De éppígy a társadalomra is tartozik. Méghozzá nem csak másodsorban. Ezt könnyebb belátni a családtervezésért síkraszálló érvek hallatán. A nyugat-európai tévék sorra mutatják be a Menet c. filmet. Ez arról szól, hogy az aszály és éhínség kettős átka alatt nyögő szudániak elhatározzák: új hazát keresnek. Az elhatározást tett követi. Fölkerekednek, átkelnek a sivatagon, a Gibraltári-szoroshoz vonulnak. A földönfutók tudata útközben átalakul: jogot, jólétet követelnek. De hiába. A film zárójelenetének színtere egy dél-spanyolországi fürdőhely.

A honvédelem minisztere


A vegyes benyomás abból keletkezett, hogy a miniszterjelölt láthatóan óvakodott attól, hogy vitába keveredjen a kérdezőkkel, vagy vitatható dolgokat állítson a nyilvánosság előtt. Bevezetőjében elsődleges feladatának a nemzeti szellem helyreállítását jelölte meg a hadseregen belül, a tiszti-tiszthelyettesi állomány felmérését, majd átszellemítését, a nemzeti múlt, a nemzeti eszmék szellemében való katonai nevelést. E nevelés azonban nem lehet kizárólag a honvédség feladata, mondta.

Az ínség zavara

A vállalati sorban állások felszámolására a kormány olyan programot dolgoz ki – írja a dokumentum –, amely a 40-50 legnagyobb és csődhelyzetben lévő sorban álló vállalatnál „állami, banki és privatizációs eszközökkel összehangoltan eléri a felduzzadt tartozásállomány apadását. Ugyanakkor, a következő programpont szerint, a kormány csődeljárásokat indít 30-40 tartósan veszteséges vállalat ellen.

A kérdezett előadta, hogy a rendőrség személyi vezetésének a problémája sok álmatlan éjszakát okozott néki, és a döntés meghozatala nem volt könnyű. Információi szerint dr. Túrós András nagyon jó szakember, és a civil rendőrfőnök helyetteseként szigorúan szakmai feladatokat fog ellátni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a rendőrök, a szakma nem fogad el akárkit vezetőként. Dr. Túrós András szakmai tekintélye vitathatatlan. „Kényszerpályán vagyunk, és az egész országot lecserélni nem lehet.” Dr.

Persze lehet azon meditálni, hogy egyáltalában kell-e szakmai érveket felsorakoztatni egy érzékelhetően nagy nemzeti elhivatottság-tudattal felruházott jókívánság-gyűjtemény és össznépi megnyugtatási program mellé? Hiszen a T. Ház-beli vita nem befelé, hanem kifelé szólt. S lehet, hogy a címzettek éppen erre a hangvételre rezonálnak. Merthogy a sokéves „nadrágszíj-megszorítást” kérő, ugyanakkor a renitens költekező állampolgárokat az IMF-fel rémisztgető kurzust követően nem sokkal jobb azt hallgatni: ezentúl minden más lesz, mint eddig!

Bethlen István állítása, miszerint az MDF-nek „rengeteg kitűnő gazdasági és pénzügyi szakembere van”, ugyan aligha állja meg a helyét, hiszen akkor frissen hazatelepülve, a hazai viszonyokban kevéssé jártasan aligha lenne ő bizottsági alelnök, s aligha jelölt volna modellező ökonométert a Fórum pénzügyminiszternek. Mindamellett a Fórum, illetve az általa vezetett koalíció kormánylistáján nem írók, költők, hanem jórészt szakemberek szerepelnek: közgazdászok, ügyvédek, egyetemi oktatók, egy-egy mérnök és orvos.

A liberális eszmék híveinek ellenszenve a diktatórikus rendben működő szervezetek – a hadsereg, a rendőrség iránt – megérthető. Kormányra kerülve, vagy a kormányzati felelősség közelében, azonban ők sem kerülhetik el, hogy tudomásul ne vegyék: az állampolgárok autonómiájáért nemcsak az azt korlátozni akaró belső erőkkel kell megküzdeni, de a külső erők fenyegetésével is.

Kezdő ellenzéki koromban balsorsom a hivatali főnökömmel sodort össze aláírásgyűjtés közben. Már nem rejthettem véka alá a kezemben tartott ívet, különben is főnököm nemegyszer hangoztatta – szűkebb társaságban – ellenzéki nézeteit, és meggyőződéses pártonkívüli volt.

Az országgyűlési választások szabályait, a bonyolultnak és sokak által egyenesen alkotmányellenesnek tartott választójogi törvényt most már nyugodtan átadhatjuk az ég segítségével megválasztott Országgyűlésnek. Remélhetőleg idővel megváltoztatja majd. Jóval sürgetőbb azonban, hogy ez az Országgyűlés a helyi választások szabályairól határozzon.

Az eddig elkészült tervezetek ebben a bonyolult szabályrendszerben több kérdést is nyitva hagynak.

– Mit vár az erdélyi magyarság az új magyar parlamenttől?

Szőcs Géza: Azt hiszem, az elmúlt évek világossá tették, hogy felelős magyar politikai erő nem kormányozhat többé Budapesten annak figyelmen kívül hagyásával, hogy létezik egy kétmilliót meghaladó magyar kisebbség a Kárpát-medencében, Magyarországtól keletre, vagyis Erdélyben. Eddig a felismerésig már a leköszönő kormány is eljutott. Hogy mit várnak odaát, Erdélyben az új magyar kormánytól?