Skip to main content

Külföld


Az immár ötödik számánál tartó periodika egy csapásra nagy népszerűségre tett szert a százezer példányban készült első szám kétszázezres utánnyomása is pillanatok alatt elfogyott. A lap ára 10 frank, melyből 8 frank magát az árust illeti meg, aki az „alapszabály” szerint hajléktalan munkanélküli. Persze a franciák nemcsak merő szolidaritásból veszik a lapot, hiszen tartalma is rendkívül vonzó: egyebek közt azáltal, hogy saját szemszögéből „folytatja” a francia közvéleményt foglalkoztató vitákat.


Mindennapos akciófilmek

A szaratoviaknak megint röstelkedniük kell, hogy a város egyetlen nagy szülötte, Csernisevszkij, forradalmi demokrata tevékenységre adta a fejét.


Politikai vihar a szlovák–orosz szerződés kapcsán


A polémiát Ján Carnogursky, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke robbantotta ki, aki kijelentette, hogy az akkor még csak tervezetként létező szlovák–orosz alapszerződés kétségbe vonja Szlovákia szuverenitását, s meggátolja az ország tervezett NATO-tagságát. Az ellenzéki párt nyomatékul kilátásba helyezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását.

Johannesburg, 1993. július


Aki eddig nem látott élőben „Whites only” táblákat a búrok földjén, az már nem is fog. Az éttermekben, a szállodákban, a nyilvános rendezvényeken – például a hotelemben rendezett Miss China South-Africa 1993 választásokon – egymás mellett ülnek fehérek és feketék, afrikaansok és zuluk, színesek és ázsiaiak. Látszik rajtuk, hogy az apartheidtörvények hatályon kívül helyezése óta eltelt néhány év alatt megszokták és természetesnek tartják azt, ami csakugyan természetes. A könyvesboltokban Marxot, Solohovot, Steve Bikót és az apartheidot elemző írásokat árulnak.


A Kis-Jugoszlávia elleni szankciókat már a határ átlépése előtt bőrünkön érezzük: az utolsó magyarországi benzinkút előtt szabadkai és más jugoszláv rendszámú kocsik hosszú-hosszú sora várakozik. Vannak, akik naponta kétszer-háromszor is fordulnak: beállnak a sorba a határ jugoszláv oldalán, fárasztó várakozás után újra sorba állnak a benzinkút előtt, teletankolnak, motorolajat vásárolnak, beállnak a sorba a határ magyar oldalán, a másik oldalon kiürítik a benzintartályt, és megint elölről.


„45 év kvéker pacifizmus után oda jutottam, hogy most a boszniai katonai beavatkozást sürgetve írok Önöknek. Boszniában szerintem arról van szó, hogy a szerb erők folyamatosan visszaélnek hatalmi túlerejükkel, és védtelen embereket pusztítanak el. Nem kétoldalú háború folyik, a muzulmánok kétségbeesett megtorló akciói ellenére sem. Kormányunk nem akarja kockáztatni katonáink életét, de önkénteseket toborozhatna. A fejlett katonai technológia segítségével pedig megsemmisíthetőek lennének a szerb hadállások.


A síró harmadik

A brit többségi képviseleti rendszer ugyanis a választásokon szerzett relatív többséget abszolút parlamenti többséggé változtatja át. Országos lista nincs, a pártok jelöltjei csak egyéni választókerületekben indulhatnak, s az kerül a parlamentbe, akire a legtöbben szavaznak; a vesztesek szavazatai elvesznek.



A kölcsönös vádaskodásba torkolló tárgyalások akkor jutottak el forrpontjukra, amikor Meciar azt állította: Cernák egymillió korona csúszópénzt akart kicsikarni az állami költségvetésből a koalíció megkötése fejében. A zajos szóváltás után néhány pillanatig még záporoztak a vádak, majd a Szlovák Nemzeti Párt választmánya – váratlan fordulattal – negédes hangú üzenetet intézett a DSZM vezetéséhez: borítsanak fátylat a múltra, üljenek le újra tárgyalni.


Törzsök Erika: A konferencia címe – Liberális társadalmak születnek – így, kijelentő módban talán kissé megtévesztő, legföljebb egy kérdőjellel lenne bárki számára elfogadható.

Kolumbán Gábor: Kérdőjelekből nem volt hiány: egyes előadók odáig elmentek, hogy még a liberalizmus kelet-európai funkcióját is megkísérelték újradefiniálni, mondván: a liberalizmus itt valami újat, mást kell jelentsen, mint eddig.



Az elmúlt évtizedekben több esetben előfordult, hogy az esküdtbíróság erősen kifogásolható rendőrségi módszerekkel kicsikart vallomások alapján ítélt el vádlottakat, s az igazságszolgáltatás eme súlyos kibicsaklásait csak évtizedes késesekkel igazította ki a Fellebviteli Bíróság. Amikor aztán 1991 márciusában a terrorcselekmények miatt elítélt ún.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon