Skip to main content

Külföld

Beszélgetés Kocsis Attila Elemér 9. osztályos marosvásárhelyi tanulóval


17-én este, az utolsó jogilag törvényes propagandanap estéjén plakátokat ragasztottunk. Az RMDSZ-től kaptuk a plakátokat. Elindultunk este, úgy háromnegyed tíz körül, hogy ragasszuk ki lépcsőházakra.

 Miért nem hamarabb?

– Hát azért, mert vannak gyerekek, akik csak azzal szórakoznak, hogy frissen, azonnal leszedik. És hogyha felragasztjuk este, akkor megszárad, és nem tudják, csak a sarkait leszedni.




Előadás Lengyelországról


A lengyel társadalom tudatának állapotát – kezdte Ilowiecki – erősen befolyásolja a társadalom biológiai-fizikai állapota. A statisztikai adatok s a mindennapi tapasztalatok is katasztrofális romlásról tanúskodnak, amit a társadalom elöregedése s az ezzel járó elszegényedés jelez. 20 év alatt megkétszereződött az eltartandó öregek száma. Ennek nyomán fel-feltűnik az a veszélyes és embertelen nézet, hogy a lengyel gazdaság javulása azért nem látható, mert „az öregek megeszik a megtermelt termékeket”.


Bukarestben, az Egyetem téren naponta felsereglő ezrek jelentős színfoltjai voltak a Romániában oly gyorsan elszaporodó, úgynevezett kommunistamentes szigeteknek és szigetcsoportoknak, komolyan azonban senki sem vette őket, így jelenlétük a román politikai életben meglehetősen megtévesztő volt. Mégis, ha az ember, jártában-keltében, szóba elegyedett a főváros egyszerű emberével, nyomban egyértelmű benyomást szerezhetett arról az átható indulatról, amely a Fronttal szemben lépten-nyomon megmutatkozott.

Hogy lehetséges akkor mégis, hogy a Front győzött?


Az alsó-szászországi választás, és ami utána jön


A történelmi pillanat számos jelenlévő – kivált a főszereplő, Kohl kancellár – képzeletében összemoshatta, összetéveszthette a bonni épületet a Versailles-i kastély dísztermével. A pompázatos csarnokkal, ahol Bismarck egykoron kikiáltatta az egységes Németországot, német császárrá koronáztatta a porosz királyt.

avagy mi hasznunk lehet a proletárdiktatúra maradványaiból


Az utolsó két hónapban Walesa a Nagy Gyorsító szerepét vállalta. Azt mondja: a nép elégedetlen, a reformok túl lassan haladnak, az életszínvonal rohamosan csökken, a társadalom passzív, nem vesz részt a közéletben, az embereknek nincs kedvük semmihez, a régi káderek vidéken szétlopkodják a társadalmi tulajdont, az új kormányban sokan csalódtak, sőt az új nómenklatúrát látják benne.

Játék a gyufával

Azt is állítja, hogy a kormány gazdasággyógyító programja jó, csak az a baj, hogy a páciens belehal a kezelésbe. Szóval, más terápiára van szükség.





Václav Havel május második hetében az Európa Tanács Parlamentjének vendége volt. Egyórás előadásában többek között elemezte a Varsói Szerződés és a NATO általa elképzelt jövőbeli szerepét és feladatát, majd – szokásához híven – javaslatot is tett.

A Varsói Szerződés egyik fő feladata az volt, hogy fenntartsa és jelképezze azon európai országok csatlós és alárendelt helyzetét, amelyek fölött a II.


A Fekete Doboz felvételt készített az egyik elítélt feleségével


Március 27-én a hat ember fel volt hívatva, hogy adjanak egy deklarációt. S akkor a férjem úgy 5-6 óra felé felment, hogy nézze meg, mert jött a munkából, s mondták, hogy reggeltől fel vannak ezek, s nem tudnak semmit, nem mondnak semmit, de ki nem engedik őket. A fehérnépek várták, s akkor ő felöltözött szépen, felment, s érdeklődött, hogy mi van ezekkel a nevezetű férfiakkal, a fehérnépek várják, s mi van velük. Na, akkor adták az invitációt, s hét órakor kiengedék a többieket is.

Beszélő-beszélgetés Dimitar Ludzsev bolgár ellenzékivel


Beszélő: Még mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, megkérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Ki az a Dimitar Ludzsev, aki szinte máról holnapra a bolgár politikai élet egyik főszereplőjévé vált?

Ludzsev: Szociológa és történelem szakot végeztem a szófiai egyetemen.


Balti körkép


Igen ellentmondásosak a litván gazdasági blokádról érkező hírek. Algirdas Brazauskas a napokban tette közzé a szállítási tilalom alá eső áruk titkos moszkvai listáját, amely kőolajon és földgázon kívül számos más alapvető cikket tartalmaz.


Elsősorban nyugati – főként amerikai – nyomásra április közepén megszüntették Koszovóban a rendkívüli állapotot, ugyanakkor amnesztiát kapott több mint száz albán nemzetiségű politikai fogoly. Az amnesztiarendelet nem terjedt ki mindenkire, sőt, a koszovói albán alternatívok több közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy április folyamán több fiatal aktivistájukat letartóztatta a hatóság.

A szerb politikai pártok, mozgalmak programcéljai tekintetében az egyik vízválasztó minden kétséget kizáróan az lesz, ki hogyan tekint az albán kérdésre.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon