Külföld

Ara-Kovács Attila: A szálak Bukarestbe vezetnek


A múlt nyáron még a román sajtónak is feltűnt, hogy több száz moldvai illetőségű – egyébként román nemzetiségű – egyént utaltak be gyógykezelés címén romániai luxusüdülőkbe. A Nagyvárad melletti Félix fürdőn éppúgy kialakult egy kisebb moldvai kolónia, mint a Keleti Kárpátok lejtői mentén, Vatra Dornán, illetve a fekete-tengeri üdülőtelepeken.

A bukaresti vezetés akkori válasza a feltett kérdésekre így szólt: olyan román testvéreinknek nyújtunk segítséget, akik a Dnyeszter melléki harcokban szenvedtek súlyos sebesüléseket.


Bányai Péter: Vonzások és választások


Az utolsó évet, főleg a választások utáni öt hónapot teljes politikai és társadalmi apátia jellemzi. Az ellenzéki pártok népszerűsége anélkül csökken, hogy a kormány iránti bizalom nőne. Az utcai megmozdulások elvesztik tömegjellegüket. Az 1989. decemberi forradalom harmadik évfordulójára rendezett megemlékezésekre kevesebben mentek el, mint bármikor.

Passzív elégedetlenség

A szélsőséges, félfasiszta-félkommunista pártok ereje sem nő, legalábbis nem látványosan.




Horváth Jenő: Bel Paese

Itália 1993 tavaszán


Az átlag olasz régebben se mulasztotta el a Tv-híradót. Ötven éve, a fasizmus bukása óta Nyugat-Európában mindig Olaszországban volt a legnagyobb a politikai érdeklődés, mindig az olasz választásokon volt a legmagasabb a részvételi arány. Itáliában a nagy pártok mindig is milliós taglétszámú tömegpártok voltak, de a közepes és a kis pártoknak is volt legalább 100 000 tagja. Talán csak a foci annyira népszerű, mint a politika.

Mostanában különösen kár lenne kihagyni a híradót. Végre megbilincselt pártpénztárosokat, képviselő urakat látni.


K. I. [Kiss Ilona]: Ki-út-vesztők

Orosz hatalmi válság


Borisz Jelcin szombaton este fél tízkor „sorsfordító” beszédet intézett az orosz néphez, melyben bejelentette: az oroszországi hatalmi válság megoldásáig „különleges elnöki kormányzási rendet” vezet be. Egyúttal felszólította az ország népét: vegyen részt azon az április 25-re tervezett „bizalmi szavazáson”, amelyen el kell dőlnie, akarja-e őt elnöknek az ország, avagy sem.

Miközben tévébeszédét tartotta, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége rendkívüli ülésre gyűlt össze.


Balla D. Károly: Remittendahegyek romjain


Hogy az állampolgári determináltságot és a nemzeti hovatartozást nem lehet konfliktusmentesen összeegyeztetni, arra már a ’89–90-es magyarországi eseményék rádöbbentettek. Korábban ugyanis, bárhogy is nézzük, egy táborban élt a magyarság többsége, a rendszerváltás azonban minden korábbinál áthidalhatatlanabbá tette a távolságot. Amott lábra kapott a demokrácia, emitt legfeljebb az anarchia szelleme tört ki a diktatúra vodkáspalackjából. A Szovjetunióban, minden glasznoszty ellenére, egyetlen napig sem volt demokrácia, és Ukrajna sem vált jogállammá.

Bányai Péter: Szép új világ


A Román Televízió ugyancsak a megújhodás korát éri. Hogy itt mit jelent a közszolgálat, az külön tanulmányt érdemelne. A nemzetiségi műsorok szerkesztőinek például véletlenül épp az Európa Parlamentbe készülő román tárgyalóküldöttség Strassbourgba indulásának napján tiltották meg, hogy társadalmi vagy aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozzanak. Csupán folklór, népi hagyomány engedélyeztetik.

Bíró Béla: Tőkés püspök szelet vetett…


Kijelentése óriási vihart kavart a román közvéleményben, s ezt az egyöntetű felháborodást mi is fogadhatnánk egyöntetű felháborodással. Tőkés Lászlónak ugyanis végső fokon igaza van.

Az asszimilációs nyomás a román hatalom elmúlt 70 esztendejében egyetlen percig sem szünetelt. Erdély etnikai struktúrája sok helyütt alapvetően megváltozott, etnikai tömbjeinket szívós munkával fellazították. A városok zömében a magyarság nem csupán kisebbségbe szorult, de elveszítette gazdasági, kulturális intézményeit is.


Irina Krivova: A szocialisták kiseprűzése

Franciaország


A két év (1986–88) kivételével 1981 óta kormányon lévő Szocialista Pártot tehát immár bizonyosan a jobboldali pártszövetség váltja fel: a Szövetség Franciaországért (L’Union pour la France – UPF), melynek tagjai a Jacques Chirac vezette Tömörülés a Köztársaságért (Rassemblement pour la Republique – RPR) és a Valéry Giscard d’Estaing által összehozott Unió a Francia Demokráciáért (Union pour la Démocratie Francaise – UDF).

Yehuda Lahav: Prága, árnyékban


„Látod, milyen szép ez a város?” – kérdezte egyszer egy Gestapo-tiszt Julius Fucikot, aki állítólag – s miért ne hihetnénk a mártírhalált halt hősnek? – így válaszolt: „És még szebb lesz, ha ti már nem lesztek itt.”

Prágát ma nem náci megszállók, hanem (főleg német) turistahadak uralják, s láthatóan hosszú időre rendezkedtek be, a várost azonban még a nyugati reklám és „junk food” (szemét eledel) inváziója sem tudja igazán elcsúfítani. Ám a város szelleme mégis mintha kiveszőben lenne. Legalábbis a város szívében, az úgynevezett „arany kereszt”-ben.


Gyurovszky S. László: Hogyan menesszük minisztereinket?

Szlovák útmutató


A szlovák kormány külügyminisztere, Milan Knazko már hosszabb ideje bírálja a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) vezetőjét antidemokratikus vezetési módszerei miatt, mely kritikát Meciar rendkívül nehezen viselte.