Skip to main content

Külföld

Bódis Gábor: Legyen béke már?

Bosznia/Szerbia


– Mi lesz a referendum után?


– Egy újabb referendum! – így kommentálják Szarajevóban a boszniai szerbek által szervezett hétvégi népszavazást.

Horváth Jenő: Tiszta kezek – piszkos zsebek

Olaszország


„Az Olasz Köztársaság kormányának nincsenek rokonai, nincs se fiú-, se leánytestvére” – jelentette ki Giuliano Ferrara kormányszóvivő, a feszültségek miatt folyton zabáló, 160 kilósra hízott egykori tévésztár Paolo Berlusconi, az olasz miniszterelnök-öcs ellen kiadott le-tartóztatási parancs hírét kommentálva, és elégedetten körbenézett.

Exodus Keletre


1921-ben Szófiában látott napvilágot a nagy hatású Eurázsia-mozgalmat elindító Exodus Keletre című tanulmánykötet. Szerzői, többnyire emigráns orosz gondolkodók (Gumiljov földrajztudós, Trubeckoj nyelvész, Florovszkij filozófus, Lev Karszavin történész, Vernadszkij jogteoretikus stb.) abból indulnak ki, hogy az 1917-es forradalom nem feltétlenül elutasítandó jelenség, igaz ugyan, hogy a bolsevizmus nem orosz, hanem idegen, nyugati eredetű eszme, de az ezt megvalósító „októberi fordulat” mégiscsak megszakítja Oroszország I.

Orosz betűrend szerint…


Az „egyenjogú, független államok integrációjaként” definiált Eurázsia Szövetség a posztszovjet térség biztonságpolitikai és „gazdasági modernizációját” tűzi ki célul: egyszerre funkcionálna „valutaunióként” és „politikai szövetségként”. Minden döntést 4/5-ös, minősített többséggel fogadnának el. A tagság egyik legfőbb általános feltétele az, hogy a tagok egymás területi épségét és határainak sérthetetlenségét tiszteletben tartják, s nem viselnek egymással háborút.

Kiss Ilona: Törzsfejlődés

Kazahsztán


A történetet ott érdemes kezdeni, hogy a Szovjetunióból való kiválás nyomán Kazahsztánban is felszínre tört a „szovjetség” alá gyömöszölt törzsi szerkezet. A köztársaság három törzset (zsuz) foglal magába: a „vezértörzs” délen, a középső törzs északkeleten, az alsó törzs nyugaton székel. Az északkeleti térségben él az orosz ajkúak többsége, akiket hajlamosak „negyedik zsúznak” nevezni (l. a mellékelt térképvázlatot). A hagyomány szerint a déli törzs adta a vezéreket, a középső a költőket és gondolkodókat, az alsó törzs pedig a harcosokat (a negyedik törzs a „technokrata”-réteget).

Szlovák pártkalauz



  • Tovább

    • Gyurovszky S. László: Kezdőrúgás

    Szlovákia



    Elhúzódó eljegyzés

    Több mint féléves heves vita után, egy héttel ezelőtt életbe lépett a három szlovákiai magyar párt választási koalíciója: az őszi parlamenti választásokon közös listán indítják jelöltjeiket.

    Vitalij Moszkalenko: Mindent eliszunk, de a Dumát akkor se hagyjuk!


    Az orosz állami Duma nagy hirtelenjében elfogadta „a tömegtájékoztatási eszközökről” szóló ukázt. Szóval, megint kezdődik minden elölről. Merthogy abban a bizonyos, Jelcin által szétlőtt-szétkergetett Legfelsőbb Tanácsban is erre hördültek fel a nép választottjai. „Az egész sajtó összeesküdött ellenünk?! Sérteget, mocskol bennünket?!” Akkor, jó egy éve, elérték, hogy beindítsák nekik az orosz tévé egyes csatornáján a Parlamenti Híradót: dögunalom, hozzá nem értés, rosszindulat – ennyi.

    [Tálas Péter]: 1 dollárért 41 centet


    Lengyelország és a Londoni Klub képviselői hosszas tárgyalás után ez év márciusában megállapodtak arról, hogy a 13,2 milliárd dollárnyi lengyel adósságot 45,2%-kal csökkentik. A kereskedelmi bankok ma már hajlandónak mutatkoznak a teljes lengyel adósságállomány csaknem 95%-ának redukálására.

    A varsói stratégia


    A szejm által június 24-én elfogadott „Stratégia Lengyelország számára” című tervezet szerint 1994-től 1997-ig 22%-kal (vagyis évente kb. 5%-kal) kívánják növelni a SDP-t (a nemzeti összterméket), a költségvetési deficitet pedig a GDP 24%-ára, a munkanélküliséget a jelenlegi 16-ról 14%-ra, az inflációt egy számjegyűre szereinek leszorítani. Mindeközben 11%-kal növelnék az átlagkereseteket, 7-tel a nyugdíjakat, s ez – az új gazdasági szuperminiszter tervezete szerint – tízegynéhány százalékos reálfogyasztás-növekedést tesz majd lehetővé.

    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon