Tisztelt Szerkesztőség!


Előző számuk 30.

A Demokratikus Charta történetével számos publikáció foglalkozott a közelmúltban. Kiemelkedett közülük Bozóki András elemzése a Beszélő f. év áprilisi számában. E sorok írói jó ideig érdeklődéssel és türelemmel vártak arra, hogy a Demokratikus Charta előzményei között a szerzőknek vagy hozzászólóknak eszébe jutnak az MDF egykori Budapesti Szabadelvű Körének kezdeményezései, de – úgy látszik – teljes fél évtized távlatából nem csak Bozóki András feledkezett meg róluk.

Tisztelt Sipulusz Úr!

Nekem esküszöm, hogy nincs fogalmam arról, kit fed a Rákosi Viktortól kölcsönzött álnév, ezért csak így tudom megszólítani.

Sosem szoktam reagálni velem kapcsolatos irományokra, nem nagyon volt példa arra még, hogy én, [vessző nem kell – a szerk.] mint – [gondolatjel hibás – a szerk.] meglehetősen gyakori – céltábla, valaha is visszalőttem volna. Most is csak kérdezni szeretnék valamit a Beszélő júniusi számában megjelent cikkével kapcsolatban.

Volt egyszer egy Vörös Pimpernel, nemes angol arisztokrata, aki a francia forradalmi vészbíróság börtöneiből szabadította ki a főúri rabokat, írta Orczy bárónő angolul, fordította nem tudom ki, Sipulusz biztos tudja. Filmet rendeztek belőle. Lett azután folytatása, a Modern Pimpernel, mindkettőt játszotta (és ez utóbbit már rendezte is) Leslie Howard.

tisztelt baraatom stop a kiskundorozsmai oteepeeben reprezentatiiv felmeereest keesziitettem stop íme az eredmeeny mi felteetelezeeseet napnaal is feenyesebben bizonyiitja stop a dallas noeszereploeit tartjaak eloekeloenek stop most samantaarool iirok egy picinyke oodaat stop hiive laang oliveer koeltoe

U. i.: Pliszíroz! (Magyar Értelmező kéziszótár, 1972, ISBN 9630507315 + Nyelvművelő kézikönyv, 1985, ISBN 9630523507 és 8). Tehát így Egy (ein) sz.

És: nem drapp! Bézs!

Bézs fr., div., nyersgyapjúszínű, homokszínű, szürkéssárga!

Kedves Sipulusz!

1. Természetesen minden elismerő félmondatnak örülünk (Beszélő, 1996. 4. szám, 119. lap).

2. Sajnáljuk viszont, hogy a Kortárs beltartalma helyett (amelyben azért, valljuk be, lettek volna még további érdekességek) a borítón közölt hirdetést vette górcsöve alá, mégpedig hosszú, hasábnyi terjedelemben. Persze a reklámok is nagyon tanulságosak, de aligha vagyunk egyedül ama véleménnyel, hogy belőlük hordozóikra érdemben következtetni általában és mostanában különösen sem célszerű.

Kedves „Sipulusz”!

Olvastam Magyar Barkádat. Az első ékezet elmaradását nem tudom ugyan mire vélni, de ha már besoroztál utasnak özönvízi járművedre, mert ugye erről van szó, üsse part. A barkához amúgy sem fűlne a fogam így húsvét után.

A magyar sajtó körképében rosszallva konstatáltad, hogy azonos vagyok a Szabadság cikkírójával. Bizony, nagyon csúnya dolog ez, figyelembe véve a politikai előéletemet, szamizdattal, ötvenhattal.

No, ide figyeljen, Sipulusz,

én nem tudom, hogy maga kicsoda, de elmondom: én, amióta élek, még soha nem találkoztam ebben az ideges, idegbajos magyar kultúrában ennyire finom, pontos, pajkos és szeretetteljes piszkálódással, mint a magáé.

Szeretettel üdvözli:

Szilasi László
Szeged

Nem szőrszálhasogatásból igazítom ki Meszerics Tamás Kémek, balekok, perek című írásának (1996. júniusi szám) egy kisebb tévedését, hanem mert jellemző, ami történt az említett esetben.

Radkiewicz belügyminiszter két hét alatt belebukott abba, hogy egy külföldre szökött főtiszt leleplezte a lengyel sztálinisták bűneit – írja a szerző. Nos, ez nem ment ilyen egyszerűen. A formálisan csak minisztériumi főosztályvezető-helyettesi címet viselő, valójában nagyobb hatalmú Józef Swiatlo ezredes 1953 végén ment át az akkor még falmentes Nyugat-Berlinbe.

Tisztelt Szerkesztőség!


Bár örülök, hogy „Sipulusz” egy – mégoly gúnyos – körképben személyemmel is foglalkozott, cikke rám vonatkozó megjegyzéseit az igazság kedvéért pontosítani szeretném.

1. A Szabadság című lapban két olvasói levelet tettem közzé. Egyikben sem „ostoroztam” a „liberális mételyt”. Az egyikben a demokratikus szocializmus fogalmát próbáltam kifejteni (egy szektás kommunistával vitatkozva), a másikban azt írtam, hogy a szceczini hajógyár nem kapitalista vállalkozás, mert nagyobb része állami vagy munkástulajdonban van.

2.