Skip to main content

Beszélő hetilap, 2. szám, Évfolyam 6, Szám 2

Parti Nagy Lajos:

Kőszeg Ferenc: Erős, erősebb, legerősebb

Kozák László: Ligaliba

Kőszeg Ferenc - Solt Ottilia: „Én két Borosst látok”

Beszélő-beszélgetés Kulin Ferenccel

Zádori Zsolt: Telket Lakiteleknek

Révész Sándor: Ki megy a házamból?

Létszámleépítés a rádióban

révész: Nyugdíjbirkózás

(gyurovszky) - (N. L.) [Neményi László]: Eszik, nem eszik / Strobe Talbott, az oroszbarát / Vihar után

lt [Solt Ottilia]: A messziről jött ember / Pártok és vállalatok / Hazafias Népfront / A Faji Uszítás Pártja

Vitalij Moszkalenko: Szégyellik, de megteszik

Alexander Rahr: Ha KGB nincs, puccs sincs?

Zoltán Gábor: Bukásaim könyve

Gábor Miklóssal beszélget Zoltán Gábor

Tandori Dezső: Kinek a hal, kinek a halbár

(Bori): Tokiói történet

révész: Szócséplőgép

(Sarkadi): Nagyvilág… azután nagyvilág

(borz) [Bori Erzsébet]: Holmi

1993. november és december

Szabó Júlia: Szellemi lakomák

[Kisbali László]: A demagóg program

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon