Skip to main content

Külföld

Sz. Bíró Zoltán: Oroszlánkörmök

A radikális jobboldal új nemzedéke
Orosz új jobboldal


Az oroszországi közelmúlt a jobboldali radikalizmus három jellegzetes formáját hozta felszínre. Elsőként, még Gorbacsov idején a militánsan antiszemita Pamjaty-csoport tűnt fel. A századelő „feketeszázas” hagyományait feltámasztó monarchofasiszta mozgalom sokkoló színre lépése dacára sem tudott a politikai élet perifériájáról elmozdulni. Ott tartotta elavult érvelése, vezetőinek meglehetősen korlátolt intellektusa, a mozgalom egészéből áradó naftalinszag.

Bányai Péter: 180 fokos fordulat?

Románia


Romániában ezen az őszön a „stabilitás” volt a kulcsszó. Sokak szerint azonban e mesterséges stabilitás semmi jóval nem kecsegtet: a helyzet olyannyira „megdermedt”, hogy a közeljövőben minden lényeges változás kizárt, legyen akár jó, akár rossz. A kormánypárt (Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja – PDSR) évekre előre biztosította a hatalmát, s csupán az maradt kérdés, milyen arányban osztozik a „koalíciós koncon” a jobb- és baloldali szélsőség: a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR), a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Szocialista Munkapárt (PSM).

[Sz. Nagy Richard]: Osimo nagyra nőtt árnyéka


Október huszonhatodika kettős ünnepnek számít az Adria partján. Az idén már a harmadik évfordulóját ünnepelték annak, hogy a koperi kikötőből a Jugoszláv Néphadsereg utolsó katonája is elhajózott, és ezzel Szlovénia függetlensége realitássá vált.

Negyven évvel ezelőtt ugyanezen a napon dőlt el végleg Trieszt sorsa is, amikor az addig „zónásított” tengerparti területek – a második világháború megkésett lezárásaként – Olaszországhoz kerültek (a másik „zónát” Jugoszlávia kapta meg).


Sz. Nagy Richard: A szomszéd kertje

Szlovénia


Álliberális ifjak

A kétmilliós lélekszámú Szlovénia már a jugoszláv időkben a térség egyik legfejlettebb gazdaságával rendelkezett. A nálunk – közelsége ellenére – alig ismert ország ma már tiszteletbeli visegrádi országnak számít, ezt előbb-utóbb intézményesíteni is lehetne, ha a „rendes” visegrádi országok tudnák, hogy mit akarnak magukkal kezdeni.

A kezdeti megtorpanás után a gazdaságbán az élénkülés jelei mutatkoznak. Az infláció ugyan magas (év végén rendre húsz százalék körül állapodik meg), ám a folyamatok irányítottak.




Gyurovszky S. László: A bosszú édes éjszakája

Szlovákia


„A választások lezárultak, meg kell szoknotok bennünket. Mi csak a nép akaratát teljesítjük” – jelentette ki a már hírhedtté vált éjszakai hatalomátvétel másnapján Vladimír Meciar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (DSZM) elnöke, miután megszerezte az összes fontos parlamenti pozíciót, s egyetlen tollvonással szeptember hatodikáig visszamenőleg megszüntette az összes privatizációs döntést.

Parlamenti úton a diktatúra felé

Lássuk röviden, mi is történt.




Tálas Péter: Mese a „pályaudvari bolháról” és a „diplomáciai elefántról”

Lengyelország–Oroszország


Úgy fél órával a vonat indulása előtt 8-10 bőrkabátos, pisztollyal és személyi hívóval felszerelt huszonéves fiatalember száll fel a vagonokba. Mindig mások és mások. Magabiztosan lépnek be a kupékba, ha valamelyiket zárva találják, azt maguk nyitják ki a vonatkísérőktől kapott kulccsal, s oroszul, olykor erős ukrán akcentussal szólítják fel az utasokat valutakiviteli engedélyük felmutatására. A külföldiekkel, az egyetemistákkal vagy például a déli köztársaságokból jövőkkel nemigen foglalkoznak. Csak az oroszokkal és az ukránokkal.

– Magától tíz százalék!


Gorka Sebestyén, Tálas Péter: Beléptünk a NATO-ba

Jelentés a brüsszeli NATO-központból


Az eredetileg kórháznak szánt brüsszeli NATO-központ, ahová 1967-ben, Franciaországnak a szövetség katonai szervezetéből való kilépését követően költözött a NATO-vezetés, sokkal inkább idegenforgalmi látványosságnak hat, semmint egy nemzetközi politikai-katonai szervezet agytrösztjének.

K. I. [Kiss Ilona]: Miből lesz a képviselő?


Budapest lakói ezentúl közvetlenül Szergej Mavrogyitól kapják a metrókocsikat: a hírhedt orosz MMM „részvénytársaság” vezérigazgatója október 30-án ugyanis épp abban a választókerületben nyerte el az Állami Duma megüresedett helyét, ahol az immár jelentős Mavrogyi-érdekeltséggel működő vagongyár is üzemel. Az utóbbi hónapok fő-fő orosz botrányhőse egyenesen előzetes letartóztatását cserélte mandátumra: a hivatalos vád ellene adócsalás volt.

Vitalij Moszkalenko: Drága, mint Lenin!

Oroszország


Fantasztikus történeteket produkál nekünk az orosz valóság. Egyik-másik még az olyan nagy szatirikusok és „mesemondók” rémálmait is túlszárnyalja, mint Szaltikov-Scsedrin vagy Gogol. Szóval tobzódik az orosz kapitalizmus. Az orosz polgártársak most hirtelen rájöttek, hogy pillanatok alatt csillagászati összegeket lehet keresni minden megerőltetés nélkül. Legelőször persze azok kaptak észbe, akik soha nem vágytak másra, mint lekörözni együgyű és közgazdasági manőverekben képzetlen polgártársaikat.

Neményi László: Tipegő külpolitika

Neményi László
Kerekasztal-beszélgetés Magyarország NATO-tagságának esélyeiről


Molnár Gusztáv azzal fejezte be két héttel ezelőtti cikkét a Beszélőben, hogy radikálisan meg kell változtatni a hagyományos magyar külpolitikai szemléletmódot.

Molnár Gusztáv: Most hozzátenném: sürgősen meg kell változtatni. Olyan geopolitikai földcsuszamlásnak vagyunk ugyanis tanúi, amelynek értelmezése nem tűr halasztást.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon