzvilas: Vissza? Moszkvához?

Litvánia


A litván gazdasági élet szinte teljesen megbénult, az emberek kétségbeesetten keresik a kiutat. Ezt a helyzetet használta ki a propaganda, mely két forrásból táplálkozott.

Tálas Péter: Ombuds(wo)man


A magyar közvélemény aligha ismeri Ewa Letowska nevét. A többség számára az sem segítség, ha hozzátesszük, hogy a ma 52 éves jogásznő az elmúlt időszak egyik legnépszerűbb lengyel politikusa volt. Figyelmünket valószínűleg azért kerülte el személye, mert az általa viselt tisztség eleddig ismeretlen volt hazánkban. Ő volt ugyanis a lengyel ombudsman.

Elsőként Kelet-Európában

Az Állampolgári Jogok Szóvivőjének intézményét – Kelet-Európában elsőként – 1987. július 15-én alkotta meg a lengyel parlament.



Ara-Kovács Attila: Megszállók és megfigyelők


Horvátország java részén látszólag minden a legnagyobb rendben van.