Skip to main content

Eörsi János

(dr. Eöry Karácson), (Salamin András), Eörsi János: [Olvasói levelek és szerkesztőségi válasz]

Eörsi János: Salamin patyolatban (Beszélő, szeptember 7.)


Kedves Kőszeg Ferenc!

Mindenekelőtt köszönöm, hogy Önnek írt korábbi levelemnek helyt adott újságjában. Az már nyilvánvalóan a szerkesztő leleményét mutatja, hogy levelemet Eörsi János rágalmazó cikke veszi körül, megkísérelve mondandóm hitelét rontani. A szerkesztő nem érte be ennyivel, a Naptévében leadott Beszélő-reklámban szeptember 6-án a világgal is közölte mindezt.


Eörsi János: Salamin patyolatban


Sietve elismerjük a baklövést (nem szándékosságot, illetőleg nemtörődömséget, ahogy levélírónk írja): csakugyan eltévesztettük húsz nappal a Népszabadság-cikket. Tehát Balás nem cáfolja a július 11-i Frakció Hírekben (frakcióbizalmasban), hogy egy ízben valóban megkövette Salamint, ellenben cáfolja hogy Kónya Imre frakcióvezető az MDF-es képviselők színe előtt felszólította volna őt, hogy ne látogassa az elnökség üléseit az etikai-számvevői vizsgálat befejeztéig, és így szavazás nélkül fölfüggesztette volna frakciótitkári tisztségéből.

Eörsi János: Kis ózdi hepiend

Az első munkás kft.


Habozva – és ígérjük, utoljára – tesszük idézőjelbe a „munkás” jelzőt. Mert egyfelől természetesen középvezetők kft.-je ez, az ő értésük és rátermettségük meghatározó lesz a fokozott felelősséggel irányított vállalkozásban. Másfelől a kft. eredendő célja a finom-, közép-, beton- és abroncssor körül dolgozók munkahelyének megtartása, védelmükben és segítségükkel vívott konfliktusos küzdelmet, vasas-szakszervezeti színekben, Krisztián Flórián, Ivacs Gyula, Németh Ferenc üzemvezetők és Tartó Lajos főművezető (Beszélő, május 4.).

Eörsi János: Szemben az áremelkedéssel

Beszélgetés Greskovits Bélával – I.
Válságkezelő program – A liberális megoldás


Beszélő: Miért készítettetek válságkezelő programot?

Greskovits Béla: Egy kormányzásra készülődő ellenzéki párt jól teszi, ha időről időre föltérképezi az ország állapotát, és végiggondolja, hogy ő mit tenne, ha a kormányban volna, és mit képviseljen a már megszerzett politikai-hatalmi pozíciókban. A magyar gazdaság válságban van. A miniszterelnök úr azt állítja, nincs is válság, mint ahogy a 80-as évek elején-közepén sem szerették hallani ezt a szót.


Eörsi János: „Hányan kívánnak a Magyar Autokrata Fórum tagjai lenni?”

MDF-frakcióbizalmas


Július 9-én, pontban 14.00 órakor zárták le a kezünkben lévő, 27–28. hét közlendőit tartalmazó számot. Az első, felületes reakciónk a csalódás: mintha az MDF-bizalmas által egy jottányival sem jutnánk közelebb a valóság megismeréséhez. Nyüzsögnek benne a sajtóban már agyonrágcsált ügyek.

Eörsi János: Privatizáljunk gyorsabban!

Beszélgetés Greskovits Bélával – II.
Válságkezelő program – A liberális megoldás


Beszélő: Az antiinflációs és a privatizációs politika összekapcsolása új elképzelés, hiszen eddig, a gyors (vagy kevésbé gyors) privatizációt „csak” a megállítandó termelés-visszaesés és a megteremtendő versenyképesség logikája szerint képzeltük el.

Greskovits Béla: Csakugyan, ha nem bontjuk le radikális ütemben az állami tulajdont, akkor a gazdaság nem stabilizálható.


Eörsi János: Reformközgazdász menedzser

Beszélgetés Bokros Lajossal


Bokros Lajos – írásaival Rikardó Dávid név alatt találkoztak a régi Beszélő olvasói – sokáig a Pénzügykutató Intézetben dolgozott, Surányi Györggyel együtt részt vett a ’87-es bankreform (kétszintűvé tétel) koncepciójának kidolgozásában; az intézet feloszlatásakor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető munkatársa lett. Fél éven át – lemondásáig – országgyűlési képviselő az MSZP színeiben. A Budapest Bank első számú emberévé jelölésének körülményeiről csak annyit hallhattunk tőle, hogy Csépi kérte föl.

Eörsi János: Az uradalom alkonya

Átalakulási tervek Bábolnán


„A kombináti szervezet a szocialista tulajdon jegyeit viseli, monolitikus hatalomra építkezik, nem felel meg a korszerű piacgazdaság követelményeinek” – halljuk a vezérigazgató, Papócsi László dr. indoklását. Papócsi dr. tavaly május 1-je óta vezeti a 25 ezer hektáron gazdálkodó, 4500 embert foglalkoztató, évi mintegy 15 milliárd forint forgalmú kombinátot.

Eörsi János: Kárpótlási dagonyázás


Ha viszont leszavazzák az igazságügy és a földművelésügy szakértői által kidolgozott és Kónya Imre MDF-frakcióvezető súlyos nevével jegyzett alkotmányosítást – márpedig bölcs tippünkből ezt a lehetőséget sem zárhatjuk ki –, akkor bizony kormányválságnak nézhetünk elébe. Kárpótlás nélkül egyszerűen működésképtelenné válhat a koalíciós kormány, összeomlanak a nagy ívű tervek, mert nem lehet előrehaladni az önkormányzati és egyházi, szövetkezeti és földtulajdon-rendezés nyomvonalain, nem beszélve más sürgető ügyekről.

Eörsi János: Kiállítás a Parlamentben

Expo-vita


A sziklaszilárdság csak testületileg forog fenn, ugyanis, amint a Kormányszóvivői Iroda keddi tájékoztatásából kiderült, a pénzügyminiszter és az ipari miniszter nemmel szavazott május 17-én, amikor feltétetett a kormánytagoknak a kérdés: vállaljuk-e egyedül is. Kupa Mihálynak hétfőn – bizonyára teljesen véletlenül – külföldre kellett utaznia, bár ott ült Bod Péter Ákos, közvetlenül a töretlen szándékú Kádár Béla külgazdasági miniszter mellett. Antall és Boross megkésve érkezett az Expo-vita színhelyére (előbbi hamarosan távozott is).

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon