Skip to main content

Rábeszélő

(borz) [Bori Erzsébet]: Holmi

1993. november és december
Folyóirat


Mindkét számban fejezet Kornis Mihály Napkönyvéből, majd a szerző bejelentése: így, a vége felé járva a regénynek, elköszön, hogy immár saját kedve, tempója szerint végezze be a művét.

(Sarkadi): Nagyvilág… azután nagyvilág

Folyóirat


Mikor is találkoztunk először? Valamikor a hatvanas évek közepén. A rajongó gimnazista, meg a mindig más színű papírba burkolt, ronggyá olvasott folyóirat. Ki nem hagytam volna egyetlen találkát sem. Évenként tizenkét titkos – határozottan annak éreztem – randevú, csak az enyém, idegen, térben és mintha idolén is távoli gondolatokkal, eszmékkel. Múltak az évek, az együttlétek veszítettek titokzatos bájukból – a nagyvilág némiképp belakhatóbbá vált, s a Nagyvilág már nem egyedüli hírnöke. Megkopott hűség, ami már hűtlenség.

révész: Szócséplőgép

Folyóirat


Volt egy nevezetes nyelvész, aki a kék elefántban ragadta meg az emberi nyelv és az emberi létezés specifikumát. Az állat számára ugyanis az kék, ami kék, az ember számára viszont bármi lehet kék, mert a kékség azáltal, hogy nevet kapott, elkülönült a kékséget viselő dolgoktól, megszabadult tőlük, önállóvá vált, és szabadon röpködhet egyik szóról a másikra, elefántra és rapszódiára. „Elleng a néma kék idő…” stb. Ebből a szabadságból származik az emberi képzelőerő, alkotóerő, fogalmi gondolkodás és szócséplő képesség.

(Bori): Tokiói történet

Film


Wim Wenders egykorvolt angyaloknak ajánlotta Berlin fölött az ég című filmjét, egy Jaszudzsiró, egy François és egy Andrej nevűnek. Truffaut-t és Tarkovszkijt ismerjük annyira, hogy magunkban a keresztnevükön szólítsuk őket, de ki lehet az a harmadik?

Ozu Jaszudzsiró a háború előtt indult jeles és népes japán rendezőnemzedék tagja, akik közül Kuroszava Akira emelkedett a legmagasabbra, talán azért, mert ő merészkedett legmesszebbre a hagyományoktól, és jutott legközelebb az európai kultúrához és ízléshez.


nmzs: Királyi mészárszék

II. Edward
Színház


Középen hatalmas oszlop, előtte a mennyezetre erősített vaslánc, néhány vödör, felmosórongy, slagok, székekkel körülvett, néhány centi magas dobogó: egy mészárszék – Ruszt József látomása – a színtér, ahová a talpig bársonyba öltözött Pembroke herceg és neje belép, s felkonferálja produkciójukat, II. Edward király tragikus históriáját, Christopher Marlowe művét.

Mint más reneszánsz darabok, a II. Edward is jobban elférne kőszínházi méretek között.


Kováts Albert: Forradalmi sorozat

Kiállítás


Művészetünk titokzatos alakja volt évtizedeken keresztül a most 84 éves Jakovits József. Szobrait nem láthattuk, nem tudtuk, él-e, hal-e, itthon van-e vagy külföldön. Művészetéről csak legendák szóltak. Oka pedig mindennek az volt, hogy mint az egykori Európai Iskola prominensének, művészete hosszú ideig tiltott gyümölcsnek számított. Aztán a hetvenes évek végétől kezdtek megjelenni szobrai a hazai nyilvánosság előtt, és 1983-ban a Nemzeti Galériában volt kiállítása. 22 évig tartó New York-i emigrációja 1987-ben ért véget.

Csontos Erika: Egy őrületes világ – Pétervár meséi

Színház


Ezen az őszön eddig alig volt előadás a Merlinben. És ahogy nézem, novemberben is kevés van.


Borzasztó kevés. A Kakaó koncerten és a 2000 esten kívül csak a Pétervár meséi bemutatója. Egyébként épp az új előadás miatt játszottunk keveset. A rendező, Jefim Koutsher a Tagankáról jött, egy „mániákus őrült”, aki itt is úgy csinál színházat, ahogy arrafelé szokás, hosszú hónapokig, teljes intenzitással. Eredetileg fél év próbaidőhöz ragaszkodott, és az már egy kompromisszum, hogy négy hónap felkészülés után bemutatjuk.

Bori Erzsébet: Én egy szerzetes vagyok, aki zongorázik


Mi a zazen?

A zazen az a testtartás, amit Buddha gyakorolt, ebből ered az ő tanítása, ez a testtartás Buddha maga. Intellektuálisan elsajátítani, könyvekből megtanulni nem lehet, csak gyakorlással. Megmutatom, figyelj: a térded a földet érinti, a fejed az eget. A két kezednek érintkeznie kell egymással. Tartsd a levegőt mélyen benn, a belégzés nem érdekes, csak a kilégzés – hosszan, lassan, nyugodtan lélegezz ki.

Csak befelé figyelj, a testedre, az érzéseidet, gondolataidat hagyd jönni és menni.




Bikácsy Gergely: Orson Welles tükrei


Az Örökmozgó érdekes filmösszeállítást szentel 1968-nak; érdemes lesz ezekkel a filmekkel foglalkoznunk, meg is tesszük csakhamar, nem sokkal a dicsőséges prágai bevonulás huszonötödik évfordulója után. Addig sem feledkezhetünk azonban meg az Örökmozgó egy másik programjáról. Orson Welles Sangháji asszony című filmje ugyanis másfajta, s szintén nem megvetendő izgalmakkal szolgál.

Elsősorban azzal a rejtélyes kérdéssel, hogy mitől is remekmű ez a bűnügyi klisékre épülő, harsány és külsődleges fordulatoktól sem mentes 1946-os film.


H. I. [Hajdu István]: Róma

– Nádler István kiállítása


Nádler István 1992 végén, 1993 elején néhány hónapot Rómában töltött ösztöndíjasként, s mint annyi más festő, ő sem menekedhetett meg a Város hatásától. Új képein – a Rómában készült festményein és grafikáin – egy általa addig nem használt, nem alkalmazott, nem kitöltött forma jelent meg: az oszlopé, a magányosan vagy sorba rendezett építészeti elemé. Használatról, alkalmazásról beszélek, vállalva, hogy a szavak némi praktikusságot, mondhatnám, technikásságot sugallanak, s talán távolságtartást is lopnak a mondatba, de nemigen tehetek mást.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon