A Beszélő eddig minden parlament előtti sátorról tudósított. Most szomorúan fedeztük fel Krassó György, régi harcostársunk választás-ellenes cirkuszi kellékét a patinás helyen. Az ország a választások mellett döntött, s Krassót demokratikus követelései az MSZMP-nél is szélsőségesebbekkel sodorták egy táborba. Kár.

A demokrácia működéséhez nem elég négyévenként egyszer választani. Az országot a kormány irányítja, de a kormány ellenőrzésére és a törvényalkotásra a parlament egésze kapott felhatalmazást. A kormány a két választás közötti időszakban sem tehet szert a hatalom monopóliumára.

Az ellenzék jogait a különböző országokban különféleképpen biztosítják.

Beszélő: Lajos, miért nem jöttetek eddig, és mi változott most?

Koncz Lajos: Sokan úgy éreztük, és a barátaim közül sokan még ma is úgy érzik, hogy a Magyarországra való beutazás a kommunista pártállam elismerését jelentette volna. És ezt személyünkben nem akartuk megadni ennek a pártállamnak. Ami az én lépésemet illeti, úgy látom, hogy a pártállam összeomlott, és tíz napon belül a magyar nép szabad választáson dönt a sorsa felől.

A háromoldalú tárgyalások negyedik témakörében a büntetőjogi és büntetőeljárás-jogi szabályok elveinek felülvizsgálata volt napirenden. Ez a tárgyalássorozat nem tartozott a leglátványosabbak közé, holott a jogállamiság megteremtésének fontos feltétele volt a pártállamot védő és a diktatúrát kiszolgáló jogszabályok eltörlése és új szabályok kidolgozása.

Amennyiben a léleknek bal oldalon is lenne tükre, az operáció nem is torkollna végzetes tragédiába. Némelyek azonban küklopszszemet emlegetnek, mely eddig a suta felső végtag irányában pislogott, s olykor sebészeti beavatkozásra ingerelt. Most, mintha a horizont ellenkező pólusa felé siklana. De mit rejtélyeskedem?

A háromoldalú politikai tárgyalásokon a 2. albizottság a pártok működésének jogi szabályozásával foglalkozott. Az 1988 őszén elfogadott egyesülési törvény után sokan vitatták ugyan, hogy szükség van-e egyáltalán párttörvényre, nem lenne-e helyesebb a pártokat is az egyesülési törvény hatálya alá helyezni. Az igazságügy-minisztérium jogászai azonban – a parlament felhatalmazása alapján – nem a liberális angolszász modellt, hanem a nyugatnémet mintát követték, s ennek szellemében dolgozták ki 1989 áprilisában a párttörvényre vonatkozó javaslatukat.

A Belügyminisztérium még jóval a választások előtt közzétette, hogy amennyiben a számítógéprendszer valamilyen oknál fogva nem lesz alkalmas arra, hogy a szavazatokat összesítse, akkor életbe lépteti a „titkos katasztrófaelhárító tervét”. Tudjuk, hogy a szavazófülkék bezárását követő második napon sem volt még előzetes végeredmény, így nemcsak azt kell megkérdezni, hogy miért nem működtek megfelelően a számítógépek, hanem azt is, hogy miért nem rendelték el ennek a vésztervnek az alkalmazását? De kérdések akadnak még ezen kívül is.

Február végén a Mareco Kft. nyilvánosságra hozta a novemberi népszavazás addig hozzáférhetetlen részletes eredményeit.

Hála a szavazatszámlálás zökkenőinek, még nyomdába adáskor (27-e, 20 óra) sem rendelkezünk végleges és elégséges választási adatokkal. A területi listás megoszlás országosan, a legutóbbi jelentés (96%-os készültségi fok) szerint a következő:
 

Beszélő: Magyarországon nagyon régóta nem volt valóságos parlament. Nem alakultak ki vagy feledésbe merültek azok a szokások, amelyek a kormányalakítást megelőzik. A Kisgazdapárt álláspontja szerint milyen gyakorlati lépésekre van szükség nyomban a parlament megalakulása után?

– A szokás jogára hivatkozom, mert azt hiszem, ilyen szabályzat nincs leírva sehol. Annak idején, az 1945-ös választások után ott lehettem a parlament első összejövetelén, a sajtópáholyban. A képviselők legelőször megválasztották a parlament korelnökét.