Skip to main content

Külföld

Jordán Gyula: Kezdődik a háború?

Észak-Korea


Észak-Korea 1985-ben csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez. Mint új tagnak, az lett volna a kötelessége, hogy egyezményt kössön a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, adja át neki nukleáris létesítményei listáját, és járuljon hozzá annak ellenőrzéséhez, von-e el nukleáris anyagokat a polgári felhasználástól katonai célokra. Észak-Korea 1992-ig halogatta az egyezmény aláírását, s az utóbbi években egyre erősödött a gyanú, hogy atomfegyver előállításán dolgozik.

Bányai, Saszet: A baromság mint politikai kategória


„Sokáig tűnődtem: rosszindulatú-e vagy csak tudatlan Vacaroiu miniszterelnök? Most rájöttem, hogy mindkettő. Sőt. Vacaroiu egy barom” – jelentette ki Dinu Patriciu, a PL–93 (Liberális Párt) vezetője a ’92-es választások óta hatalmon lévő kormányfőről. A romániai politikai életben egyre inkább megszokottá válik, hogy nem elegendőek az afféle kategóriák, mint jobboldali, baloldali, reformista, konzervatív stb. A közismert publicista, Ion Cristoiu például imigyen jellemzi a miniszterelnököt a Vacaroiu-stílus c.

Bódis Gábor, Gyurovszky S. László: Foglalkozása: magyar?

Szerbia/Szlovákia


„Valakinek finanszíroznia kell”

A legújabb magyar szervezet, a Vajdasági Magyar Szövetség olyan „szabad társulási forma”, amelytől a kezdeményezők „a vajdasági magyarok korlátozott önrendelkezésének gyakorlati megvalósítását” remélik.


Martos Gábor: Maszekpéldák haladóknak

Románia


Ha az autós utazó Biharkeresztesnél – a „kellő” várakozás után – átlépi Nagyvárad felé a magyar–román határt, az első dolog, ami a túloldalon azonnal a szemébe ötlik, egy hatalmas, új, fényesen kivilágított, maszek benzinkút. Az autós Kolozsvár felé továbbhaladva még találkozik két-három hasonló, vadonatúj létesítménnyel; némelyiken már messziről láthatóan a TEXACO cég emblémája díszeleg.

H. L. [Holka László]: Belnémet kültartományok


Az NDK végét az jelentette, hogy megfosztották önálló valutájától. A művelet csaknem négy esztendőt vett igénybe, egészen precízen: a keletnémet márka nyugatnémetre történő átváltásának 1990. július 1-jén megkezdett folyamata 1994. április 7-én zárult le. A két pénznem egybeolvasztása során 184 milliárd NDK-márkát 120 milliárd NSZK-márkává alakítottak át Theo Waigel német pénzügyminiszter bejelentése szerint, aki örömmel nyugtázta: a monetáris újraegyesítés sikeresen ért véget.

Végképp a múlté tehát a keleti márka, ám az NDK-nak lassú kimúlás jutott osztályrészül.


K. J. [Krausz Jenő]: Kell-e félni az oroszoktól?

Oroszország


Május 9-én a brezsnyevi pangás legszebb éveit idéző műsorokban gyönyörködhetett az orosz tévénéző: mind az öt csatornán díszünnepségek, katonazenekarok, háborús filmek és veteránok váltogatták egymást.

Holka László: Német szövetség Kelet és Nyugat között

Németország


A nemzeti szétdarabolást jelentő „német átkot” a berlini fal leomlása felszámolni látszik. Az egyesítés folyamatát élő Szövetségi Köztársaságnak másfajta átokkal kell szembenéznie: azzal, hogy nyugati szövetségesei körében megingott az alakulófélben lévő európai nagyhatalom szándékainak tisztaságába vetett hit.

Tálas Péter: Magánszolidaritás?

Lengyelország


Az április 21. és május 12. közötti bányászsztrájkokkal Waldemar Pawlak kormánya is átesett a Szolidaritással vívott harc tűzkeresztségén. Az összeütközés tanulságai lehangolóak.

A lengyelországi sztrájkok soha, még a legkiélezettebb politikai küzdelmek idején – 1980–81-ben és 1988–89-ben – sem fenyegették az ország energiaellátását. A tiltakozások akkori vezetőinek meg sem fordult a fejében, hogy az erőművek kikapcsolásával fenyegessék meg az ellenségnek tekintett kommunista hatalmat.


Horváth Jenő: Mussolini-koporsó – nemzetiszínű lánggal

Olaszország


– Fasiszták-e a posztfasiszták? – Nem! – válaszolja kategorikusan Antonio Martino, az új Berlusconi-kormány Forza Italia-párti külügyminisztere, aki a múlt héten Brüsszelben, „megnyugtatásra” szánt európai körútjának első állomásán, így nyilatkozott az újságíróknak: „A belga miniszterelnök-helyettes úr kijelentette, hogy fasiszta miniszterekkel sohasem lesz hajlandó együtt dolgozni. Én is ugyanezt mondom. A Berlusconi-kormányban azonban nincsenek újfasiszták.

Bíró Nurila: Kirgizek legyünk, vagy oroszok?


Igen kényes helyzet alakult ki az alig 4,2 milliós lélekszámú Kirgíziában, amikor a nemzeti és szuverenitási törekvések nagy vívmányaként államnyelvvé tették a kirgiz nyelvet: nemcsak az országban letelepedett szláv csoportok életét nehezítette meg, hanem az „emlékezet nélküli”, eloroszosított kirgizekét is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon