Matolcsy György államtitkár örömmel üdvözölte a sajtó munkatársait múlt csütörtökön, ezúttal az épp megalakult Tulajdon és Privatizációs Bizottság vezetőjeként. Íme – mondotta, bemutatva jelen és távol lévő munkatársait (Csepi Lajos, a vagyonügynökség ügyvezető igazgatója, Bogdán Tibor igazságügy-minisztériumi államtitkár, Kopátsy Sándor és Diczházi Bertalan közgazdászok voltak jelen) – íme, első győzelmét aratta a reformgondolat „lappangó szabadságharca”, amelynek fellángolásait az ’53-as, ’56-os, ’66–68-as stb. évek fémjelzik.

Talán még emlékszik a kedves tv-néző választópolgár, hogy miként válaszolt az MDF akkori gazdasági vezérszónoka a választási tv-vitán arra a kérdésre, hogy mi a különbség piacgazdaság és szociális piacgazdaság között. Bethlen István válasza az volt: az, ami az SZDSZ és az MDF programja között. Az SZDSZ-t vádolták azzal, hogy a tankönyvi ultraliberalizmus híve, hogy a szociális szempontok mellőzésével kívánja átállítani az országot a „vad” piacgazdaságra.

Csak azt nem tudja még eldönteni:
Mekkora legyen a lemészárlandók száma?
Tudniillik, ha túl sokan vannak:
nincs elég rendőr.
Ha nincsenek elegen:
az egész olyan snassz.
(Petri György)

Budapest legszebb fekvésű telkén, a Gellért-hegy oldalában mint egy helikopter lebeg a város felett Kónya Imre többszintes villalakása. Az MDF frakcióvezetője bizonyára nem a pártállam szolgálatában szerzett érdemeiért jutott ehhez a lakáshoz. Kónya Imre azon ügyvédek egyike volt, aki olykor SZETA-ügyekben is eljárt.

Honfitársaim! Kedves Barátaim!

Béla király névtelen jegyzője így ír a Gesta Hungarorum – a Magyarok cselekedetei – negyvenedik fejezetében: „A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvély-tónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétkekért.

Ruszkabányai András megyei MDF-elnök, aki pártja Munkásérdekvédelmi Tanácsának helyi szekciója irányítójaként írta alá a közleményt, nem tudja – nem is nagyon akarja – leplezni kínos feszengését. Főként azonban azért sajnálja, hogy a hír valótlannak bizonyult – amiért szemrehányást is kap párthíveitől –, mert akciójával, úgymond, „késleltette” a vezérigazgató távozását.

Még nem telt le a száz nap, de a szabad választásokat követő berendezkedés első szakasza lezárult.

Van elnökünk

Göncz Árpád megválasztását valamennyi parlamenti párt támogatta, és a társadalom megelégedéssel vette tudomásul.

Az elnöki intézmény megszilárdult. Elsőül a Magyar Köztársaság közjogi intézményei között, általános elismerést nyert magának. Megvan az első biztos pont az új demokráciában.

A Köztársaság elnöke mintaszerű beiktatási beszéddel kezdte meg működését.

– Mi a véleményed a kormánypártok megállapodásáról?


Juhász Pál: Ez a kompromisszum inkább jelszavak egymás mellé helyezését jelenti. Mert egyrészt a földtulajdon-rendezés alapelvének tekinti, hogy a föld azok tulajdonába kerüljön, akik gondoskodnak a megműveléséről. Ugyanakkor olyan nagyvonalúan határozza meg a megművelésről való gondoskodást, hogy ez egyáltalán nem jelenti a távol levő tulajdonosok földigényeinek gyakorlati korlátozását.

– Képviselő úr, feltűnést keltő beszédében csupán a személyes nézeteit fejtette ki, vagy osztja véleményét a Kisgazdapárt parlamenti frakciója is?

Oláh Sándor: Mint a hozzászólásomban is említettem, kifejezetten személyes véleményként mondtam el azt, amit mondtam. A kérdéstől azért teljesen nem zárkózhatom el ezzel a válasszal. A kisgazda képviselőknek úgy egyharmada, egynegyede osztja ezt a nézetemet.

– Azt mondja, hogy támogatja az önállósodás gondolatát, mégsem hosszabbította meg Turi szerződését. Nincs ebben ellentmondás? – kérdeztük hétfőn Szokolai Sándort, a Kavicsbányák Vállalat igazgatóját.

– Nincs! – felelte. – Véletlen egybeesés: lejárt Turi László munkaszerződése.

– Meghallgatta a szakszervezet véleményét, amikor nem hosszabbította meg Turi szerződését?

– Meg.

– Melyik szakszervezetét?

– Azét, amelyik az én partnerem.

A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak megteremtése nagyon sok fejtörést okoz még kisebbségieknek és többségnek egyaránt, és nagyon sok kemény érdekütközést hív elő. Először is, amennyire köztudott, hogy a felvidéki és az erdélyi magyaroknak nincs elegendő magyar nyelvű iskolája, annyira nem az, hogy a hazai nemzetiségi kisebbségeknek szinte egyáltalán nincs.