Válságban van az ungvári Kárpáti Kiadó. Ezt, azon túl, hogy az intézmény vezetői sajtóban-tévében épp elégszer elpanaszolták, onnan is tudni lehet, hogy a kiadó újabban furcsa leveleket irogat. A kárpátaljai magyar írók, publicisták éves almanachjában, az Évgyűrűk c antológiában szereplő szerzők például nemrégiben felszólítást kaptak a papírárak és a nyomdai költségek drasztikus emelkedése miatt – mondjanak le honoráriumukról.
Az OMON (Különleges rendeltetésű rendőri alakulat) intézménye a peresztrojka csúcspontján, 1987-ben jött létre Leningrádban, az ottani területi pártfőtitkár kezdeményezésére, törvénytelennek minősített tüntetések szétverésére. Fővárosi „tagozatát” 1988 augusztusában vetették be először a Puskin téri tüntetésen, s azóta az 1400 fővel induló állomány a moszkvai megmozdulások elmaradhatatlan résztvevője.
Pro memoria
Özvegy Jordáky Lajosné Nagy Mária, aki férje halála után többfelé hasztalan kísérletet tett, hogy Jordáky Lajos könyvtárát akár alapítványként, akar más formában közgyűjteményként a köz – pontosabban: a társadalomtudományi kutatások – javára hasznosítsa, 1990.
1991. február 18. A szejm Bronislaw Geremek vezette alkotmányügyi bizottsága közzéteszi választási törvényjavaslatát. A 460 fős egykamarás parlamentbe 115 képviselő egyjelöltes választási körzetből relatív többséggel, 345 képviselő pedig a kb. 19-20 többjelöltes listás választói kerületből jut be.
Litvánia gazdasági és politikai függetlenségének tényleges megvalósulása jelenleg legalább két tényezőtől függ: az egyik az, hogy milyen irányt vesznek a felbomló Szovjetuniót jelenleg uraló politikai tendenciák, a másik pedig az, hogy Litvánián belül miképp alakulnak a politikai erőviszonyok, amelyek az elmúlt egy év folyamán radikálisan átrendeződtek.
Az átrendeződés legfőbb oka a köztársaság teljes gazdasági és társadalmi válsága, amely – nyíltan be kell vallanunk – csak részben vezethető vissza a Kreml múlt nyári gazdasági blokádjára, hanem inkább az előző kormány d
A tavaly júniusi első demokratikus választásokon az ismeretlenségből felbukkant bolgár ellenzék ha nem is súlyos, de a vártnál nagyobb vereséget szenvedett.
A Belweder-palota elégedett lehet – gondolhatnánk: a szejm, miután sikertelenül próbálta elhárítani az első elnöki vétót, elfogadta a köztársasági elnöknek a választójogi törvényre vonatkozó módosító indítványait. Sőt mi több, már azt is beharangozták, hogy elnöki rendelet született a választójogi törvény ama pontjainak módosításáról, amelyekkel továbbra is elégedetlenek a Belwederben. Az elnöknek tehát sikerült „megúsznia” – ahogyan ő maga mondta –, bár a szejm elutasította a második vétóját.
Június 14-e a gyász napja volt a Baltikumban: a több százezer embert érintő deportálások 50. évfordulója emlékére gyászmenetek indultak mindhárom fővárosban.
Igaza van Milan Kunderának. Nem lehet vitás: minden népnek joga van a szuverenitásra. Olyan egyszerű igazság ez, mint hogy kétszer kettő az négy. Minden ember, minden nemzet, amikor szabad akar lenni, harcol a szabadságáért. Ha van ereje a harchoz, ezzel szinte automatikusan ki is vívja jogát a szabadságra. Szlovénia, a szépséges tájak, az okos és dolgos emberek, egy nagy birodalom országának joga a szabadsághoz nyilvánvaló.
„Attól tartok, Jugoszlávia nem minden szomszédja állt ellen a csábításnak, és tette le jól az »érettségi vizsgát« ebben a felelősségtudatot kívánó időben. Ismeretes, hogy a jugoszláviai események előtti hónapokban fegyverszállítások történtek ebbe az országba a törvényes kormány megkerülésével.” Alekszander Besszmertnih szovjet külügyminiszter szavai ezek, és gondoljunk bármit Sevardnadze utódjáról, valami igazság van abban, amit mondott. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy miért fáj a szovjeteknek a jugoszláv krízis.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 39 hét
10 év 12 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 17 hét
10 év 17 hét
10 év 17 hét
10 év 19 hét
10 év 20 hét
10 év 20 hét