Skip to main content

Külföld

A lengyel politikai paletta jobboldala 1994 nyarán




[Tálas Péter]: Jan Bocian nem lesz lengyel király


A lengyel nacionalista pártok és csoportosulások deklarált taglétszámát alapul véve mintegy 35-40 ezerre becsülhető a lengyel szélsőjobboldal úgynevezett kemény magja. Igaz, ez a tömeg több tucat nacionalista párt, illetve csoport között oszlik meg, melyek közül a legnagyobb – a bíróság által már többször pszichiátriai kezelésre küldött Boleslaw Tejkowski vezette Lengyel Nemzeti Közösség–Lengyel Nemzeti Párt (PWN-PSN) – állítólag 20 ezret tudhat magáénak (a párt az 1993-as választásokon 14 898 szavazatot kapott).

Tálas Péter: Négy szín: fekete

Lengyelország


Jan Maria Rokita, Hanna Suchocka kormányfő egykori kabinetfőnöke szerint a lengyel politikai palettán jelenleg négy alapszín található: a posztkommunista vörös, a parasztpárti zöld, a Demokratikus Unió (UD) és a Liberális-Demokrata Kongresszus (KLD) egyesüléséből létrejött Szabadság Unió (UW) kékje és a jobboldali pártok feketéje. Az 1993.

Molnár Gusztáv: Érdekszférák zenéje II.


Geopolitikai állandók

„Németország a századelőn Európa vezető hatalma volt. És most, a század végén újból hasonló helyzetbe került.” Richard Holbrooke volt bonni amerikai nagykövet, aki július elsejétől immár a State Department európai ügyekért felelős államtitkára, nem azért jelentette ki nemrég a fentieket, mert udvarolni akart a németeknek. Csak egy nyilvánvaló tényt állapított meg, amit mellesleg az európai jövő zálogának tekint.


Yehuda Lahav: Az abszolút erkölcs haragos főpapja


Augusztus 19-én, péntekre virradó éjszakán Yeshayahu Leibowitz professzor 91 éves korában megtért őseihez. A halál álmában érte, és a zsidó hagyományok szerint ez a kegy csak a jámboroknak és az igazságosoknak adatik meg. Habár Leibowitz hosszú élete során sok ellenfélre tett szert, egyikük sem vonta kétségbe, hogy az igazságosak egyike volt. Korunk egyik legnagyobb zsidó filozófusa és tudósa, vagy talán a legeslegnagyobb.

Neményi László: Kohl, a legyőzhetetlen?

Neményi László
Németország


Fél évvel ezelőtt a német szociáldemokraták (SPD) még olyan fölényesen vezettek a közvélemény-kutatásokban, hogy szinte minden megfigyelő biztosra vette, a legnagyobb pártként fognak kikerülni az október 16-án esedékes Bundestag-választásokból.

Holka László: Új arcok – új integráció?


Az idei esztendő az Európai Unió minden testületében az őrségváltás éve – így diktálta belső működésének menetrendje. A nyitányt az Európa Parlament képviselőinek választása jelentette. Június 9-én Dániában, Hollandiában, Írországban és Nagy-Britanniában, június 12-én a közösség többi nyolc tagállamában 269 millió szavazásra jogosult europolgár adhatta le voksát a számára szimpatikus jelöltekre.

André Szász: Nyugati mélység, keleti bőség

Európai Unió


A szovjet birodalom széthullása, Németország egyesülése és a közép-európai politikai és intézményi vákuum következtében Európa mélyreható változásokon megy keresztül. Az európai országok – nemcsak az Európai Unió tagjai – most két lehetőség közül választhatnak.

Ribánszky László: Furcsa pár a kabinetben

Japán


A japán politikai életben a tavalyi választások véget vetettek a Liberális Demokrata Párt (LDP) több évtizedes egyeduralmának, és valóban új történelmi korszak kezdődött, az értékek újraértékelésével pedig a tegnapi eretnekségből mára ortodoxia lett. Az már a japán helyzet sajátossága, hogy az 1945 óta második legerősebb parlamenti párt, amely idén júniustól kormányzó párt is, rendkívüli kongresszuson kénytelen például elismerni a hivatalos nemzeti jelképeket: a lobogót és a császári himnuszt.

Az új helyzet nem előzmények nélkül való.


A szankciók kijátszása


A Washington Times adatai millió dollárban:


  • Tovább

    • Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon