Hol volt, hol nem volt – egyetlenegyszer – egy ember. Hogy mikortól volt, pontosan nem tudni; s hogy mikortól nem volt már, azt sem. Élt egy másik is, akiről szintén nem tudható, mikortól számít létezőnek, és az sem, hogy meddig marad az. Ez utóbbi én vagyok.

Minden hasznos tagja a társadalomnak dolgozik – én is hasznos akarok lenni – mondja a milliomos, és elmegy kazánfűtőnek.

Az étterem neve valamilyen paprika vagy hagyma, nem is emlékszem, esetleg lángos és bundás kenyér lehetett volna még, vagy palacsintafaló. A falon kardok és kaszák lógtak, fegyverek csillogtak, a képen kék és zöld szarvas bőgött, a másikon egy tehén, őzike és aztán szürke pingvinek. Mellette köcsögök.

A Havas Bálint és Gálik András alkotta, kilencvenes évek közepétől működő Kis Varsó-csoporttól a Kiscelli Múzeumban valóban két műdarab látható, amelyek a darabra mint valaminek a részére és a teátrumokban látható, néha meghatározhatatlan műfajú előadásokra utalnak.