Skip to main content

Rábeszélő

(Bánza) [Bán Zoltán András]: Ex Symposion, 1993, 5–7.

Folyóirat


A nagyszerű Danilo Kis-emlékszám után ismét egy tematikus összeállítással jelentkezik a veszprémi, (?) budapesti, (?) újvidéki (?) folyóirat. E kérdőjelek szándékom szerint egyben utalások erre a központi témára: talajvesztés. Hiszen legsajátabb problémáját fogalmazta meg címlapján az Ex, a régi, klasszikusnak mondható újvidéki idők után mintha légüres térbe kezdene kerülni ez a periodika. Ennek semmi köze a színvonalhoz, az most is igen-igen magas, ám a közeg, a kontextus alaposan megváltozott időközben.

A győzedelmes ecset

Kiállítás


Amikor az olasz Bonito Oliva a hetvenes évek végén meghirdette a „heftige malerei”-t és a „Die Neuen Wilden”-t, nem sejthette, hogy az „elszigetelt” Magyarországon az ifjú festőnövendékek boldogan élnek majd az „indulatos festészet” és „új vadak” felszabadító jelszavaival, és örömmel nyugtázzák, hogy természetes vágyaikat követve szégyenkezés nélkül festhetnek hagyományos olajfestékkel, ecsettel akár vászonra is!

Bernát András fiatal festőművész sem csinált mást, mint festett és festett, és az új festészet többi képviselőjéhez hasonlóan rögtön látványos sikereket aratott Budapest


(Harmat): A barokk Nápolyban

Kiállítás Bécsben
Kiállítás


Vajon Európa melyik táján nem uralkodtak valamikor a Habsburgok? Nápolyban például a spanyol örökösödési háború során, 1707-ben kerültek uralomra, de csak huszonhét évig, 1734-ig tudtak ott maradni. A Bank Austria művészeti fórumának kiállítása, a bécsi Freyungon ennek a rövid időszaknak a barokk művészetével foglalkozik.

A Habsburgoknak nem kellett a maguk szocialista realizmusát, az ellenreformációs barokkot Nápolyba exportálniuk, hiszen virágzott az ott is.


Bori Erzsébet: A magyar költészet kincsestára

Lator Lászlóval, a sorozat szerkesztőjével Bori Erzsébet beszélgetett
Könyv


Ha jól tudom, ez az első, hogy magyar költészetet szerkeszt, bár nem volt még olyan nyelv, amiből ne válogatott volna antológiát.


Ennek nagyon egyszerű a magyarázata. Noha én hivatásszerűen, egész életemben világirodalom kiadásával foglalkoztam, azért a magyar költészetben is benne élek. Az Unicornis Kiadónál pedig fejükbe vették, hogy szükség van Magyarországon egy olyan sorozatra, amelyikben a klasszikus magyar költészet többé-kevésbé teljesen benne van, és ők ajánlották fel nekem, hogy gondozzam ezt a sorozatot.

(Bori): Japánok hava

Film


„Evező hangja
verdes a vizen, az éj
dermeszt, a könny hull.”*



Az Ugecu története című filmben van egy jelenet a sűrű köd ülte Biva tóval. Egyszerre megszűnik minden mozgás, eltűnnek a tárgyak, az emberi alakok, csak a szürke köd gomolyog az üres vásznon. Egyetlen hosszú beállításban a mozgókép állóképpé változik át, a film japán fametszetté. Elakad a lélegzetünk.


Sebők Zoltán: Az újévvárás mitológiája

Könyv


Ünnepeink közül az óév elbúcsúztatásának rítusa, a szilveszteri mulatság felesel leghangosabban a mindennapok szokásos menetével. Senki sem lepődik meg különösképpen, ha szilveszter éjjelén a latintanárnő az asztalon táncol, ha az igazgató a takarítónővel malackodik, vagy ha a portás vidáman lehülyézi a főszerkesztőt.

Kováts Albert: Kőzet és láva

Wagner János képei a Vigadó Galériában
Kiállítás


A dolgot úgy kell elképzelni, mint geológiai eseményt. Földtani rétegek csúsznak egymásra, más és más színű, felületű és állagú, nyers, szemcsés anyagú rétegek. Néhol valami lomhán folyó anyag tör fel a mélyből, és a szilárd vagy félkemény kőzetek közein hatol előre, amíg a friss levegőn meg nem dermed. A kőzetek azonban tovább dolgoznak, s előrehaladásukban szerves és szervetlen anyagot, törmeléket sodornak magukkal.

Csontos Erika: Átjáróház a művészetek között

Szabó Györggyel, „Szabógyurival”, a Petőfi Csarnok lelkes táncszervezőjével művészeti alapítványáról beszélgettünk
Színház


Miért hoztad létre a Műhelyház Alapítványt?

Az ötlet két-három éve született. Addig már számos jó produkciót hívtam külföldről, és szerettem volna magyarokat is bemutatni, de általában az volt az érzésem, hogy mi alulmúljuk az elvárható színvonalat. Pedig fontos lenne, hogy a magyar közönség lásson jó hazai produkciókat is. Az alternatív színházi, táncszínházi vagy tánctársulatok többnyire minden intézményben csak megtűrtek, még a Petőfi Csarnokban sincs rá mód, hogy helyben is készüljenek előadások.


bori: Kék bársony (vagy amit akartok)

Film


A nyolcvanas évek legvégén, a RADÍRFEJ-en és Az ELEFÁNTEMBER-en túl, de az IKERCSÚCSOK-on még innen tűnt föl nálunk David Lynch 1986-os mozija, a KÉK BÁRSONY. Valami olyasmit írtak róla, hogy ifjú hőse, Jeffrey hazafelé menet levágott emberi fület talál a mezőn. Na ne, mondhattuk erre többen, ezt talán már mégse… és kihagytuk. Sose higgy a műsorújságnak, mondtam én utóbb, amikor a következő filmtől, A VADSZÍVŰ-től (VESZETT A VILÁG) fellelkesülve mégis megnéztem.

Szabó Júlia: Szellemi lakomák

Kiállítás


„Mert amire az embereknek egész életükön át szükségük van, ha szépen akarnak élni, azt sem a rokonság, sem a tisztségek, sem a gazdagság, sem bármi más nem tudja úgy kifejleszteni bennük, mint Érosz. Mi az, amiről beszélek?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon