Skip to main content

Külföld

Tálas Péter: Húzd meg, ereszd meg!

Lengyelország


A lengyel baloldali koalíció, nyolc hónappal megalakulása után, imponáló gazdasági tervet terjesztett a szejm elé, „Stratégia Lengyelország számára” címmel. A Grzegorz Kolodko miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter nevével fémjelzett program nem kevesebbet ígér, mint hogy 1994 és 1997 között a gazdasági növekszik, a reformfolyamat nem szakad meg, s emellett érezhetően csökkennek a társadalomra nehezedő terhek is (lásd „A varsói stratégia” című keretes írásunkat).

Hogy mindez megvalósul-e, arról azért megoszlanak a vélemények.


[Ó Pál]: „Németek a Champs-Élysées-n”


Ezzel a talányos címmel jelent meg a múlt héten a Le Point című népszerű francia hetilap címlapfotója, melyen német és francia zászlót lenget a szél. A fellobogózott Diadalív és Champs-Élysées mai képe láttán azonban alighanem minden franciának egy régi kép jutott eszébe: a II. világháborúról készült dokumentumfilmek kockái arról, hogy a német hadsereg ezerötszáztizenöt napon át kivétel nélkül mindennap megtartotta diadalittas, monumentális, provokatív díszfelvonulását. S most, 1994.

Ó Pál: Eurokancsalok

Fraciaország


„Nem azért választottak meg bennünket, hogy örökös civakodás és fejetlenség legyen úrrá a kormányzó pártokon – miként azt az Európa parlamenti választások óta egyfolytában észlelhetjük” – nyilatkozta nemrég Nicolas Sarkozy, a francia kormány magyar származású költségvetési minisztere és szócsöve, kemény bírálattal illetve kabinetjét a televízióban.

Az akasztott ember kötele

Az Európa parlamenti választás valóban cezúra a francia belpolitikai életben is, eredménye pontos képet adott a pártok belső helyzetéről: a kormányt alakító mérsékelt jobbol




Neményi László: Egy amerikai Európában

Neményi László
Clinton-körút


A legenda szerint John F. Kennedy – frenetikus sikerű 1963-as nyugat-berlini látogatásának hatása alatt – súlyos belpolitikai gondok esetén felbontandó borítékot hagyott hátra utódjának. A boríték állítólag egymondatos levélkét tartalmazott: „Menj Németországba.” Alighanem ezt az anekdotát avatták azzá a mindenkori elnöknek szóló jó tanáccsá, hogy, „ha otthon problémáid vannak, látogass külföldre”.

[Közvélekedés]


A Harper Collins által Nagy-Britanniában végzett vallásvizsgálat múlt héten nyilvánosságra hozott eredményei szerint a több mint ezer megkérdezettnek egynegyede helytelenítette, hogy a királynő az anglikán egyház feje. Míg 79%-uk kereszténynek mondta magát, 69% támadta az egyházat a tolerancia hiánya miatt. A megkérdezettek fele nem jár templomba, inkább otthon imádkozik; 77%-uk pedig elégedetlen az anglikán egyház teljesítményével.

Külön mintának plusz kérdéseket is feltettek a vizsgálat irányítói.


Orosz István: Cherchez la femme!

Anglia


Károly elmondta, hogy szerinte meg kellene szüntetni az anglikán egyház állami támogatását, hiszen Nagy-Britannia az idők során kevert etnikumú, kevert vallású társadalommá vált, amelyben az anglikán egyház immár csupán egy kisebbséget képvisel. Az uralkodó katolikus alattvalói éppoly fontosak – mondta –, mint a protestánsok, nem is beszélve a muzulmánokról és a hindukról. Egy uralkodó csak megosztja a társadalmat azzal, ha valamelyik egyház élére áll; az alattvalókat vallási szempontból is egyenlőknek kell tekinteni.

Balla D. Károly: Páratlan napokon

Kárpátalja


„Az új király 50%-os amnesztiát hirdet országában: a húsz évre büntetettnek tízet, a tízre lecsukottnak ötöt stb. kell letöltenie. A foglárok sokáig töprengenek: mi a teendő az életfogytiglanossal. Aztán bölcsen döntenek: a páratlan napokon ülnie kell, a párosokon szabad lehet.”

A kárpátaljai magyarságnak ebben az évben kijutott a választási izgalmakból. Előbb az ukrán parlamenti, majd az anyaországi, most meg a helyhatósági és az ukrán elnök személyét eldöntő választási küzdelmek tartották-tartják lázban.


Kiss Ilona: Moszkva keze?

Ukrajna


A vasárnapi ukrán elnökválasztás második fordulóját az előzetes eredmények szerint nem a jelenlegi ukrán elnök nyerte meg, hanem volt miniszterelnöke: hétfőn délután Leonyid Kravcsuk mindössze 46 százaléknál tartott, Leonyid Kucsma (lásd keretesünket) pedig túllépte az 53 százalékot. A legérdekesebb persze a szavazatok területi megoszlása: a Kelet-Ukrajna központjaként számon tartott, eloroszosodott Donyec-vidéken Kucsma közel kétmillió szavazatot kapott, míg ellenlábasa alig félmilliót.

Bada Györgyi: Kutyameleg

Spanyolország


A támogatás ára

Csak a katalán pártnak, a CiU-nak köszönhető, hogy a spanyol parlamentet, a Cortest még nem oszlatták fel, és hogy José Aznar Néppártja még nem nyújtott be bizalmatlansági indítványt a szocialista kormánnyal szemben. Jordi Pujol, Felipe González fő tárgyalópartnere, a katalán parlament, a Generalitat elnöke, az 1994-es költségvetés külső támogatásáért cserébe a tartományi önállóság kiterjesztését kérte.


Gáll Ernő: A szoborháború és háttere


Romániában nem volt és nincs olyan etnikai tisztogatás mint az egykori Jugoszláviában. A kolozsvári Mátyás-szobor eltávolításának kísérlete azonban – a nemzeti-kisebbségi tudatot is tolmácsoló szimbólumok közötti tisztogatás részeként – kimeríti a kulturális etnocidiumra, a történelem kisajátítására irányuló konok próbálkozások több ismérvét.

A merénylet terve nem Funar polgármester találmánya, ám azt el kell ismernünk, hogy ravaszságban, primitív és szélsőséges kizárólagosságban a funari „újítás” viszi el a pálmát. E téren, lássuk be, övé az elsőbbség.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon