Skip to main content

Solt Ottilia

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Bizonyos mennyiségű liberális gondolat…

Beszélő-beszélgetés Balás István MDF-es képviselővel


Beszélő: A Csurka-tanulmányról szeretnénk beszélgetni.

– A Csurka-tanulmány megítéléséhez én szükségesnek tartok egy címkézéstől mentes, higgadt elemzést. Nagyon sokan ezt nem akarják. A Csurka által leírt tények túlnyomó többségét én helytállónak ítélem meg.

Hibás megközelítés

Valójában a Csurka-dolgozat megközelítését azért tartom hibásnak, mert ismereteim szerint Európában az ideológiai pártok általában a második vonalba kerültek, a politikai programpártok kaptak nagyobb szerepet.






Solt Ottilia: …akkor ennek az országnak nincs alternatívája

Beszélő-beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal


Szélsőjobb, fasizmus

– Van-e olyan mondanivalója, amit annyira fontosnak tart, hogy nem várná meg, kérdezzük-e vagy sem?

– Lenne. A jobboldal, szélsőjobb és fasizmus a mai retorikában összemosódik, pedig nem ugyanaz. Az emberek tudatában nem válik el, hogy az egyik parlamenti rendszeren és alkotmányosságon belüli, a másik pedig egyértelműen demokráciatagadó. Még történelmi példát is mondanék.




Solt Ottilia: Füst

Tudósítás Kétegyházáról


Mi történt szeptember 7. és szeptember 11. között

Az események, melyeket a közvélemény jórészt megismerhetett a rádió, a televízió és a napilapok híradásaiból is, röviden a következők: hétfőn (7-én) estefelé a Nagy Sándor utcai Gulyás családhoz egy kocsi savanyítani való dinnyét hozott egy medgyesegyházi gazda.

A közelben lakó Csurár Péter kért belőle, és kapott is, de később mégis verekedés tört ki Gulyásék és a Csurár rokonság között. Az idős Gulyást vasvillával fejbe verték. A rendőrség kivonult a faluba.




Solt Ottilia: Dr. Antall felelőssége


Tovább, tovább!

A legnagyobb kormánypárt radikális népnemzeti (náci) jobbszárnya lendületesen folytatja offenzíváját a kormány és az alkotmányos intézmények ellen. Zacsek képviselő úr például, aki mellesleg a jelenlegi szlovák kormány politikáját tekinti példaadónak, azzal örvendeztette meg Csurka híveit, hogy a legutóbbi Magyar Fórumban a Nagy Soros Összeesküvés felgöngyölítése kapcsán ismét nekiment Andrásfalvy kultuszminisztériumának, amiért pipogyán enged a nemzet gyökereit rágó Sorosnak.


Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: A kis csurkai kacérkodás

Beszélgetés Oláh Sándor kisgazda-képviselővel


– Először magáról a dokumentumról. Számos vonatkozásban nem értek vele egyet, kivéve abban, ami a Csurkát arra késztette, hogy megírja. Ez pedig az, hogy elégedetlen saját pártja, saját kormánya teljesítményével, és nyilvánvalóan felismerte, ha ezen nem változtatnak, vesztésre áll az ügyük az elkövetkező választáson. Megértem Csurka Istvánt a maga szemszögéből és minden MDF-es szemszögéből. Megértem, hogy ők maguk is számon kérik a kormányon és a pártvezetőségen azt, amit a választáskor ígértek, és amit az egyszerű párttagok is számon kértek.

Solt Ottilia: A szociális Európába kívánkozunk!

Beszélgetés Forgács Pállal


Beszélő: Milyen szakszervezet vagytok ti, ha nem liberális?

– Semmilyen párthoz nem akarunk kötődni. A liberális pártokhoz sem. Ellentéteink vannak alapvető kérdésekben, legalábbis egyes liberális barátainkkal.

Többen hajlamosak felidézni az olyan országokban keletkező veszélyt, amelyekben a szakszervezet erős monopolhelyzetben van, és így akadályává válik a gazdasági folyamatoknak. Magyarországon viszont ilyen veszély nincs, a szakszervezetek gyengék és megosztottak.




Solt Ottilia: Sötétben

Újra az önkényes lakásfoglalókról


Türelmes törvénytisztelő kerestetik!

A lakásigénylők listája az önkormányzatok iratrendezőjében már nem egyéb, mint egy elsüllyedt világra emlékeztető kegytárgy, az újabb és újabb lakásigénylések befogadása pedig holmi babonás rítus. Hiszen elosztható, kiutalható önkormányzati lakás szinte nincs, s – mindenki tudja – egyhamar nem is lesz.


Solt Ottilia: A rövidtávfutó magányossága

A köztársasági elnök elmarasztalása elmaradt


Időzítés

A Kónya-dolgozat irányelveinek megvalósításával foglalatoskodó MDF-politikusok sajnálatosan kevés érzéket árulnak el a finom szabályozás iránt.


Solt Ottilia: „…együtt indultak el az őshazából…”

Horváth Aladár mesél


Egy emlék

Olyan 8 éves lehettem, nagyanyámnál voltam nyáron Kovácsvágáson, és egyik nap nem volt mit enni. Vágáshután, a szomszéd faluban lagzi volt előző este, nagyanyám kézen fogott, és vitt, hogy kérjünk a maradékból. A nagyfiúk, apám öcséi lemaradtak a falu szélén, a futball-pályánál, mi meg bementünk a lakodalmasházba, ahol nagyban folyt a takarítás. Nagyanyám elmondta, hogy itt van a kis-unokája Miskolcról, és nem tud neki enni adni.


Solt Ottilia: Nemzeti gondozatlanság


Ugyanezen törvény 7. paragrafusának 6. bekezdésében elrendeli ugyan, hogy a „nemzeti gondozási díjnak megfelelő díjban kell részesíteni azokat, akik a nemzeti antifasiszta ellenállási mozgalomban részt vettek, akik az 1945 és 1963 közötti törvénysértések életüket vesztett áldozatainak özvegyei, szülei és árvái, valamint a törvénysértések következtében megrokkantak”, de a 7. bekezdésben a kormányt hatalmazza fel e rendelkezések végrehajtási szabályainak kidolgozására.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon