„Zsirinovszkij – nem fasiszta”. Erre a következtetésre jutott az orosz bíróság a napokban – immár másodfokon is, miután az első fok egymillió rubeles kártérítést ítélt meg a becsületében és személyi jogaiban megsértett „liberális” pártvezérnek. Vlagyimir Volfovicsot ez év májusában nevezte „populista fasisztának” Jegor Gajdar az Izvesztyija hasábjain, ezt követte a per az orosz Polgári törvénykönyv 7. – még a Hruscsov-érából származó – cikkelye alapján.
1994-ben Albániában három rendkívüli per zajlott le politikai személyiségek ellen: a görög kisebbség öt, kémkedéssel vádolt és elítélt vezetője ellen, Fatos Nano, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szocialista Párt (a reformkommunisták) elnöke, valamint Enver Hoxha utóda, Ramiz Alia és a volt rezsim néhány magas rangú tisztviselője ellen.
A Nano-per a hatalmi harcok aktuális állásából következő politikai cirkusz volt. A pártelnököt, Nanót azzal vádolták, hogy 1991-ben, rövid miniszterelnöksége idején elsikkasztotta az állami vagyont.
Mi változott Oroszországban tavaly december óta?
Az ún. mérsékelt ellenzék, vagyis az ellenzéknek az a része, amelyik részt vehetett a választásokon, úgymint a Zjuganov-féle, csaknem szociáldemokrata rózsaszínű kommunista párt, a nemzetire színezett Zsirinovszkij-féle liberálisok és a Lapsin vezette Agrárpárt gyakorlatilag összeolvadt a hatalommal. Ma már nincs semmiféle érdemi véleménykülönbség köztük és a hatalom közt, ők is aláírták az elnök kezdeményezte, megbékélést hirdető megállapodást. Zjuganov manapság ugyanúgy nyilatkozik, mint Gajdar.
A Vajdaság felé vezető útnak van egy elkerülhetetlen állomása, amelynek érintése nélkül szinte lehetetlen megérezni az itt uralkodó légkört. Szeged. A Kárász utca, ahol otthonosan hangzik a szerbhorvát és annak is a bosnyák változata. Vagy a mellékutca. A jobb napokat látott Royallal szembeni kávézó, ahol Magda Marinko hasonmásai ülnek az asztaloknál. Kezük ügyében az elmaradhatatlan autótelefon. Modern üzletembereknek hatnának, ha nem árulkodna a külsejük.
November 6-án Albániában népszavazást tartottak az új alkotmány tervezetéről. Ha a lakosság igent mondott volna a referendumra, akkor most az első posztkommunista albán alkotmány megszületését ünnepelhetné a világ.
Az albánok többsége azonban elutasította a tervezetet. Hogy ezt milyen arányban tette, arról megoszlanak a források.
Norvégiát a jelek szerint igencsak nehéz Európába csábítani. Az évszázadokon keresztül Dánia északi gyarmatának számító ország a napóleoni háborúk nyomán nyerte el függetlenségét, de a bécsi kongresszuson Európát újra felosztó nagyhatalmak nem engedték, hogy a norvég szuverenitás korlátlanul megvalósuljon.
Mit jelent ma egyáltalán Oroszországban bal-, illetve jobboldalinak lenni?
A baloldali és jobboldali fogalmai két egymástól elválasztható területre vonatkoztathatók, a politikai és a gazdasági doktrínára egyaránt. A politikában jobboldaliként tartják számon a nemzeti érzelműeket, a nacionalistákat, a tradicionalistákat, a konzervatívokat, a hierarchia híveit, míg baloldalinak a progresszió elkötelezettjeit, a nyugatosokat, a kozmopolita és liberális civilizáció szószólóit. A gazdaságban a dolog némiképp másként fest.
A jeles román filozófus és esszéíró, Gabriel Liiceanu a reális szabadságot a nehézkedés szabadságának nevezi. Az ember cselekedeit eleve behatárolja az a társadalmi erőtér, melyben élnie adatik. A valóságtól, a lehetőségektől elrugaszkodott cselekvés szükségszerűen kudarcba fullad. Egy galambtollnak alig van súlya, a kéz azonban, mely a magasban próbálja tartani, rövid időn belül ernyedten lehanyatlik. Úgy tűnik, ilyen galambtoll a romániai magyarság is.
– Mi okozta a dinoszauruszok kipusztulását?
– Egy hirtelen időközi választás áldozatául estek.
(Jay Len, népszerű amerikai humorista)
Az amerikai politikai élet bizonyosságai közé tartozik, hogy a hivatalban lévő elnök pártja veszteségeket szenved az elnöki ciklus közepén esedékes időközi választásokon. Hogy ez történt Clintonnal és pártjával is, nem nagy meglepetés.
SZER.: Vannak-e aggályok itt, Washingtonban a román kormány kisebbségi politikájával szemben?
Schifter: Ha van diszkrimináció, akkor, kell hogy legyen aggály is. De látja, az a kérdés, milyen normákat nem tartanak tiszteletben. Mondja meg, milyen nemzetközi normákat sértettek meg, akkor válaszolhatok a kérdésre.
Sok román azt hiszi, hogy a geostratégiai megfontolások ismét nagyobb súlyt kapnak Amerika Románia-politikájában, szemben az emberi jogokkal, a kisebbségi jogokkal, a szélsőségekkel, miközben a korábbi években fordítva volt.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 15 hét
9 év 40 hét
9 év 44 hét
9 év 44 hét
9 év 45 hét
9 év 45 hét
9 év 45 hét
9 év 47 hét
9 év 48 hét
9 év 48 hét