Legtöbb polgártársamnak a hideg futkos a hátán, ha meghallja azt a szót: rendszerváltás. Nem csodálom. Sok csalódás érte az elmúlt három évben.
Polgártárs! Most mégis ezzel biztatlak: pénteken, 1993. május 21-én véghezvihetsz egy kis rendszerváltást. Tedd meg! A lehetetlen pénteki időpont ellenére menj, szavazz, válassz tb- (azaz társadalombiztosítási) önkormányzatot! Sőt, mindjárt kettőt. Minek mindjárt kettő?
Beszélő: Ismert, hogy közvetlenül elődjének távozása előtt megszakadtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a további hitelek folyósításáról és a magyar államháztartás konszolidációjáról. Mikor folytatódnak a tárgyalások, és ezeknek során min kíván változtatni?
A tovább nem vihető nyomvonal
Szabó Iván: Április 22–27-e között Londonban leszek az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) évi közgyűlésén és kerekasztal-konferenciáján, majd 28-án megyek át Washingtonba, itt 29-étől tartja közgyűlését a Világbank és az IMF.
32 szavazat hiányzott ahhoz, hogy a parlament vizsgálatot indítson Boross Péter belügyminiszter, Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány és Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitány tevékenységének tisztázására.
Beszélő: Hogyan látja a költségvetésnek végleges változatát?
Békesi László: Közgazdasági szempontból nincs érdemleges változás az ÉT-n elfogadott megállapodások átvezetése után. Néhány jelentéktelen ponton kisebb módosítások történtek képviselői indítványok nyomán: nem azokban a blokkokban hajtották végre a kiadáscsökkentést és nem olyan mértékben, mint ahogy azt a kormány az ÉT-kompromisszum alapján előterjesztette. De ez nagyságrendi eltérést nem jelentett.
Munkámat ajánlom szeretettel Varga Zoltán MDF-es képviselő figyelmébe, aki azt kérdezte, hogy lehetne-e segíteni. Továbbá Kulin Sándor és Pál József képviselőknek (MDF), akik beszélgetéseink során tanújelét adták annak, hogy elutasítják az erőszakot.
Emlékeztető
Szeptember 7-én délután a falu egyik cigány lakosa, Csurár Péter összeszólalkozott a közelében lakó Gulyás Mihállyal, olyannyira, hogy neki is ment. Csurár Péter segítségére sietett néhány rokona, Gulyáséra meg az övéi.
Az ellenzék költségvetési koncepciói
Mind a három ellenzéki párt nagy takarékossági csomagot állított össze, s gondosan vigyázott, hogy a fontosnak tartott közfeladatok finanszírozása ne növelje a költségvetési hiányt. A központi és dekoncentrált apparátusok költségeit, a kormányzati beruházásokat faragta, hogy ebből az önkormányzatok önálló gazdálkodási lehetőségeit, a vállalkozásokat és az aktív foglalkoztatáspolitikára fordítható (az eredeti kormány-előterjesztésben a végtelenségig soványított) Foglalkoztatási Alapot növelhesse.
Mint ismeretes, Danyi Zoltánt 15 és 16 éves skinheadek verték agyon. Egyikük az egri Lenkey katonai középiskola tanulója. Ez idő tájt, de még a salgótarjáni erőszakos halál előtt került nyilvánosságra, hogy a szegedi katonai középiskolában is megjelent a skinmozgalom. A skinheadek fasiszta ideológiájáról, cigányokkal és színes bőrű külföldiekkel szembeni erőszakos akcióiról, kiváltképp Egerben, ahol már két év óta követik egymást a napokig tartó sorozatos támadások, rendre tájékoztatta a sajtó a Nagyérdeműt. Sok-sok idegen- és cigányverés a legcsekélyebb következmény nélkül maradt.
Idill
„Madaras” kerületben élek a „madaras” fővárosban, egy hajdan csöndes, napos, kicsiny budai utca békebeli bérházának földszinti lakásában, mely egyébként maga az építészeti tévedés, de az építők valamikor a századfordulón bőkezűen mérték hozzá a teret, s bal kezem felől száz méterre a Duna, jobb kezem felől száz méterre a zöld domb. Utcácskánk már nem a régi persze.
Beszélő: Visszatekintve úgy tűnik, hogy Önnek is része van abban, hogy a fő politikai erők ilyen messzire sodródtak egymástól, és ilyen rossz viszonyba keveredtek. Liberális oldalról nézve önnek a rendszerváltás folyamatában konszenzusbontó szerepe volt. 1987 őszén önre való tekintettel tartották távol a demokratikus ellenzéket Lakitelektől, 1988. október 23-a előtt az ön hatására rúgta fel Bíró Zoltán az alternatív politikai szervezetek közötti egyezséget a forradalomról való megemlékezés ügyében.
A belügyminiszter javaslata
Dr. Boross belügyminiszter a maga részéről már jelzett ilyesmit. Múlt heti parlamenti felszólalásában nemcsak a képviselőket tanácsolta el a meleg helyeken való személyes megjelenéstől, hanem felhívta a T. Ház figyelmét a rendőrségi törvénytervezet egyik már előzetesen is vitatott, a megelőző pártfogói felügyeletre vonatkozó passzusára. A belügyminiszter véleménye tökéletesen egybehangzik a rendőri vezetőkével.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 51 hét
10 év 24 hét
10 év 28 hét
10 év 28 hét
10 év 29 hét
10 év 30 hét
10 év 30 hét
10 év 32 hét
10 év 33 hét
10 év 33 hét