A Magzatvédő Társaságba tömörült élet- és nemzetvédők minapi tanácskozásán többször, többféle regiszterben hangzott el az a vád, a rosszemlékezetű Kádár-rendszerről, hogy a forradalom eltiprásáért cserébe a megfogant magzatok fölötti pallosjoggal – vagyis a művi abortusz szabadságával – ajándékozta meg alattvalóit.

Kétségtelen: a hatalom tollvonással, egy miniszteri rendelettel hozta létre a legális abortusz intézményét, amelyet a demokratikus világ nagy részén csak mostanában értek el sok évtizedes harc után a politikai és világnézeti emancipációs mozgalmak.

A Kavicsbánya Vállalat nem tart igényt Túri László gyékényesi üzemvezető munkájára – érkezett a bányába hétfőn az indoklás nélküli értesítés. Túri egy évvel ezelőtt vette kézbe a bánya vezetését; munkaszerződése 1990.

Kevesen tudják, hogy Magyarországon legalább egymillió nem magyar nemzetiségű állampolgár él. Ha pedig tudják, gondolják: „ha valahol a világon jó soruk van a nemzeti kisebbségeknek, hát a Magyar Köztársaságban mindenképp.” Ez tévhit. Magyarországon ma a nemzeti (és etnikai) kisebbségek helyzete válságosabb, mint valaha. Fennmaradásukhoz, továbbélésükhöz nincsenek biztosítva a legalapvetőbb feltételek, így egész nemzetiségi létük végveszélybe került. Az egész országban egyetlen nemzetiségi tannyelvű iskola sincs, s igazán kétnyelvű is csak mutatóban.

Beszélő: Valóban lezárult a vizsgálat?

– Pozsgay Imre nyilatkozata bennünket is meglepett. Hiszen mindeddig nem kaptunk az MSZP-től olyan vagyonnyilatkozatot, amely a párt valóságos, véglegesnek tekinthető anyagi helyzetét tükrözi. Két ízben küldtek vagyonmérleget: egyszer azt, amelyik az MSZMP-ből MSZP-vé alakulás előtti, szeptember 30-i állapotnak felel meg, másodszor pedig március végén, az 1989-es zárómérleget. Közben folyik a vagyonátadás, holott ennek – ahogy a 1139/1989./X. 29./MT. számú határozat, az I.

Közép-Európa, Kelet-Közép-Európa, Kelet-Európa ismét históriai nagyságú események színtere. Három főbb fejlemény irányítja itt sorsunkat: az első a kommunista parancsuralmi rendszerek összeomlása, a második a szovjet-orosz befolyás csökkenése, a harmadik a német újraegyesülés. Ez utóbbi egyik legfontosabb lépésére ez év július 1-jén kerül sor: Kelet-Németországban is bevezetik a nyugatnémet márkát. Ez már visszafordíthatatlan. Európa közepén ismét megjelent egy nagyhatalom, méghozzá egy problematikus nagyhatalom.

Magyarországnak vegyes tapasztalatai vannak a németekkel.

A hazai közvélemény a közelmúltig úgy tudta, hogy a mai Magyarországon – a cigányoktól eltekintve – csupán kis számban élnek nemzetiségek, illetve az itt élők bőséggel rendelkeznek kisebbségi jogokkal. A pártállami rendszer bomlása közepette a magyarországi nemzetiségek problémái is felszínre kerültek. E jogokat a közvélemény elvben többnyire elismeri, a nemzetiségi sérelmek emlegetésére azonban igen sokan reagálnak türelmetlenül.

Bálint Attila: Az MSZOSZ márciusi kongresszusán elfogadott politikai deklaráció szerint a volt SZOT vagyonát ma már valamennyi magyar szakszervezetet tulajdonaként kell tekinteni. Csakhogy e határozat gyakorlati megvalósítását, a vagyon szakszervezetek közötti felosztását egyes szakszervezetek akadályozzák.

– Egy politikai deklaráció a mai világban nem elegendő a vagyon felosztásához.

B. A.: Persze hogy nem. De a kongresszus határozata egyben jogérvényes aktus is, amelyben tulajdonos mondott le részlegesen vagyonáról más szervezetek javára.

Múlt év októberében, a pártszakadásos MSZMP-kongresszuson a magyar szocialisták megtagadták Lenint, Sztálint (Posztsztálint), Kádár Jánost. Elvetették Grósz Károly útmutatásait is. Keveset beszéltek azonban Marxról, és megmaradtak Nyers Rezső szelídebb paternalizmust ígérő védőszárnyai alatt.

Most, a hétvégi kongresszuson továbbléptek. Kiderült, a magyar szocialisták, ha már választani kell, Marx helyett inkább a Tőkét választják. Tisztelet, becsület ugyan Marxnak, Engelsnek és közelebbről meg nem nevezett jeles követőiknek, de még náluk is előbbvaló az igazság!

Diplomatatáskájából testes dossziét húzott elő a fiatalember, Szekeres János, Zala Megye Tanácsa ifjúsági referense. Mutatta a lassan tengerikígyóvá duzzadt ügyre vonatkozó feljegyzéseket, iratokat, dokumentumokat. A témával kapcsolatos megbeszéléseknek s akcióknak se szeri, se száma. A résztvevők között ott van dr. Czoma László, keszthelyi független országgyűlési képviselő, a helybeli tanácstestület, kisgazda- és kereszténydemokrata párti vezetők, Haraszti István, az ifjúsági kormánybiztosság helyettes vezetője.

– Egy öt gyárból álló vállalat mátészalkai gyáregysége, s ez az öt alapszervezet plusz a központ alkotta a szakszervezeti bizottságot, és ez meg a vasasszakszervezet tagja volt – szóval úgy volt kialakítva, hogy mi valahol egészen hátul voltunk, sehogy sem tudtuk a saját érdekeinket érvényesíteni. A 6000 forint körüli átlagbéreinkkel szemben ugyanazért a munkáért a pesti gyáregységben jóval magasabb bért adtak. A feszültség odáig nőtt, hogy tavaly lecseréltük a szakszervezeti tisztségviselők 90%-át.