Skip to main content

Külföld

Kolschitzky Gaszton: A brüsszeli maraton után

Ausztria


„Ha a fejlett Ausztriának ennyire nehéz átjutnia az európai bürokratákon, mit várhatnak az úgyszintén az Európai Unióba készülő kelet-európai országok?” – tette fel a kérdést a brüsszeli maratoni tárgyalások utolsó óráiban az egyik legtapasztaltabb osztrák újságíró, aki annak idején a brit csatlakozást is végigasszisztálta.

Az osztrák gazdaság ereje, fejlettsége sok tekintetben valóban meghaladja a közösségét, az ország azonban – még ha a dolgok a menetrendnek megfelelően alakulnak is – legkorábban akkor is csak 1995 januárjában, azaz öt és fél évvel csatlakozási szándé


[Kiss Ilona]: Harmadik Róma?


Oroszország a XV. században jutott vezető szerephez az ortodox világban, amikor is Konstantinápoly, a többi keleti patriarchátus és a Balkán török uralom alá került. A Moszkvai Patriarchátus intézménye 1589 óta áll fönn: a pátriárkái rangra emelt moszkvai metropolita elsőségét a többi keleti egyházfő is elismerte. III. Iván moszkvai fejedelem feleségül vette az utolsó bizánci császár rokonát, ettől kezdve használták állami címerként a bizánci kétfejű sast, s ettől kezdve emlegették Moszkvát Harmadik Rómaként (az első Róma a barbárok kezébe került, a második Konstantinápoly volt). A XVII.

Kiss Ilona: A pátriárka alkonya?

Oroszország


A Beszélő legutóbb akkor adott hírt II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája ténykedéséről, amikor az egyházfő épp egy WC-n át vezető, bűzlő vészkijáraton kényszerült távozni a kijevi Szent Szófia-székesegyházból: 1990-ben az ukrán függetlenség hívei élőlánccal védték szuverenitásuk szimbólumát, nehogy moszkvai fennhatóság alá kerüljön. Az orosz–ukrán templomvita azóta alábbhagyott, de az Alekszij körüli viharok nem csendesednek.

Amikor olvasóink e számunkat kézhez kapják, már minden bizonnyal javában tart II.


Kőbányai János: Szarajevói jelentés III.


„Ha egy életet megmentettél, mintha az egész világot mentetted volna meg.”
„Ha egy embert elpusztítasz, mintha az egész világot pusztítottad volna el.”
(Talmud)




A szarajevói hitközség lázasan nyüzsgő méhkas. Egyszerre klub, konyha és étkezde, orvosi rendelő, rádióállomás, komputerekkel felszerelt adminisztratív központ; hivatal, élelmiszerraktár, posta, tanfolyamok színtere s persze az éltető hírek börzéje.

Gyurovszky S. László: A többség veresége

Szlovákia


Mint arról a múlt héten hírt adtunk, Szlovákiában újabb kilenc képviselő hagyta el az amúgy is kisebbségben lévő kormánykoalíciót: a Roman Kovác miniszterelnök-helyettes és Jozef Moravcík külügyminiszter vezette új frakcióval együtt az ellenzéknek így immár 84-86 képviselője van a 150 tagú parlamentben.

A kormányon kívüli pártok ezért még a múlt heti parlamenti ülés előtt megpróbálták megszerezni a hiányzó 5-6 képviselő támogatását az alkotmánymódosításhoz, hogy ez alapján kiírhassák az őszi, idő előtti választásokat.


Romániai pártok


Kormánypárt

A Társadalmi Demokrácia Román Pártja (PDSR, a régi Front Iliescuhoz hű szárnya)
Elnök: Adrian Nastase

Koalíciós partnerek

Román Nemzeti Egység Pártja (PUNR)
Elnök: Gheorghe Funar Szocialista Munka Pártja (PSM)
Elnök: Ilie Verdet, volt miniszterelnök
Ceausescu alatt Nagy-Románia Párt (PRM)
Elnök: C. V.











B. B.–B. P. [Bíró Béla–Bányai Péter]: Ki fél a Valutaalaptól?


Hosszas huzavona után a román kormány szakemberei végre megegyeztek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), s még hosszabb kulisszák mögötti színjáték után a román parlament is jóváhagyta azt a dokumentumot, amely a hitelnyújtás rendkívül kemény adó- és pénzügyi feltételeit rögzíti (például csak 1994 első felére 2000 kis- és középvállalat privatizálását írják elő). Heteken keresztül még az is kétséges volt, hogy egyáltalán napirendre kerül-e a szóban forgó memorandum. Az Iliescu-kormány nem véletlenül húzta az időt.

Bányai Péter, Saszet Ágnes: Változtatás – változás nélkül?

Románia


Iliescu „párbeszédei”


Decemberben a parlament csekély többséggel leszavazta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt: az ellenzék ezt erkölcsi győzelem gyanánt könyvelhette el. Ezek után Iliescu dialógusra invitálta a parlamenti pártokat. Úgy tűnt, hogy új kormány, új kormánykoalíció van kilátásban. Az ellenzéki politikusoknak nem lehettek illúzióik, ám mivel annyiszor vádolták már őket obstrukcióval, destruktív, merev ellenzékiséggel, nem jelenthették ki előre, hogy semmit sem várnak az Iliescuval folytatandó beszélgetésektől.

Kőbányai János: Szarajevói jelentés II.


„Ha egy életet megmentettél, mintha az egész világot mentetted volna meg.”
„Ha egy embert elpusztítasz, mintha az egész világot pusztítottad volna el.”
(Talmud)



Az újév baljós füstje lassan gomolyog elő odvából. Napokig nyirkos köd üli meg a völgyet; a hódara, a felcsapó gránátok füstje összekeveredik a várost elborító szemét gőzével, égett vagy édeskés, rothadó szagával. A fel-felkattogó gépfegyversorozatok, gránátok süvöltésébe a lövedékek szántotta aszfalton vizet szállító, műanyag kannákkal megpakolt kordék, talicskák, babakocsik nyikorgása keveredik.


Krasztev Péter: Átjáróország

Macedónia


Sokak szerint a délszláv válság következő hadszíntere Macedónia lehet. Ez az alig hárommillió lakosú köztársaság minden szomszédja szemében szálka, nem is szólva arról, hogy stratégiai helyzete olyan, mintha az isten is arra teremtette volna, hogy valamelyik balkáni ország katonai felvonulási tereppé változtassa.

Macedóniának nincs hadserege, a rendőrségen kívül csak kétezer főt számláló határőrséget tart fenn. Az ENSZ rendfenntartó csapatainak jelenléte eddig inkább segélyeket és gazdasági fellendülést hozott Macedóniának, mint politikai stabilitást.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon