Hiába sikerül egy vitás kérdést tisztázni, máris ott a következő talány.
(Örkény)


Langmár Ferenc a Beszélő május 15-i számában „Külkereskedelmi titoknokok” címmel nehezményezte, hogy az NGKM több kérdésére nem adott választ. Cikkének címe és saját tapasztalatai alapján azt sugallja, hogy a minisztérium titokban tartja a statisztikai adatokat és a tevékenységét.

Magyar történet

Csak egészen röviden válaszolnék a Királynő a menhelyen című írásra, amely azt hivatott sugallni, hogy a Külügyminisztérium illetékesei megint elbaltáztak valamit.

1. A Dankó utcai menhely eredetileg a Külügyminisztérium és a brit nagykövetség közös javaslata alapján került a királynő programjába.

2. Akkor még nem tudtuk, hogy a Köjál már januárban bezáratta a menhelyet, és ez a döntés ma is érvényes.

3. Erről a tényről a menhely vezetője nem tájékoztatta a program szervezőit.

Az előző számban Odze György megvédte a Külügyminisztériumot a Beszélőtől, Kőszeg Ferenc megírta, hogy nem volt szándékában bármiért is hibáztatni a külügyet.

Nos, a Külügyminisztérium a királynő Dankó utcai látogatásának előkészítésekor és később sem „baltázott el” semmit, de Kőszeg Ferenc cikke is igaz. Hogy lehet ez? Úgy, hogy ez egy magyar történet.

Mivel mindketten pontokba szedték mondandójukat, engedtessék meg, hogy én is ezt tegyem.

1. A királynői látogatás kijelölt időpontja délután 3 óra volt.

Török Monika véleményt (s nem a klasszikus értelemben vett tudósítást) írt a Beszélő május 1-jei számában. Nem először jelent meg hasonló kérdéskörben írás a lapban, ez azonban nagyon tendenciózusan, egyetlen szemszögből csoportosítva közli a tényeket. (…) Úgy vélem, illett volna a tájékozódáshoz egyenlő esélyeket teremteni a tusakodó felek között még annak ellenére is, hogy a cikkírónak eleve megvolt az ügyben a maga véleménye, de e sorok írójának is.

Dr. Szentesi György nyugállományú ezredes több kritikus hangvételű cikket jelentetett meg a honvédelmi alapelvek kidolgozásával és tartalmával kapcsolatban. E cikkek szubjektív hangvétele és indulati töltése számos esetben a szakszerűség, az objektív szemlélet sérelmével járt.

A HM Stratégiai és Védelmi Kutatóintézete a kezdettől részt vett a honvédelmi alapelvek kidolgozásában – az első hónapokban az akkor még a területért felelős dr. Szentesi György irányításával.

Minthogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió újonnan kidolgozott és kormányzatilag jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá műsorstruktúrája a műsortervezéstől a sugárzásig a rádiós és televíziós munka minden fázisába beépítette a cenzúra lehetőségét, az olyan műsorok résztvevői, amelyekben cenzurális beavatkozás elképzelhető, csak akkor vállaljanak szereplést, ha a műsorkészítők előre garantálják, hogy az általuk elmondottakból semmi olyasmi nem marad ki, amihez ők maguk ragaszkodnak.

A 13. számukban megjelent „Iskolaháborúk Kiskunhalason” című cikkemből rövidítés folytán kimaradt néhány konklúzió. Engedjék meg, hogy ezeket – a megértésükhöz szükséges információkkal kiegészítve – most közzétegyem.

A halasi gimnázium története azt is példázza, hogy a keresztény kurzus propagandájának hatására ma nagyon sok közhasznú intézményt ismerünk el „jogos egyházi tulajdonnak”, pedig annak idején széles körű társadalmi összefogás eredményeként állami, helyi és egyházi forrásokból jöttek létre.

Csak annyit szeretnék közölni, hogy jelenleg Terézvárosban nincs SZDSZ-es alpolgármester.

Igaz ugyan, hogy a cikkben nyilatkozó Lászay János 1990 őszén mint SZDSZ-tag került az alpolgármesteri székbe, azonban 1992 augusztusában a Terézvárosi Szabad Demokraták Szervezete kizárta tagjai sorából.

Az alpolgármester úr, nem várva meg a Jószolgálati és Etikai Bizottság vizsgálatát, 1993 márciusában írásban jelentette be, hogy kilép a Szabad Demokraták Szövetségéből.

Így jelenleg Terézvárosban egy MDF-es és egy független alpolgármester tölti be ezt a funkciót.

Ha csak annyi lenne Pető Iván mondandója, hogy szidja a Beszélőt és dicséri a Magyar Narancsot, nem érdekelne az ügy, mert nekem ne a Beszélő kárára dicsérje a Narancsot. Azt már viszont furcsállom, hogy az „anarchia” szóra van szüksége a lap – valójában szociálliberális szerkesztőinek – diszkreditálására.

Cikkének a „Krisna-kultusz”-ról szóló részében Németh Géza a több ezer éves védikus Szentírások magyarázataiból közöl néhány szemelvényt. Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Srila Prabhupada (a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapítója) mondatai azonban szövegkörnyezetükkel együtt mást jelentenek, mint Németh Gézánál. Az alábbiakban újraközlünk két jellegzetes gondolatot: álló betű jelzi a cikkben közölt idézetet, dőlt betű azt, ami kimaradt belőle.

Magyarázat a Srimad Bhagavatam első kötet 15. fejezet 8.