Skip to main content

Belföld


Beszélő eddig minden parlament előtti sátorról tudósított. Most szomorúan fedeztük fel Krassó György, régi harcostársunk választás-ellenes cirkuszi kellékét a patinás helyen. Az ország a választások mellett döntött, s Krassót demokratikus követelései az MSZMP-nél is szélsőségesebbekkel sodorták egy táborba. Kár.



A demokrácia működéséhez nem elég négyévenként egyszer választani. Az országot a kormány irányítja, de a kormány ellenőrzésére és a törvényalkotásra a parlament egésze kapott felhatalmazást. A kormány a két választás közötti időszakban sem tehet szert a hatalom monopóliumára.

Az ellenzék jogait a különböző országokban különféleképpen biztosítják.



Beszélő: Lajos, miért nem jöttetek eddig, és mi változott most?

Koncz Lajos: Sokan úgy éreztük, és a barátaim közül sokan még ma is úgy érzik, hogy a Magyarországra való beutazás a kommunista pártállam elismerését jelentette volna. És ezt személyünkben nem akartuk megadni ennek a pártállamnak. Ami az én lépésemet illeti, úgy látom, hogy a pártállam összeomlott, és tíz napon belül a magyar nép szabad választáson dönt a sorsa felől.


(5. rész)


A háromoldalú tárgyalások negyedik témakörében a büntetőjogi és büntetőeljárás-jogi szabályok elveinek felülvizsgálata volt napirenden. Ez a tárgyalássorozat nem tartozott a leglátványosabbak közé, holott a jogállamiság megteremtésének fontos feltétele volt a pártállamot védő és a diktatúrát kiszolgáló jogszabályok eltörlése és új szabályok kidolgozása.


Amennyiben a léleknek bal oldalon is lenne tükre, az operáció nem is torkollna végzetes tragédiába. Némelyek azonban küklopszszemet emlegetnek, mely eddig a suta felső végtag irányában pislogott, s olykor sebészeti beavatkozásra ingerelt. Most, mintha a horizont ellenkező pólusa felé siklana. De mit rejtélyeskedem?

(4. rész)


A háromoldalú politikai tárgyalásokon a 2. albizottság a pártok működésének jogi szabályozásával foglalkozott. Az 1988 őszén elfogadott egyesülési törvény után sokan vitatták ugyan, hogy szükség van-e egyáltalán párttörvényre, nem lenne-e helyesebb a pártokat is az egyesülési törvény hatálya alá helyezni. Az igazságügy-minisztérium jogászai azonban – a parlament felhatalmazása alapján – nem a liberális angolszász modellt, hanem a nyugatnémet mintát követték, s ennek szellemében dolgozták ki 1989 áprilisában a párttörvényre vonatkozó javaslatukat.


A Belügyminisztérium még jóval a választások előtt közzétette, hogy amennyiben a számítógéprendszer valamilyen oknál fogva nem lesz alkalmas arra, hogy a szavazatokat összesítse, akkor életbe lépteti a „titkos katasztrófaelhárító tervét”. Tudjuk, hogy a szavazófülkék bezárását követő második napon sem volt még előzetes végeredmény, így nemcsak azt kell megkérdezni, hogy miért nem működtek megfelelően a számítógépek, hanem azt is, hogy miért nem rendelték el ennek a vésztervnek az alkalmazását? De kérdések akadnak még ezen kívül is.

Helyrerendeződés


Február végén a Mareco Kft. nyilvánosságra hozta a novemberi népszavazás addig hozzáférhetetlen részletes eredményeit.


Hála a szavazatszámlálás zökkenőinek, még nyomdába adáskor (27-e, 20 óra) sem rendelkezünk végleges és elégséges választási adatokkal. A területi listás megoszlás országosan, a legutóbbi jelentés (96%-os készültségi fok) szerint a következő:
 

Beszélő-beszélgetés Bejczy Sándorral


Beszélő: Magyarországon nagyon régóta nem volt valóságos parlament. Nem alakultak ki vagy feledésbe merültek azok a szokások, amelyek a kormányalakítást megelőzik. A Kisgazdapárt álláspontja szerint milyen gyakorlati lépésekre van szükség nyomban a parlament megalakulása után?

A szokás jogára hivatkozom, mert azt hiszem, ilyen szabályzat nincs leírva sehol. Annak idején, az 1945-ös választások után ott lehettem a parlament első összejövetelén, a sajtópáholyban. A képviselők legelőször megválasztották a parlament korelnökét.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon