Skip to main content

Külföld

Frederik Kempe: Válasz az európai németkérdésre


Amikor a szövetségesek legutóbb a NATO kiterjesztését vitatták, leragadtak a Rubicon közepén a békepartnerség tervével, ami ugyan segítette a kelet-európaiakat, de elodázta a tagságukkal kapcsolatos döntést.

Sok olyan változás következett be a békepartnerség januári bejelentése óta, ami a status quo fenntartását tovább már nem teszi lehetővé. Akkor az volt a központi dilemma, miként lehet egyensúlyt teremteni a Nyugathoz való csatlakozás közép-európai vágya és Oroszország felbosszantásának veszélye között. Mára azonban a német vezetők új geopolitikai csavart adtak a dolognak.


Orosz István: No news – good news

Nagy-Britannia


Nagy-Britannia olyan ország – szokták volt mondogatni szakmájukban megöregedett brit politikusok –, ahol nem történik semmi. S addig jó nekünk – teszik hozzá –, amíg ez így van. S ha az ember kimegy az utcára Londonban, hajlamos hitelt adni ennek a vélekedésnek.

Sztrájk? Ugyan kérem…

Mert például, ugyan 15. hete tart a vasúti dolgozók vitája munkaadójukkal, és eddig 18 alkalommal léptek sztrájkba, a londoniak azonban nagyjából úgy viszonyulnak az ebből adódó kellemetlenségekhez, mint az időjáráshoz: ha esnie kell, hát essen!




Meciar-mese


Részletek a Meciar-párt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom választási programjából:

•  intézkedéseket teszünk a szüntelen áremelkedés ellen;

•  kiegyenlítjük a nyugdíjasok és a társadalom többi tagjai közti jövedelmi különbséget;

•  munkát teremtünk, a munka prosperitást hoz, a prosperitás mindenkinek jó lesz;

•  a privatizációban lehetségesnek tartjuk a szimbolikus áron történő eladást is;

•  támogatjuk a cigány lakosság lelki és erkölcsi ellenállóképességének növelését;

•  magyar napilapot adunk ki, m












Választási valószínűségszámítás


Háromféle választási eredmény várható (l. a táblázatot). Ha a szélsőjobboldali SZNP és a szélsőbaloldali MSZ nem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges eredményt, a szlovák törvényhozásba öt politikai csoportosulás jut be. Ez az egyik véglet. A másik végletet az jelentené, ha a liberális DU nem érné el a bejutáshoz szükséges küszöböt, az SZNP és a Munkásszövetség viszont igen. A legvalószínűbbnek azonban a harmadik lehetőség látszik: mindhárom bizonytalan esélyű párt bejut. Stabil kormány létrejöttére viszont az I.

Gyurovszky S. László: Aki mer, az nyer

Szlovákia


Pénteken és szombaton Szlovákia új parlamentet választ: egy időre eldöntik, hogyan alakul a továbbiakban az ország sorsa. Az előrejelzések arról tanúskodnak, hogy elhúzódik a társadalom szinte végletes és végzetes meghasonlottsága: nagy a valószínűsége annak, hogy gyötrelmesen hosszú és bizonytalan kormányalakítási tárgyalások kezdődnek, igen kicsi viszont a valószínűsége annak, hogy négyéves ciklusra szóló stabil többség jöjjön létre.

Molnár Gusztáv: Érdekszférák zenéje I.


A milánói dóm körüli tenger sok könyvesbolt egyikében kotorászva bukkantam rá Maurice Duverger franciául és olaszul egy időben megjelent Europe des Hommes (Polgárok Európája) című könyvére. A tekintélyes francia alkotmányjogász, az Európai Unió radikális megreformálásának szükségességéről meditálva többször is felemlegeti a nyugati politikusok e századi különös viselkedését.

Az európai hatalmak század eleji, világháborúba torkolló lépéseit Duverger szerint csak felelőtlen gyerekek játékához lehet hasonlítani.


Szőcs Géza: Keretek és kirakatok


Az RMDSZ küldöttsége 1990 nyarán Iliescu elnöknél tárgyalt.

A közelmúlt


1994. március: Görögország megvétózza az Európai Unió által Albániának nyújtandó 35 millió ECU-s segélyt, amit azzal indokol, hogy Albánia nem tartja be az itt élő görög kisebbség jogait. Növekszik a feszültség Tirana és Athén között.

1994. április: egy kis csoport azonosítatlan, görög katonai egyenruhát viselő személy éjszakai támadást intéz egy, a határ közelében lévő albán katonai kiképzőtábor ellen. Két albán sorkatonát megölnek. Tirana Athént teszi felelőssé az incidensért.


Hány görög él Albániában?


Tirana szerint számuk hatvanezret tesz ki – ekkora létszámú görög kisebbséget mutatott ki az 1990-es népszámlálás. Ezzel szemben Athén – a század elején az ottomán hatóságok által végrehajtott népszámlálás alapján – háromszázezer albániai görögről beszél. Ez a népszámlálás minden ortodox keresztényt görög nemzetiségűnek tekintett. Az 1992-es választáson a görög párt kb. hatvanezer szavazatot kapott.

Bashkim Shehu, Fokasz Nikosz: Ördögi kör / Újabb front?

Görög–albán hidegháború


Ördögi kör

A görög–albán hidegháború nem új keletű, és átfogóbb okai vannak, mint a kisebbségi kérdés. A két ország a második világháború után csak 1971-ben, a katonai junta idején létesített diplomáciai kapcsolatokat: addig Görögország úgy tekintette, hogy 1940 óta, amikor az ekkor a fasiszta birodalom részét képező Albánia területéről Olaszország megtámadta, folyamatosan hadban állt északi szomszédjával.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon