Külföld

–eö– [Eörsi János]: Nyitott vagyonjogi kérdések


Az emlékezve felejtés mint szándék kifejezetten kiforrottnak mondható, és valószínűleg sok követ (vagy inkább – a szó szoros értelmében – téglát) meg is fog mozgatni a vagyonjogi sérelmek orvoslása terén. Mutatja ezt a nyitott vagyonjogi kérdések szabályozásáról szóló törvény, amelyet már augusztus 31-én megalkottak, az egyesülési szerződés mellékleteként. Igaz, a Szovjetunió korábban kieszközölt egy olyan feltételt, hogy az 1945 és az NDK megalakulása (1949) között „megszállási jogon” kisajátított vagyonokat ne kelljen visszaadni.

Wojciech Maziarski: Tévedések végjátéka


Előjáték

Kezdetben minden jel arra mutatott, hogy a januárban életbe léptetett drákói szigorúságú gazdasági intézkedéseket a lengyel társadalom nyugalommal és megértéssel fogadja, még a szakszervezetek is, amelyektől pedig sokan demagóg támadásokat vártak. Kormánykörökben ezt a nyugalmat úgy értelmezték, hogy a társadalom megérti és tudatosan elfogadja a végbemenő változások logikáját, s felismerte Balcerowicz gazdasági tervének elkerülhetetlen konzekvenciáit.


Dalos György: Felejteni és emlékezni

Kultúrpolitikai botrányok Németországban


Immár nemcsak a két német pénznem, a két német állam, a két német többpártrendszer, a két katolikus, illetőleg evangélikus egyház, hanem a két német sport is egyesült, s a kultúrában is számos jele mutatkozik az össznémet egybeolvadásnak. A DEFA-filmstúdió és a volt NDK-televízió közvetlenül az elnyelettetés állapotában leledzik, a frankfurti Insel Verlag egybekél a lipcseivel, a nagyobb lapok Kelet-Berlinben nyitnak önálló szerkesztőségeket. A felszínes megfigyelőnek olybá tűnik, mintha az egykori „munkás- és parasztállam” nyomtalanul elenyészett volna.

dr. Hódi Sándor: „Rebellis” magyarok


Eredetileg helyzetünkről, közérzetünkről, reményeinkről szándékoztam írni. Arról, hogy milyen a vajdasági magyarság lelki állapota 1990 karácsonya előtt. Hogyan éli meg az idők változásait, milyen magatartást tanúsít, mit vár a téltől, s milyen jövőt remél magának pár héttel az ország széthullása előtt?

Liberális polgármester Dunaszerdahelyen


A Csallóköz szívének nevezett Dunaszerdahelynek Öllös Árpád személyében szabad demokrata polgármestere lett. A Független Magyar Kezdeményezés színeiben induló 58 éves politikus csaknem háromszor annyi szavazatot szerzett, mint legerősebb ellenfele, így az elkövetkező négy évben ő irányítja majd a Komárom mellett a legjelentősebbnek mondott dél-szlovákiai várost.

Öllös Árpád, aki eredeti foglalkozását tekintve gimnáziumi tanár és mellesleg hat nyelven beszél, nem egészen újonc e poszton.


Vajna János: „Trójában nem lesz háború”


Miközben az Öböl tájékáról érkező, az Öböl menti konfliktusról szóló híreket olvasom, Giraudoux színdarabja jár a fejemben. „Trójában nem lesz háború”, ezt a felülmúlhatatlanul ironikus címet adta művének, sok évvel a második világháború előtt, az újabb összecsapást előre látó író. Darabjában átírja a görögök és trójaiak háborújának előzményeit, de az események mégis ugyanoda torkollnak, ahová a történelemben, vagy ha tetszik, a legendában.

Gyurovszky S. László: Változó szlovákiai közhangulat?


Ellentmondásos ellenzék

Sokak számára megdöbbentő volt, hogy a szlovákiai kommunisták megszerezték a polgármesteri posztok egynegyedét, és övék a képviselői helyek tizennégy százaléka is. Első pillantásra valóban imponáló a „siker”, ám a figyelmesebb vizsgálat megmutathatja a győzelem gyenge pontjait. A kommunista jelöltek elsősorban a kistelepüléseken aratták sikereiket (a többi párttal ellentétben jól kiépített alapszervezeti hálózattal rendelkeznek), a nagyobb – s ezáltal döntő jelentőségű – városokban nem jutottak számottevő pozíciókhoz.


Holka László: You go, slavia?


A dinár ereje és gyengesége

Jugoszláviában 1938 óta nem tartottak többpárti választásokat, s amikor ezekre az idén végre tagköztársaságonként haladva sor került, lebonyolításuk egybeesett Ante Markovic szövetségi kormányfő gazdasági reformjainak megkezdésével. A jugoszláv gazdaság év elején elindított átalakításának talán legfontosabb intézkedése a csillagászati névértéket elérő hazai fizetőeszköz helyzetének megszilárdítása, az erőteljes infláció megszelídítése volt.


Vajna János: Az ellátás mint fegyver

Úti okmányok „másodlagos piaca” a Szovjetunióban


A „gót betűs” felirat


Az éremnek, amit most mi is kézbe veszünk, és kicsit ijedezve, kicsit szánakozva közelebbről is szemügyre veszünk, ez volna az egyik, a cirill betűs oldala. Az érem másik oldalára latin (és gót) betűkkel van vésve az írás: „küldünk mindent, amit csak akartok. Kávét, margarint, narancsdzsemet. De a szeretetcsomagot tekintsétek üzenetnek. Azt üzenjük: szíveskedjetek otthon maradni.”

Élénk és aggodalmas találgatások tárgya, hogy lesz-e foganatja ennek az üzenetnek.



Lovas István: Mindennapi börtönünk


Albániában, a világ első és mind ez ideig egyetlen ateista államában, a vallás gyakorlását 1967-ben az alkotmány 37. cikkelye törvényen kívül helyezte. A vallástalanítási művelet igen sikeresen zárult: 1971-re 14 katolikus pap maradt életben. Közülük 12 börtönben volt, 2 bujkált. Röviddel később egyiküket felfedezték. Ez volt az utolsó, 1982-ből származó megbízható információ. Az iszlám és a görög ortodox papok sorsáról még kevesebb a hiteles adat.

De nemcsak a papi foglalkozás jár életveszéllyel.