Skip to main content

Külföld

Vajna János: Mikor a szeretők veszekednek…


A megbékélés legelső, szembetűnő eseménye, hogy a hivatalos bonni megbeszélés után a francia elnök háromnapos körutat tett az új tartományokban, a hajdani NDK-ban. A gesztus értelme nyilvánvaló: megkövetés, amiért akkor járt ott legutóbb, amikor még Modrow vezette a kommunizmusból már kikecmergő, de az egyesülés kérdésében még valamelyest bizonytalankodó NDK kormányát. Gesztusértéke volt az akkori látogatásnak is. Azt jelezte: álljatok meg a saját lábatokon!

–k: Kisebbségi kérdőjelek


Az elmúlt hét végén a Kelet-közép-európai Szociálliberális Fórum és a Friedrich Naumann Alapítvány nemzetközi tanácskozást rendezett arról, miként érvényesíthető a liberális alternatíva a térség országaiban készülő kisebbségi törvénytervezetekben. A Romániából, Cseh–Szlovákiából és Jugoszláviából érkezett szakértők között igen nagy vitát váltott ki, hogyan is értelmezhető egyáltalán a kollektív jog, a kisebbségi jog fogalma, hogyan viszonyul az emberi jogok általános kategóriájához, érvényesítése nem vezet-e újabb kirekesztésekhez.

Drago Roksandic: Egy szerb Zágrábban


A társadalmi-politikai elit tagjai közül senki sem találta szükségesnek, hogy a szabad választások kiírásakor vagy a választási küzdelem során bármit is mondjon Horvátország nemzetiségi viszonyairól, illetve a nemzetek egyenjogúságáról – túl néhány elvi állásfoglaláson, amely semmire sem kötelez.

Ez időben terjedt el a közvéleményben az a meggyőződés, hogy a horvátországi politikai szisztéma radikális változásai egy csapásra felszámolják a horvátországi szerb privilégiumok majd fel évszázados rendszerét, miközben azt sem tudtuk, mit jelent valójában ez a szisztéma demográfia


Neményi László: A blokkflótások tündöklése és bukása

Neményi László


Természetesen a kezdetektől fogva voltak olyan, a kákán is csomót kereső okvetetlenkedők, akik nem hitték, hogy a keleti és a nyugati CDU „újraegyesülése” során az nőtt össze, ami összetartozott. De 1990 elején a nyugati CDU-nak szüksége volt a keleti CDU-ra – egyrészt a német újraegyesülésnek a kancellár elképzeléseinek megfelelő megvalósítása érdekében, másrészt a közelgő össznémet választások miatt. A két CDU egymásra találása tehát a keleti CDU kritikátlan átvétele, és múltjának elhallgatása árán jött létre.

Ara-Kovács Attila: A széthullás diszkrét bája

Moldávia független?


Nem kétséges persze, hogy Romániának több köze van e Pruton túli területhez, mint Moszkvának vagy Kijevnek. És az sem mellékes, hogy a jelek szerint az itt élő lakosság jelentékeny része szintén csatlakozni kész Romániához. A történelmi előzmények is a bukaresti igények mellett szólnak, hisz Oroszország Moldáviára, az egykori Besszarábiára – eléggé ködbe vesző középkori előzmények után – csak 1812 és 1918 között tette rá először kezét.

Szergej Baruh: A balkáni szendvics


Az elmúlt hét végén a gazdaságilag legelmaradottabb jugoszláv köztársaság, Macedónia polgárai is szavazhattak arról, független államban vagy (Szerbiával kettesben) szövetségi köztársaságban kívánnak-e élni. A népszavazás végeredményétől függetlenül Törökország és Bulgária már elismerték Macedóniát, Görögország viszont tiltakozik azellen, hogy egy „neofita” állam ezt a történelmi nevet viselje.

[Kiss Ilona]: A puccs hétköznapjai


Előjelek – utólag

Az augusztus 19-i puccs híre az egész világot váratlanul érte – kivéve a mi Torgyán doktorunkat, aki már két héttel előtte tudta, hogy be fog következni. Minden bizonnyal alaposan figyelemmel kísérte a hivatalos szovjet sajtót, azon belül is a „nyolcak” által képviselt új jobboldal sajátos válságkezelő ideológiáját tükröző megnyilatkozásokat.


Kovács Miklós: Vége a politikai szünidőnek?


Amikor a II. világháború befejeztével megszületett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a naivabbak elhitték, hogy nincs más teendő, mint a paragrafusok betartása. Ekkor is látni lehetett azonban, hogy az emberiség e reményteljes dokumentumának értelmezésében egyre szélesedő szakadék nyílt Nyugat-Európa és a Szovjetunió által felszabadított Kelet-Európa között. Az ENSZ-nek nagyon hamar fel kellett venni a harcot az emberi és szabadságjogok látványos megsértői ellen.

Vajna János: Léte értelmét keresi az el nem kötelezettek mozgalma


A hidegháború elcsitulása, a Szovjetunió metamorfózisa, szuperhatalmi státusának elvesztése nem hagyja érintetlenül az el nem kötelezettek mozgalmát sem, amely a múlt héten ülésezett. A fejlemények sokféle hatást gyakorolnak rá, némelyik egyenesen a mozgalom létjogát feszegeti. Hatással van a mozgalom hangadó országainak nemzetközi tekintélyére is.

– kovács –: Nazarbajev – a szovjet (?) politika új csillaga


Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán államfője mindössze ötvenegy éves, s ezzel máris kilóg a matuzsálemekhez szokott korábbi szovjet politika arcképcsarnokából. Nazarbajevnek legfelsőbb pártiskolai végzettsége mellett magas „polgári” szakképzettsége is van: kohómérnök (még ha nem is túlságosan hosszú ideig gyakorolhatta szakmáját).

Politikai pályafutása a megszokott pártkarrierrel kezdődött: munkahelyi, majd területi (karagandai) pártfunkcionáriusból emelkedett előbb a helyi, majd a szövetségi csúcsig – szovjet viszonyok között rövid idő alatt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon