Skip to main content

Eörsi János

Eörsi János: Csak így tovább MDF!

Koalíciós támadás Göncz Árpád ellen


Kedden a kormánykoalíció az országgyűlés napirendjére vétette Füzessy–Kónya–Pásztor frakcióvezetői hármas „Hárompárti nyilatkozattervezetét”, Göncz Árpád köztársasági elnök osztályfőnöki megrovásban való részesítése végett. „Az alkotmány 29. § (1) bekezdése értelmében – írja a három párt – a köztársasági elnök kötelessége, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett. A Magyar Rádió elnökének alkotmánysértő magatartását követően az államfő e kötelezettségének csak a felmentéssel tehetett volna eleget.

Eörsi János: Régió a határon

Interjú Öllős Árpád dunaszerdahelyi polgármesterrel


Beszélő: Mi az a csallóközi régió? Közigazgatási egység?

– Nem, hanem 89 csallóközi város és község érdekvédelmi egyesülése, teljesen önkéntes alapon. Franciaországban is gyakori, hogy nem egészen a közigazgatási felosztást lefedve, kisebb-nagyobb számban regionális egységet alkotnak, közösen tárgyalnak pl. úthálózat-fejlesztésről, szemétföldolgozásról vagy kulturális ügyekben.


Eörsi János: Az Alkotmánybíróság május 1-jei ajándéka

Szakszervezeti vagyon


A sajtó fásultan vette a nagy hírt. Érthető a rezignáltság: a vagyonvita, avagy, ahogy sokan írják, a „marakodás” csakugyan irdatlanul unalmas. A másik kényelmetlenség az lehet, hogy ezúttal egy rendszerváltó törvény ütötte meg az alkotmányjogi mércét.

Eörsi János: A választásokig senki nem fog dönteni

Interjú Világi Oszkárral, a cseh–szlovák parlament liberális alelnökével
Vízlépcső


Elöljáróban még egy apró pontosításra kényszerülünk. A C variánst (a Duna szlovák területen való elterelését) szorgalmazó erők úgy érvelnek – halljuk –, hogy a magyar kormány magatartása amúgy is merev. Ez a beállítás egy ponton interjúalanyunkat is félrevezeti: azt állítja, a magyar kormány nem mutatott hajlandóságot arra, hogy felkérje az Európai Közösséget, küldjön szakértőket az úgynevezett hármas szakértői bizottságba. Valójában a tárgyalások során arról volt szó, hogy a két fél szakértői mellett egy harmadik, független ország szakértőit is felkérik.

Eörsi János: Aranyozott szamárlétra

Köztisztviselők jogállása


Annyi bizonyos, hogy a karriertípusú rendszernek meglehetősen következetes – vagy inkább szélsőséges – változatát honosította meg minálunk az Országgyűlés március 31-i döntésével. A köztisztviselői törvény (a „Ktv.”) a koalíciós pártok egységes akaratát fejezte ki, az ellenzék fegyelmezett ellenkezése (illetve a szocialisták vegyes „nem” és tartózkodó szavazatai) mellett.

Eörsi János: Változatok a kiszolgáltatottságra

Munkatörvénykönyv


Hogy a magánjogiasság alapfeltételével kezdjük: a dolgozónak kevés reménye lesz arra, hogy kikényszeríthesse a munkaszerződéssel szerzett jogait. Elvileg bizonyára helyesen kongatták el a harangot a munkaügyi döntőbizottság cucilista intézménye felett – az egyéni jogvitákat ezentúl kétszintű (alsófokú és megyei) munkaügyi bírósági eljárással döntik el –, ám gyakorlatilag a bíróságok már most is túlterheltek.

Eörsi János: Munkásököl és az SZDSZ

Beszélgetés Tellér Gyulával


Beszélő: Elemzésed egyik fontos megállapítása, hogy önálló erővé kezd válni az elégedetlenség. Milyen politikai esélyei vannak ennek az erőnek? Az OT-ülés vitájából kiderült, hogy ezt különbözőképpen ítélik meg az SZDSZ-en belül…

Azt hiszem, egymásra fektetünk két dolgot, ha így kezdjük a beszélgetést. Az elégedetlenség, a kielégületlenség és az ebből merítkező erő társadalompszichológiai dolog. Nagyon bonyolult, szétfolyó, a különféle rétegeknél nem egyformán jelentkező, mégis szinte kézzel tapintható jelenséggel állunk szemben.


Eörsi János: VIKSZ-törvény, „szimpátia”-választás

Szakszervezeti sakkjátszmák


Egy héttel korábban a parlamentben Katona Kálmán MDF-es képviselő interpellált a legfőbb ügyészhez: fellép-e az ügyészség a vagyonelszámoltatási avagy VIKSZ-törvény bojkottjával szemben. Györgyi Kálmán a most kezdődő per mellett megemlítette, hogy a MEDOSZ, a Fogyasztási Dolgozók Szakszervezete, továbbá a postások és a kereskedelmiek ellen is bírósági keresetet nyújtott be az ügyészség, sőt, ahogy a sajtóból is tudjuk, a Szakszervezeti Munkavállalók Szakszervezetének kaposvári egysége ellen már megszületett a bírósági döntés.

Eörsi János: Blokádexport


A szuverenitás gondja azért is húsba vág, mert bár mi is tudjuk, mi az a blokád, most az anomália két usque három határon túlra tolódott ki, holott idehaza készülődik a Rendőri Ezred. „…a tömegdemonstrációk és a terrortevékenység kezelhetősége érdekében – írja ez évi költségvetése indoklásában a belügy – a Rendőri Ezred miskolci zászlóaljához hasonlóan létre kell hozni a Dunántúlon, illetve a Nagy-Alföldön egy-egy karhatalmi századot, melyek később évenként újabb századok beállításával zászlóaljakká fejleszthetők.

Eörsi János: Ajkai gondolkodás, hosszú távon

Privatizált Videoton-egység


De már most kétféle érték rejlik az üzemben, hallottuk Talyigás Judit ügyvezető igazgatótól. A tulajdonosi négyes az ügyvezető asszony jellemzése szerint „hosszú távon gondolkodik”, így fantáziát látott az ajkaiak képzettségében, szakértelmében is, és persze a megvásárolt termelővagyonban is.

1962-ben alapított gyáregységébe a székesfehérvári vállalat ’78-ban szovjet megrendelésű katonai rádiógyártást telepített, és ettől fogva komoly épület-, infrastrukturális és gépi beruházásokkal is megtámogatta az ajkai „spec.” termelés fellendülését.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon