Az ipari és kereskedelmi miniszter sajtótájékoztatón ismertette a kormány elképzeléseit arról, hogy miként lehet az állami vállalatoknál is végrehajtani a rendszerváltást.

A kormány elrendeli a vállalati tanácsok újjáválasztását szeptember 15-ig. Az új vt-knek, amelyek kiegészülnek egy a kormányzatot képviselő taggal, első és egyetlen érdemi teendője, hogy a vezérigazgatóról szavazzanak.

1. A polgármester. Ha a polgármester gyakorolja az államigazgatási hatásköröket, a kormány jogszabályokkal, határozatokkal utasíthatja a települési önkormányzatok polgármesterét olyan tevékenységre, amely sértheti az önkormányzat érdekeit. Engedjék meg, hogy egy gyakorlati példát is mondjak erről az elmúlt évekből. Egy most is érvényben lévő rendelet megadóztatja a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket. Ezt a mi vidékünkön, a borvidékeken présházadónak szokták nevezni. A korábbi kormányzat azzal a céllal vetette ki, hogy az üdülőtulajdonosok fizessenek plusz adót.

Cs. Gyímesi Évát, az ismert kolozsvári irodalomtörténészt és a megyei RMDSZ vezetőségének tagját telefonon kérdeztük meg az állásfoglalásról.

Határozottan visszautasította azt az interpretációt, amely szerint kiadását a román kormány vagy a Front vezetőinek nyomása magyarázná. Ez a megegyezést kereső, békülékeny politika szellemében született, nagy belső viták után. Ő maga teljes mértékben azonosul a nyilatkozatba foglaltakkal, bár számára is világos, hogy a két ország nemzetiségi viszonyai a legkevésbé sem „paritásosak”.

Megkönnyebbülhetünk valóban, hiszen csúfos vereséget szenvedett az MSZP, az MSZMP, Király Zoltán és még néhány minipárt. Miközben a közvélemény-kutatási adatok szerint a megkérdezettek nem túl nagy többsége a közvetlen elnökválasztás híve volt, a népszavazás tanúsága szerint e többség többsége nem tartotta ezt a kérdést annyira fontosnak, hogy vegye magának a fáradságot, és elmenjen szavazni. A részvételi arány olyannyira alacsony volt, hogy valószínűleg a népszavazás egy kellemes tavaszi vagy őszi vasárnapon sem lett volna eredményes.

Hétfő délelőtt a parlamentben Kónya Imre MDF-frakcióvezető napirend előtti felszólalásra jelentkezett, és felolvasta a kormánypártok közös nyilatkozatát, amelyben felszólították az SZDSZ-t: „haladéktalanul térjen vissza” az MDF–SZDSZ-megállapodásban „vállalt kötelezettségei teljesítéséhez”, és adja hozzájárulását ahhoz a 2/3-os szavazatarányhoz, amely az önkormányzati rendszerrel kapcsolatos alkotmánymódosítás elfogadtatásához szükséges.

Rabár pénzügyminiszter változtatott az érvelésben. Pajzsként a korábbi pénzügyminisztert (és kormányt) tolta előre. Mint többször elmondta, a korábbi kormány által vállalt IMF-kötelezettségek kötelezőek a mostani kormány számára is, s ez megköti kezüket. De jövőre minden másképp lesz. Rabár pénzügyminiszter az IMF-ről alig beszélt.

Az IMF azonban nem elégedett meg a Németh-kormány és az előző parlament által vállalt kötelezettséggel, megerősítését kérte az új kormánytól is.

Miről döntenek Bécsben?

A NATO és a Varsói Szerződés között évek óta folyó tárgyalások célja a két szövetségi rendszer erőviszonyainak tisztázása, az erőegyensúly kialakítása. A NATO-országokat a VSZ hagyományos szárazföldi erejének túlsúlya nyomasztotta, a Varsói Szerződést a NATO nukleáris fölénye. Amíg a NATO nem ért el tényleges eredményeket a hagyományos fegyverzet csökkentése terén, addig nem engedhetett nukleáris fölényéből, és megfordítva: nukleáris megegyezés híján a VSZ sem egyezhetett bele hagyományos fegyverzete csökkentésébe.

Beszélő: Miért érezte úgy a külügyi bizottság, hogy szükséges az RMDSZ állásfoglalására reagálni?

Csapody Miklós: Az RMDSZ állásfoglalását a magyar parlamentnek címezte. Én nem tartottam szerencsésnek, hogy a román követségen keresztül ért a parlamenthez a nyilatkozat. Szerintem nem szerencsés a nemzetiség kifejezés használata, a nemzeti és etnikai kisebbség kategóriája volna kívánatos, másrészt a román parlamenti viszonyok példaképül állítása enyhén szólva anakronisztikus.

Még az előző parlament végnapjaiban a kormány Nemzetiségi Titkársága azzal a javaslattal állt elő, hogy az újonnan összeülő Országgyűlés minden etnikumból hívjon be egy-egy képviselőt soraiba. A tervet komoly bírálat érte, hiszen a behívás intézménye nem egyeztethető össze a választott képviselettel, így a döntés az új Országgyűlésre maradt. Az SZDSZ–MDF-megállapodás intézkedett erről a kérdésről is: kimondta, hogy nemzetiségi ombudsmanokat kell választani, s ezeket széles jogkörrel felruházni. A hazai kisebbségi szervezetek, miután megismerték a tervet, el is fogadták azt.

Szalay Gábor képviselő (SZDSZ) interpellációjára dr.