Skip to main content

Eörsi János

Eörsi János: …mit érlel annak a sorsa?

Foglalkoztatási törvény


Az 1990-es év egyebek között a munkanélküliség tekintetében is áttörést hozott Magyarország számára. Igaz, az év végére kialakult 2 százalékos munkanélküliségi ráta még ama 6 százaléktól is elmarad, amelyet az Egyesült Államokban „természetes rátának” tartott a Reagan-adminisztráció, és amely elmaradást nehezményezve rejtett munkanélküliségről beszélt Frajna Imre képviselő (Fidesz) a hétfői általános vitán.

Eörsi János: Puhák voltak

Kisgazda-nagyválasztmány


A demokratikus formákra sehol e hazában nem adnak ily keveset. A kisgazdák – írásbeliség, ügyrend, kisebbségi és többségi álláspont rögzítése és más kommunista mételyek helyett – inkább az „ahogy esik, úgy puffan” elvét kedvelik. Ez persze jól jön azoknak, akik épp az ügymenetet irányítják. Egy példa: Nagy Ferenc József elnök a terem idő előtti sajtótlanításával fenyegetőzve keresztülhajtja az általa összeállított napirendet. Vezetőségi beszámolók, választás, vita a koalícióról és a földről, pártalkotmány-módosítás.

Eörsi János: Egy magas szintű vitához

Interjú Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével


Magunk is ezt tartjuk ízlésesnek, ám elöljáróban mégis szót kell ejtenünk a Rabár–Matolcsy-csatáról, hogy emlékeztessünk az alábbi beszélgetés kiindulópontjaira. Rabár Ferenc lemondott pénzügyminiszteri tisztéről a Világgazdaság ámuló olvasóinak szemei előtt, Matolcsy György államtitkár, a miniszterelnök gazdaságpolitikai titkárságának vezetője pedig – ahogy értesülhettünk róla – Bod Péter Ákos ipari miniszterben és Kádár Bélában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterében talált időszerű szövetségesre.

Eörsi János: Cifra nyomorúságunk


Ugyanabba a folyóba?

1988 nyarán a Jurta Színházban Lipták Béla yale-i professzor bonckés alá vette a vízlépcső kormányzati tervét. Ekkor nyílott először alkalom arra, hogy a vízlépcső ellenzői kezdeményezzék a vitát egy szélesnek mondható nyilvánosság előtt. A vízlépcsőpárti szakértők kicsiny, ám annál markánsabb csoportja megsértődött: nem volt ínyükre az, amit abban az időben „keresztre feszítésnek” hívtak: a szembesülés a dilettáns, az anyagokat nem ismerő közönséggel, akik ráadásul füttyök és tapsok formájában gyakoroltak bírálatot.


Eörsi János: Leszavazva, de töretlenül

Pusztaszabolcsi tűzijáték


A 280 embert foglalkoztató, mezőgazdasági kisgépeket, valamint gumitömítéseket gyártó üzem 1985-ben önállósult a veszprémi Mezőgéptől, és vált – legalábbis formailag – küldöttgyűlés által irányított vállalattá. Most mérettetett meg először a 19 éve első számú ember, Kutasi Ferenc; a 16 küldött közül 11 támogatását kellett volna megszereznie. Amint mondja, „valóságos pofon volt”, hogy nem szavaztak bizalmat neki.

Eörsi János: „Érvényt szerezni az igazságnak”

Előzetes fogvatartottak


„Problémánk kilátástalannak tűnik, mivel előzetes letartóztatásban vagyunk, de az önök segítségével érvényt tudunk szerezni az igazságnak.”




Az esztergomi büntetés-végrehajtási intézet, amelynek négy fogvatartottja e sorokat írta, kifejezetten a megyében letartóztatott előzetesekre van specializálva. Igaz, tartanak néhány elítéltet is kisegítő személyzetnek (pl. szakácsnak), a letartóztatottaknál enyhébb körülmények között.



Eörsi János: A véletlen egybeesés

Interjú az MSZOSZ elnökével


– Hogy először találkozott a miniszterelnökkel, bizonyára kihasználta az alkalmat: nemcsak a bányászsztrájkról esett szó.

Nagy Sándor: Az Antall miniszterelnök úrral való találkozásom a véletlen műve abban az értelemben, hogy nem a bányászsztrájk miatt jött létre. Tíz nappal korábban kezdeményeztem a találkozót, a kedvezményes üdültetés problémáinak az áttekintésére. Azt én meg nem tudom mondani, hogy az időpont kiválasztásában mekkora szerepet játszott a bejelentett figyelmeztetősztrájk; gyanítom, hogy nem hátráltatta, inkább előmozdította.


Eörsi János: Néma munkásgyűlés

Kilátások Jászfényszarun


Fegyvertelenül

Hogy az Orion vállalatnak most puszta fennmaradásáért kell küzdelmet folytatnia, annak okai – ha egyszerűbbek és ezért talán drámaibbak is, de – hasonlóak ahhoz, amiért a Videoton válságba került. Megszűnt az igény a hadiipari termelésre (a Szovjetunióba szállított, műholdasnak nevezett berendezések) iránt, be is kellett zárni a dicső iparágban ténykedő üzemet, valamint egy fejlesztő leányvállalatot is, az átköltöztetés pedig az alkalmazottak nagyarányú „lemorzsolódásával” járt együtt.


Eörsi János: Akik rendkívül sokat tettek

MDF-es fiókszervezetek


Zimányi Tibor (MDF), az ideiglenes bizottság elnöke:

A költségvetési támogatás felosztása során végig kísérőjelenség volt az, hogy itt a költségvetési törvényben eleve nem történt meg az elhatárolása az egészségügyi és humanitárius szervezetek támogatásának, valamint a társadalmi, politikai jellegű szervezetek támogatásának a kerete, és ebből sok vita támadt.

Semmiképpen sem fogadható el, hogy a rendelkezésre álló költségvetési keret az egészségügyi, illetve a humanitárius szervezeteket illeti, mert hiszen az úgynevezett politikai jellegű szervezeteknél is a társa




Eörsi János: „Minket hagyott el a kormány!”

Beszélő-beszélgetés Bajtay Józseffel


A MOSZ-nyilatkozat rögtön el is határolja magát a „torz képtől”, hogy a munkástanács-szövetség „az MDF függvénye” volna. Az elhatárolódás mégsem egyszerű. Igaz, ígéretük szerint meg fogja szüntetni tevékenységét, és teljesen beolvad a MOSZ-ba a szövetség egyik alapító szervezete: az MDF Munkás-érdekvédelmi Tanácsa. Ám nem kaptunk választ arra, mi lesz a helyi, megyei MDF-es munkástanács-szervezetekkel, munkás-érdekvédelmi szekciókkal.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon