Skip to main content

Belföld

Beszélő-beszélgetés Tölgyessy Péterrel


Beszélő: Az MDF vasárnap éjszaka győztesnek nyilvánította magát. Jogos ez az ünneplés?

Kétfordulós választáson vagyunk, győztes csak Németh Miklós, Raffay Ernő és még néhányan. A részleges eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Fórum mintegy hat mandátummal szerzett többet.

Beszélő: Itt vannak a kezemben a fővárosi egyéni választókerületek összesített adatlapjai. Többségük vasárnap éjjel 2 és 3 óra között készült.





Érték és mérték, a póker viszonyjáték – mondja Csurka Ki lesz a bálanya? című darabjának egyik hőse. Ez eddig rendben is volna. De ha a kártyák kiterítése után a sima blöff royal flösnek minősül vagy fordítva, akkor az embernek kétségei támadnak a játék tisztasága felől. Sőt bennünket az sem vigasztal, ha két blöff közül nyilvánítják az egyiket – magasabb szempontok alapján – mondjuk fullhand-nek.

Néhány nappal 1989.



Az adóbevallások elkészítése a finishez ért, a március 20-i leadási határidő közeledtével minden adózó állampolgár felteszi a kérdést, hogy mi mindent vonhat le az adóalapjából. Románia népeinek megsegítésére szánt segélyek és adományok közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek, és adókedvezményt élveznek. Az adományok összege, illetve a pénz, élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati eszközök, vér- és vérkészítmények értéke levonható az adóalapból. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös rendelete szerint a december 22. és december 31.

(3. rész)


1989. június 13-án, három nappal a Nagy Imre-temetés előtt az Országház Vadásztermében gyűltek össze a három tárgyalófél képviselői szándéknyilatkozatuk megtételére. Az eseményt a televízió egyenes adásban közvetítette.

Az MSZMP részéről Grósz Károly, az Ellenzéki Kerekasztal nevében Kónya Imre, a Harmadik Oldal képviseletében pedig Kukorelli István olvasta fel nyilatkozatát. Grósz a békés átmenet követelményére hivatkozott, és azt hangsúlyozta, hogy a fordulatot az állampárt indította el.


Egy főiskolán oktató történelemtanár nyilvánosságra tartozó töprengései a hatalmi átmenetről


Munkahelyemen, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán (Szentendre) ez év elején megszüntették az ún. politikai osztályt és a politikai tisztek intézményét.


A szabad választásokig már csak napok maradtak hátra. Rövidesen új parlament, új kormány alakul. Az államhatalom szervei nagy változás elé néznek. Ám egyes tárcáknál már szinte be is fejeződött az átszervezés. Közismert, a Honvédelmi Minisztérium eléri néhány hónapja már civilként áll a miniszter, Kárpáti Ferenc, ám ez csak egyik része a változásnak, a lényeg, hogy megváltozott a minisztérium feladata, és létrejött a honvédség parancsnoksága.


Magyarországon még elevenen él az elmúlt negyven év választási komédiáinak emléke. Sokan talán elképzelni sem tudják, hogy van tiszta választás is. Márpedig ahhoz, hogy a márciusi választások után létrejövő új, köztársasági parlament legitim legyen, erre van szükség.

A szavazatszámlálás és -összesítés tisztaságát legjobban a teljes nyilvánosság biztosíthatja. Minden induló jelölt, minden párt számára meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ellenőrizhesse a szavazatszámlálás és -összesítés eredményét, s ha gyanú támad benne, kérhesse az újraszámolást.


„…makacsul újra és újra elmondjuk…”


Szorgalmasan járjuk egymás választási gyűléseit, gyűjtjük egymás szórólapjait. Érdekes kiadványra találtam ezek között. Címe: Magyar Demokrata Fórum, Állásfoglalások. Kiadó: Inforam. A kis, egyszerű technikával készült 36 oldalas füzet tizenkét MDF-dokumentumot tartalmaz, az 1987. szeptember 27-i lakitelki nyilatkozattól egészen az első, 1989. február 25-i, dunaújvárosi munkásfórum állásfoglalásáig.

Gerincpróba belügyben


Az ön véleménye szerint a 168 óra megsértette az államtitkot?

Dr. Ilcsik Sándor: Véleményem szerint az államtitkot Bajcsi István volt rendőr főhadnagy sértette meg, és az ügyészségi vizsgálat feladata lesz azt megállapítani, hogy – közreműködőként – az államtitok, megsértésében vétkes-e a 168 óra.

Ön szerint vétkes?

I. S.: Ha én most határozott véleményt mondok, akkor prejudikálom egy eljárásnak a végeredményét.







K.: Hogy kerültél a delegációba?

V.: A január 5-ei Nemzeti Csúcstalálkozón Németh Miklós jelezte, hogy a pártok képviselői részt vehetnek a tárgyalásokon.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon