Skip to main content

Rábeszélő

bori: Mint egy nyitott borotva…

Film


A Woyzecket látni kell. Nem azért, mert díjakat hozott el a filmszemléről. Nem azért, mert hibátlan remekmű… De szép és igaz film, szerethető összes hibájával együtt. A Szédülés, Szász János első filmje, mi tagadás, megbukott. Erre most még magasabbra tette a mércét. Kiválasztotta a világirodalomnak ezt a hasonlíthatatlan remekét, a címszerepre pedig azt a magyar színészt, aki már a szerep előtt Vojcek volt maga, mintha a Kovács Lajos névvel együtt az örök kisember minden terhét, Isten és ember előtti képviseletét rárakták volna.

Kováts Albert: Konstruktivizmus: ART MADI

Kiállítás


Az elmúlt egy-két hónap kiállításai képzőművészeti életünk sohasem látott pezsgését hozták. Szerencsére nem külsőségekről, hanem minőségről van szó. Kitűnő művészeink jelentkeznek munkásságuk keresztmetszetével vagy épp eddigi legjobb teljesítményével. Mindezt nem lehet elég sokszor elismételni: kivételes időszakát éli a magyar képzőművészet. (Más kérdés, hogy az eredmények mögött milyen egzisztenciális és anyagi gondok húzódnak meg. Különös ellentmondás.) S ahogy az a kor szellemének legjobban megfelel: nincs államilag preferált vagy hat. eng. irányzat; stíluspluralizmus uralkodik.

(bikácsy): Fiatal francia filmesek második fesztiválja

Film


A francia filmek kifulladóban vannak, nemcsak a nagy nevek, mint Rohmer vagy Resnais, de a középnemzedék hírességei, Claude Sautet, Téchiné, vagy Tavernier. Talán már csak Jacques Rivette-ben bízhatunk. Viszont teljesen váratlanul remekműgyanús vagy legalábbis nagyon erős hatású alkotásokkal jelentkeznek soha nem hallott elsőfilmesek.

Érdekes fejlemény ez, ugyanis sokáig éppen a fiatalok, az újak hiányáról panaszkodtak a francia nézőit és kritikusok.


mar-os [Martos Gábor]: Játékkatonák, játékgyerekek… (Játékbéke?)

Pilinszky János: Gyerekek és katonák
Színház


A József Attila Színház Stúdiószínpadán a magyar színházakban megszokott próbakezdéshez képest korai időpont ellenére is nagy a nyüzsgés: díszítők, kellékesek, öltöztetők sietnek fel-alá a parányi színpadon; ki egy sínen guruló falat próbál mozgatni, ki a hatalmas asztalon lévő terítékhez helyez újabb és újabb metszett poharakat, nehéz evőeszközöket, ki egy furcsa, zöld levelekből varrott zakót visz az öltözőbe.

Lassan minden a helyére kerül, leereszkedik a vérvörös előfüggöny – hogy aztán az ügyelő jelére újra felemelkedjen, s elkezdődjön a próba: Pilinszky János: GYEREKEK


(–I. Z.): „Deviánsak, ide hozzám!”

Színház


Ebben az évben kezdte meg működését a Szabó Ervin Gimnázium irodalmi-drámai fakultációja.

Karátson Gábor gyűjteményes kiállítása és Granasztói Szilvia bábui

Kiállítás


„Rossz volt hazajönni a börtönből ’58-ban, és látni, hogy közben mi lett Magyarországból. Nagyon nyomasztó volt. Az a szörnyű érzés fogott el, hogy magyarul már csak hazudni lehet. És ez így is volt. Viszont akkor mitévő legyen az ember? Hogy én nem leszek magyar költő, azt már akkor biztosra vettem. Miről írjon az ember verseket, amikor mindenki hazudik? És akkor eszembe jutott, hogy festő leszek, Kováts Alberttel – aki szintén festő lett – már a fűtéscsöveken erről beszélgettünk – a Markóban. Új barátokra tettem szert – a sors és Vekerdy Tamás jóvoltából.

–eseli– [Sándor L. István]: „Zengő zűrzavar”

(Zalaszentivánéji álom)
Színház


Zsótér Sándor zalaegerszegi Szentivánéji álom-variációja nem engedi meg, hogy belefeledkezzünk a mesébe. Shakespeare az illúziókba kapaszkodás több lehetőségét is felkínálja. Ha nyugtalanító az éjszínű valóság, hihetünk a tündérjátékban. Ámulhatunk az álomképek kavalkádján, ha ebben leljük vigaszunk. Akár zenének is hallhatjuk azt a zengő zűrzavart, ahogy vadászkopók dühödt csaholása riasztja rémálmaiból a hajnali erdőt. A zalaegerszegi előadást látva azonban képtelenség bájos tündértörténetnek hinni a zsigerekig hatoló szerelmi kín gyötrelmeit.

Kováts Albert: Szabadkézi regény

Almásy Aladár életműtöredéke
Kiállítás


Almásy Aladár mostani nagyszabású kiállítása – több mint nyolcvan egyedi mű – a művész jellegzetes grafikusi képszemléletéről is számot ad. A kép emblematikus hatása, „ütése” nem érdekli, a képi egység is csak másodlagos követelmény nála. A részletekből indul el, a tűhegyes eszközzel vont finom jelekből. A rajz, mint pókháló szövedéke terjed szét a lapon, egyre újabb motívumokkal gazdagodva. Olyan apró pontot, képmorzsát is odatesz, aminek a képegész szempontjából nincs jelentősége, de őt más eszmény vezérli, a képi elmondás, a vizuális elbeszélés szándéka.

Csontos Erika: A hatalom erotikája

Színház


Sok öröme nem telhetett a ’83-as előadásban, hamar betiltották.

A betiltás szó nem fedi a valóságot, és a mártírium hamis látszatát kelti. Valójában ugyanis az a különös, furcsa dolog történt – amit én is csak a leállás után tudtam meg –, hogy Genet-től, aki különleges adózási privilégiumokat élvezett Franciaországban, éppen a mi bemutatónkat megelőzően, váratlanul megvonták ezeket a kiváltságokat (ahogy a többi kiemelt művésztől is), amire viszont Genet, ez az enfant terrible, dühében az összes darabját letiltatta a világ minden táján.


Szombat

Folyóirat


A Szombat januári számában hitközségi tudósítások a Zsidó Múzeum kirablása kapcsán vizsgált felelősségről, interjú a Magyar Zsidó Leszbikus és Homoszexuális Csoport egyik alapítójával, körkép az izraeli felsőoktatási lehetőségekről külföldiek számára, Sanders Iván tanulmánya a világhírű (csak szülőhazájában ismeretlen) Kaczér Illés regénytetralógiájáról, Balla Margit grafikái és Szegő György elemzése a művész ikonográfiájáról.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon